az tudható kinek mi jut kinek
mi nem egy nõ
kérdez kifaggat szól az
üvegbõl a hang
szemrevesz megforgat összevet belehajszol
a rejtett szándékot máris
rád süti
felszínre hozza díszeleg
a homlokon a bélyeg
egészen jól látszik
hogy látja csak azt
nézi a két szem között
egy szökevény
váratlan fordulat megszeret könnyebb
így neki
a kérvényt visszadobni
feltételekbõl vagyunk
Szövetség két kövön
Ó majd Új mint két világ
közöttük ott a Tenger
de nem minden érthetõ
fordítási gondok miegyéb
"ha Isten nem is volna
felettem ott a konzul" és felette
is tovább
és ott maradni kint nem érdek
kint lenni kitenni
magad durva kérõk lepik
el otthonod üres
helyedre feküsznek nevükre
veszik árva gyermeked
asszonyod szerelemre lobban õ
tudja mit
beszél hát nem mûveltséget
fitogtat haza vágyni
a Tenger másik oldalán
vissza az eredetibe
mint egy rossz fordítás
a
kezdetben
például az Írás
legelején elég ennyit
tévedni és máris mennyi
baj és mind Biblia aztán
könyvtárnyi munka
hogy az eredethez mégse jussunk
vissza
vagy itt egy másik eset ha már
a kérést úgyis
megtagadta oldjam meg ne jöjjek
könnyen
vissza õ nem boldogul vele mindössze
négy sor
bizonytalan metszetek homályos
hagyomány
"hajhagymák szaga / egy alvó
(vagy halott)
szenesasszony kinyújtott keze
/ üres (köröm)házak [?]"
tehetetlen vagyok láthatja segítsen
magára számíthatok