A Jelenkor postájából

Kedves Barátaim!
A Jelenkor márciusi számában N. Horváth Béla, aki néhány évvel ezelõtt érdekes tanulmánysorozatot tett közzé a József Attilát a népi kultúrához fûzõ kapcsolatról, recenziót közölt Valachi Anna József Jolán-könyvérõl, és a kritikában szerepel egy idézet a költõ Gyermekké tettél címû versébõl. Az egyetlen sornyi citátumban: "Rám néztél, én mindet elfelejtettem" - több pontatlanság is van. A sor szinte valamennyi népszerû kiadásban így hangzik: "Reám néztél, s én mindent felejtet tem". Ez a szövegvariáns egyetlen forrásra: a Nagyon fáj címû kötetre megy vissza, míg valamennyi kéz- és gépiraton így szerepel: "Reám néztél s én mindent elejtettem." (Lásd a Stoll Béla-féle kritikai kiadást: I. kötet 526. oldal, II. kötet 284. oldal.) Attól tartok, hogy ez a szövegvariáns (ma már ezt fogadja el hitelesnek a könyvkiadás is) nem erõsíti meg a recenzens következtetését, ami szerint ez a sor "nyilvánvalóan a férfi szerelmi könyörgése". Sokkal inkább a gyermeki esetlenség, ügyetlenkedés képe ez, s logikusan kapcsolódik az "Ostoba vagyok - foglalkozz ve lem." sorhoz. De akár a szerzõ, akár a nyomda tévedésérõl van szó, arra hívja fel figyelmünket, hogy lényeges változások vannak a "kanonizált" József Attila-szövegekben. Azokat a verseket is érdemes ellenõrizni, mielõtt idéznénk, melyeket amúgy kívülrõl tudunk.

Bodor Béla
 

A szerkesztõk megjegyzései: Bodor Béla levele részben felment az alól a kínos kötelesség alól, hogy N. Horváth Béla említett írását illetõen helyreigazítást adjunk közre. Sajnos, csak részben ment fel. A recenzió szövegében, a 335. oldalon ugyanis a Kései sirató hivatkozott sora helyesen: "Mint lenge, könnyü lány, ha odaintik"; ugyanennek a lapnak az alján, az Ódá ból való sor helyesen: "Szeretlek, mint anyját a gyermek", továbbá a 336. oldalon, a Gyermekké tettél másik idézett sorából is elmaradt egy gondolatjel: "Etess, nézd - éhezem". Hogy a kifogásolt tollhiba azért nem olyan súlyú koncepcionális tévedés, mint amilyet Bodor Béla fentebb tulajdonít neki, arra a sajnálatos módon idõn túl megérkezett szerzõi korrektúra az egyetlen tanúbizonyság. Idestova tíz éve a Jelenkor nyomdászának a teendõje egyébként csupán a nyomtatás és a kötés, bajos lenne tehát a nyomda ördögére hivatkoznunk, ráadásul a szerzõ saját szedését használtuk a recenzió közreadásakor, a felelõsség mégis minket terhel az idézetekben maradt hibákért, melyekért az érintettek és az olvasók elnézését kérjük. - Áprilisban azután a számban verseivel szereplõ Király Levente neve maradt le a borítóról és a tartalomjegyzékrõl. Az elmaradhatatlan bocsánatkérés mellett itt legalább az a vigaszunk, hogy most kiderült, kik a Jelenkor igazán figyelmes olvasói. A rejtélyt felfedõk névsora a szerkesztõségben hozzáférhetõ.


ÉSZREVÉTELEIT, MEGJEGYZÉSEIT KÉRJÜK KÜLDJE EL A KÖVETKEZÕ CÍMRE: jelenkor@c3.hu
C3 Alapítvány       c3.hu/scripta/