Ajvaz, Michal
cseh író
Andruhovics, Jurij
ukrán író
Bán András
művészetkiritkus, a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia
Tanszékének tanára
Bauman, Zygmunt
Londonban élő lengyel szociológus, írása részlet Postmodern Ethics
című könyvéből
Bołdak-Janowska, Tamara
lengyel-belorusz írónő
Brakoniecki, Kazimierz
lengyel író, a Borussia című folyóirat szerkesztője, írása részlet
hasonló című kötetéből
Jarosław Broda
(1956) költő, a Lengyel–Csehszlovák és a Lengyel-Magyar Szolidaritás
alapító tagja, az LCsSz Értesítő főszerkesztője és a Kelet-Európai Hírügynökség
szerkesztője volt. Jelenleg Wrocław város önkormányzatának művelődési osztályát
vezeti.
Ján Budaj
(1952) az ún. alternatív kultúra és az ökológiai mozgalom szervezője
Szlovákiában, szamizdat lapok kiadója; kapcsolatban állt lengyel független
értelmiségiekkel, a KOR és a Szolidaritás aktivistáival.
Buden, Boris
Ausztriában élő horvát filozófus
Chazbijewicz, Selim
lengyel-tatár költő
Rudolf Chmel
(1939) szlovák irodalomtörténész és publicista, előbb Csehszlovákia,
majd Szlovákia nagykövete volt Magyarországon, jelenleg a Szlovák Köztársaság
művelődési minisztere.
Czyzewski, Krzysztof
a Krasnogruda folyóirat főszerkesztője, kiadója és aHatárvidék Alapítvány
vezetője
Csordás Gábor
(1950) költő, műfordító lengyel, horvát, szerb, román, francia és szlovén
nyelvből, a Jelenkor kiadó igazgatója.
Eagleton, Terry
angol irodalomtudós, első írása részlet The Idea of Culture című könyvéből,
a másik a London Review of Booksban megjelent kritika
Engelmayer Ákos
(1938) 1956-ban részt vett a magyar felkelésben, 1962 óta Lengyelországban
él, a nyolcvanas években együttműködött a lengyel és a magyar demokratikus
ellenzékkel, Magyarország varsói nagykövete (1990-1995); a Lengyel–Magyar
Szolidaritás alapító tagja.
Farkas Zsolt
kritikus, az irodalomelmélet tanára a Miskolci Egyetemen
Garaczi László
író, a vele készült litera-interjú egy részét közöljük
Geertz, Clifford
amerikai antropológus, írásaegyik harvardi előadásának rövidített változata,
részlet After the Fact című könyvéből
Gerevich András
költő, műfordító
Hegyi Csaba
képzőművész
Andrzej Jagodziński
(1954) cseh és szlovák irodalmat fordít lengyelre, a Gazeta Wyborcza
prágai és pozsonyi tudósítója majd a prágai Lengyel Intézet vezetője volt,
jelenleg a Nemzetközi Visegrád Alapítvány elnöke
Zbigniew Janas
(1953) a Lengyel–Csehszlovák Szolidaritás kezdeményezője és vezetője;
a Lengyel–Magyar Szolidaritás és a Lengyel–Cseh–Szlovák Szolidaritás Alapítvány
egyik alapítója; a Báthory Alapítvány mellett működő Közép-Kelet-Európai
Fórum alapítója és igazgatója; parlamenti képviselő, tagja a Lengyel–Cseh
és a Lengyel–Szlovák Parlamentközi Uniónak.
Mirosław Jasiński
(1960) kezdeményezte, majd szervezte a csehszlovákiai demokratikus
ellenzékkel való kapcsolatfelvételt, a Lengyel–Csehszlovák Szolidaritás
vezetője; tüntetést szervezett Petr Pospíchal szabadon bocsátásáért, az
LCsSz Értesítő szerkesztője; szervezőként is részt vett a lengyel és csehszlovák
ellenzék összejövetelein (az országhatáron) valamint az 1989. novemberi
wrocławi találkozókon; jelenleg a prágai Lengyel Intézet igazgatója.
Jurewicz, Aleksander
lengyel-belorusz költő
Maciej KoĽmiński
(1937) történész, számos tanulmányt írt Magyarország és Közép-Kelet-Európa
történetéről; hosszú évekig dolgozott a Lengyel Tudományos Akadémia Történettudományi
Intézetében, az Eötvös Kollégium címzetes tanára, a Collegium Civitas és
a Varsói Egyetem professzora; a Lengyel–Magyar Szolidaritás alapító tagja;
1990-96 között a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete.
Jerzy Kronhold
(1946) költő, kultúraszervező és a lengyel demokratikus ellenzék aktivistája
(Szolidaritás, cieszyni körzet). 1990-től a Lengyel Köztársaság ostravai
főkonzulja, jelenleg a pozsonyi Lengyel Intézet igazgatója.
Láng Zsolt
író, a marosvásárhelyi Látó szerkesztője
Jan Lityński
(1946) részt vett az 1968 márciusi diák megmozdulásokban, a KOR tagja,
a Lengyel–Csehszlovák Szolidaritás alapítója, parlamenti képviselő.
Wojciech Maziarski
(1960) a demokratikus ellenzék aktivistája; a nyolcvanas években több
földalatti lap, például az Obóz (Tábor) c. negyedévi folyóirat szerkesztője;
alapítója és szerkesztője a Szolidaritás Információs Szolgálatának és a
Kelet-Európai Hírügynökségnek; a Lengyel–Cseh–Szlovák Szolidaritás egyik
szóvivője; szervezőként is részt vett a varsói és budapesti ellenzéki csoportok
közti együttműködésben.
Márton László
író
Miller, Alekszej
orosz történész, írása a Transit című folyóiratban jelent meg először
Mora, Terezia
magyar származású német írónő
Németh Gábor
író, írása részlet készülő könyvéből
Parti Nagy Lajos
író, költő, Jevgenyij Svarc mesejátékát Elbert János fordításának felhasználásával
dolgozta át a Madách Kamara Színházfelkérésére
Marek Pernal
(1956) történész, a Lengyel Köztársaság prágai nagykövete (1999-2001);
jelenleg a külügyminisztériumban dolgozik.
Petr Pospíchal
(1960) a cseh demokratikus ellenzék aktivistája; a lengyel ellenzékkel
való találkozók kezdeményezője és szervezője; a Kelet-Európai Hírügynökség
egyik alapítója, ennek keretében együttműködött cseh, lengyel, orosz és
jugoszláv otthoni és emigráns ellenzékiekkel.
Rorty, Richard
amerikai filozófus, kritikája a London Review of Books-ban jelent meg
először
Rubinstejn, Lev
orosz költő, a moszkvai konceptualistákhoz tartozik, írását a Wespennest
c. folyóirat nyomán közöljük
Said, Edward
(19..-2003) palesztin származású irodalomtudós, a Columbia Egyetem
tanára volt, írása részlet a London Review of Booksban közölt kritikájából
Schlögel, Karl
történész, a Viadrina egyetem tanára az Odera menti Frankfurtban, előadása
a német Lettre-ben jelent meg először, befejező részét a Die Zeit nyomán
előző számunkban közöltük
Petruąka ©ustrová
(1947) cseh publicista, a csehszlovák demokratikus ellenzék aktivistája,
a Charta ’77 egyik szóvivője, a „bársonyos forradalom” után a Cseh–Szlovák
Köztársaság belügyminiszter-helyettese.
Svarc, Jevgenyij
orosz író
Tode, Emil
észt író, írását a német Lettre nyomán közöljük
Todorov, Tzvetan
bolgár származású francia irodalom- és társadalomtudós, írását a német
Lettre-ből vettük át
Tokarczuk, Olga
lengyel írónő
Petr Uhl
(1941) a cseh demokratikus ellenzék aktivistája; többek között a Charta
’77, a Közép-Európai Hírügynökség és a Lengyel–Csehszlovák Szolidaritás
alapító tagja. 1989 után a cseh tájékoztatási iroda vezetője.
Vid, Aletta
költőnő, első kötete idén jelent meg a Magvető Kiadónál
Zapletal, Zdenek
cseh író, írása részlet a brünni Petrov kiadónál megjelent regényéből
Kérjük küldje el véleményét címünkre: lettre@c3.hu