Május

Napfénnyel teli világ, mozdulatlan
az idő is a sűrű ragyogásban;
adomány minden és avatott szépség –
csordultig déllel a völgyek, ahol
az elmúlót még lenni tartóztatja
gyógyító öröm a társak szemében
s ékszeres magány, kincse szerelem.
 

Kőkeresztek

Kolostorkerti reggel, klasszikus
arányok izzanak fehér aranyban,
ma érkeznek tengeri kórusok,
a szépírás szabályai az égen
őket köszöntik, és a kőkeresztek,
mert minden fény ünnepet alapít,
s a túlzó mérték is egészek része.
 

Jelenés

Hunyt szemmel látni csak, teste helyén
narancsillat és gyertyalángmeleg,
anyagtalanból szőtt ittléte már
a tapintatos jelenéseké,
nyíltan igéz, nem rejtjeles varázs
árad belőle, így tud egyedül
a másik létbe átilleszteni.
 

Lecke

Iskolázatlan boldogság belül
és szellős égre táruló világ
mindenfelé, vasárnap hajnalok
ébredő hite, hites öröme
terjed áttetsző tengerben: az úton
szavak fényében árnyas szerelem,
sorsdöntő vizsga nem tanult leckéhez.