A Jelenkor postájából
Kedves Barátaim!
A
Jelenkor
márciusi számában
N. Horváth Béla, aki néhány évvel ezelõtt
érdekes tanulmánysorozatot tett közzé a József
Attilát a népi kultúrához fûzõ
kapcsolatról, recenziót közölt Valachi Anna József
Jolán-könyvérõl, és a kritikában
szerepel egy idézet a költõ
Gyermekké tettél
címû versébõl. Az egyetlen sornyi citátumban:
"Rám
néztél, én mindet elfelejtettem"
- több pontatlanság
is van. A sor szinte valamennyi népszerû kiadásban
így hangzik:
"Reám néztél, s én mindent
felejtet
tem". Ez a szövegvariáns egyetlen forrásra:
a
Nagyon fáj
címû kötetre megy vissza,
míg valamennyi kéz- és gépiraton így
szerepel:
"Reám néztél s én mindent elejtettem."
(Lásd a Stoll Béla-féle kritikai kiadást: I.
kötet 526. oldal, II. kötet 284. oldal.) Attól tartok,
hogy ez a szövegvariáns (ma már ezt fogadja el hitelesnek
a könyvkiadás is) nem erõsíti meg a recenzens
következtetését, ami szerint ez a sor "nyilvánvalóan
a férfi szerelmi könyörgése". Sokkal inkább
a gyermeki esetlenség, ügyetlenkedés képe ez,
s logikusan kapcsolódik az
"Ostoba vagyok - foglalkozz ve
lem."
sorhoz. De akár a szerzõ, akár a nyomda tévedésérõl
van szó, arra hívja fel figyelmünket, hogy lényeges
változások vannak a "kanonizált" József Attila-szövegekben.
Azokat a verseket is érdemes ellenõrizni, mielõtt
idéznénk, melyeket amúgy kívülrõl
tudunk.
Bodor Béla
A szerkesztõk megjegyzései:
Bodor Béla levele részben felment az alól a kínos
kötelesség alól, hogy N. Horváth Béla
említett írását illetõen helyreigazítást
adjunk közre. Sajnos, csak részben ment fel. A recenzió
szövegében, a 335. oldalon ugyanis a
Kései sirató
hivatkozott sora helyesen: "Mint lenge, könnyü lány, ha
odaintik"; ugyanennek a lapnak az alján, az
Ódá
ból
való sor helyesen: "Szeretlek, mint anyját a gyermek", továbbá
a 336. oldalon, a
Gyermekké tettél
másik idézett
sorából is elmaradt egy gondolatjel: "Etess, nézd
- éhezem". Hogy a kifogásolt tollhiba azért nem olyan
súlyú koncepcionális tévedés, mint amilyet
Bodor Béla fentebb tulajdonít neki, arra a sajnálatos
módon idõn túl megérkezett szerzõi korrektúra
az egyetlen tanúbizonyság. Idestova tíz éve
a
Jelenkor
nyomdászának a teendõje egyébként
csupán a nyomtatás és a kötés, bajos lenne
tehát a nyomda ördögére hivatkoznunk, ráadásul
a szerzõ saját szedését használtuk a
recenzió közreadásakor, a felelõsség mégis
minket terhel az idézetekben maradt hibákért, melyekért
az érintettek és az olvasók elnézését
kérjük. - Áprilisban azután a számban
verseivel szereplõ
Király Levente
neve maradt le a
borítóról és a tartalomjegyzékrõl.
Az elmaradhatatlan bocsánatkérés mellett itt legalább
az a vigaszunk, hogy most kiderült, kik a
Jelenkor
igazán
figyelmes olvasói. A rejtélyt felfedõk névsora
a szerkesztõségben hozzáférhetõ.
ÉSZREVÉTELEIT, MEGJEGYZÉSEIT
KÉRJÜK KÜLDJE EL A KÖVETKEZÕ CÍMRE:
jelenkor@c3.hu
C3 Alapítvány
c3.hu/scripta/