KIZÖKKENT IDÕ

(ELÕHANG EGY FOLYTATÁSOS VERSREGÉNYHEZ VÁRADY SZABOLCSNAK)

Mielôtt elkezdeném, lemegyek még
sörért, vagy inkább sorbanállásért,
csak el, csak el nehogy kelljen kezdenem még,
hogy odázhassam el ideidézésedet
e sorokba, melyek között is lehet,
márcsak a régi és rég idejétmúlt
beidegzôdések céljából is.
Megjöttem. Se sör, se sor. Igy hát banállás sem.
A vasárnap bosszantó banalitásai. Térjek
már a tárgyra! Térek. Vers indul! Eleje csapó!

Már a kötetcímek (na, mije is?!) gesztusa:
„ Ha már itt vagy " és „ Hátha nem úgy van "
Úgy érzem, ha a kötetcímeket megérteném,
(Habár? Gyerekkoromban szétszedtem egy órát,
- és soha többé nem tudtam összerakni.)
akkor a versek „ üzenete " is, ami valahol dekkol:
dekódolódna: hangolna fel vagy épp le,
fejbe kólintana, feldobna, mint egy bedobott feles.
Az elsô: tkp. ál feltételes mód (ha van ilyen), mert:
akkor , akkor mi van? Mintha nem lenne akkor ,
mintha az elôtag nem implikálna semmit. Vagy éppen azt?
És a „hátha"? Most ez óhajtó vagy gyanakvó mód?
Félre ne érts. Nem verset elemzek. Csupán jelzem,
hogy már itt elakadtam, hogy szavaid elég nehéz
porszemek ahhoz, hogy még engem is, aki: megüljenek .
Verseid - most - csakis mint úgynevezett „életanyag"
érdekelnek. Párlataként életünk rég letûnt anyagának.
(Utólagos engedelmeddel, megebédeltem. Fekete kagylót
provánszi mártással - ha érdekel. Most folytatódunk.)
", az az év! Az az egyetlen év!
Amikor, ahogy mondani szokás, sülve-fôve együtt voltunk,
olyannyira, hogy respektív asszonyaink
hovatovább kezdtek féltékenykedni. No, nem úgy , természetesen.
És erre, ezt kimondhatjuk nyugodtan és büszkén,
hogy jóllehet mind a ketten fûvel-fával (én a mennyiségre
hajtottam, minden nônemû lényre húsz és hatvan között, téged
a kapcsolatok kvalitása vonzott, a szupertitkos (csak a
fél város tudta) keresztbebaszások fondorlata, hasztalan,
de makacs epekedés rejtelmes(nek látszó) hamvas fapinák
iránt, jegelt liaisonok félig-felolvasztása, de fôleg: mind e
fentiek mûgonddal történô adminisztrálása-
dokumentálása. Néha lehívtál a monumentális adatbázisból
egy-egy értôknek való példányt (ezzel teltek,
többek között, a reggeltôl-reggelig együttlétek). Az
egykorú nyugaton zajló szexuális forradalomtól, sôt
az egymáséitól is teljesen függetlenül vívott mozgalmainkba
a buzerancia nem fért bele. A másét, természetesen,
toleráltuk - amennyiben nem velünk. Átfedések egymással
nôi relációban nem voltak. Nem úgy, mint közös legjobb
barátunkkal. Ki-ki kefélt (vagy volna) a maga útján.
Mégpedig anélkül, hogy felosztottuk volna a piacokat
vagy a vadászterületeket. Csakúgy spontán. Ezt nevezem én
igaz barátságnak. Errôl ennyit. Ami sokkal fontosabb,
hogy, mint írtad volt: „Egy darabig azt hittük,/
kezdhetünk valamihez közösen...". Sôt, kezdtünk is:
volt Lukács-szeminárium (a résztvevôk egy része már nem
vagy nem itt él), belevágtunk egy líra-elméletbe,
az félbemaradt, illetve beépült a te szakdolgozatodba.
Én egy másikba kezdtem, de már egyedül. Ahogy már mindent
egyedül csinálok. Nem úgy értem, hogy azt is. Azt azért
inkább, ha még egyáltalán mégiscsak kettecskén,
Másodmagammal, amikor néha futja az... idômbôl.
Én a páros magányt választottam,
te a két félpárost, majd a három harmadost.
Közös legjobb barátunk, nekem: mint a Neptun. Tudom,
hogy van és hol van, de nem látom. Te szabatos bolygóként
kéthavonta látható vagy. Pályánk ilyen idôközönként
metszi egymást. De már rég külön-külön csillagképek
pontjai vagyunk, elemei más-más halmazoknak.
Én az Építésszel, a Dramaturggal és a Magánpolitikussal
alkotok számnégyest. Meglehetôsen érdekes és gazdag
a müveleti repertoárunk: 4 faktorszorzatánál lényegesen
nagyobb. Amennyivel négy ember számosabb négy számnál.
Te pedig... De errôl talán inkább te írjál. Nohát, látod?
A kizökkent idôre, amirôl pedig irandó lettem volna,
már nem is maradt idô. Kifutottam az idôbôl.
Úgy belebonyolódtam a barátságunkba. Eképp hát mégiscsak
esett szó, sôt, másról sem esett, mint az idôrôl.
Az idôrôl, amelybôl kizökkentünk
végérvényesen és mindörökre.

Észrevételeit, megjegyzéseit kérjük küldje el a következõ címre: lettre@c3.hu