Régi mozi
November utca
25. szám
napsütéses
szép júliusi reggel
Hersze Baum úr
tenyerével beárnyékolja
a szemét
és a távolba mered
messzirôl egy kézmozdulattal
üdvözli ôt a fodrász
Stoczkowski úr
Egyelôre létezik ez a világ
valószerû, bizonyos
Egy kocsi halad el zörögve
és a bódé tetejérôl
fölrebbennek a galambok
a kapu mögött fény gyúl
a sarkantyúka virágaiban
A film hangtalanul kifut
fél évszázada hogy
kialudtak a sarkantyúvirágok
és a November utca
elrejtôzik az alkonyatban
mind bizonyosabbá válik
ami nincs
Fekete orgona
A portól szürke kis utcára
(a rôfös üzleténél
kell jobbra fordulni) a görögkeleti
templomból
kilép Olena Praczuk
Öreg és fogatlan
keresztet vet imát mormol
nem látja a hársakat sem
a felhôket
szeme elôtt eltûnik a világ
Ki tudja hogy Olena Praczuk
két év múlva meghal
Nemsokára kinyitja a boltját
és árulja a mákkal
megszórt pereceket
A gesztenyefák fölött
fecskék suhannak
hallani a bogarak szüntelen zsongását
A keresztek között menta illatozik
édesen illatozik a fekete orgona
egy kecske körmével kapálja
a földet
halkan rí ébresztgeti a holtakat
talán még akarnak valamit
mondani
talán valamit elfelejtettek
Tárgyi bizonyíték
A nap ráérôsen süt
át a reggeli ködön
A kakukkfû és a bogáncs
levelein hûvös harmat
csillog
Lármázni kezdenek a fecskék
akiket a hajnal
bocsátott égnek
A hangyák pedig újabb ösvényt
vágnak keresztbe
a tûlevéllel beszórt úton
A mi Urunk reggel óta bizonyítékokkal
szolgál
a világ létezésére
Csak nem tudni ki lesz aki összeszedi
és
megmondja mit jelentenek
Észrevételeit, megjegyzéseit kérjük küldje el a következõ címre: lettre@c3.hu