Remetelakom az erdõben áll
Körös-körül minden
sûrû és zöld
*
Nem mintha szándékosan
kerülném az embereket
Csupán
jobb mulattatója
vagyok magamnak
*
Ki hitte volna, hogy ott rejtõzik
a part menti vizet
borító békalencse
alatt: a telehold
*
Hol színükre
hol fonákjukra fordulva
hullanak az õszi levelek
*
A régi szentélyhez vivõ,
cédrusszegte úton
faleveleket gyûjtök
És közben lemegy a Nap
*
Hideg, õszi éjszaka -
Összébb húzom magamon
fehér csuhám
Rója az eget a fényes,
tiszta Hold
*
Ma szél-sodorta
hullott levelekbõl rakok
magamnak tüzet
*
Mától hidegebbek az éjszakák
-
Megvarrom szakadt csuhám
Sírnak az õszi bogarak
*
Késõre jár, de úgy
veri
a bambuszt a jégesõ
Hogy nem tudok elaludni
*
Kora tavasz, zöldséget szedek
Fácán kiált -
Régi dolgok jutnak eszembe
*
Itt-jártakor az
ablakban feledte a
Holdat a tolvaj
*
Ibolyázás közben az
út szélén
feledtem rizsescsészém
De szomorú lehetsz most, szegény
kis rizsescsészém!
*
Megint elhagytam a rizsescsészém
Jaj, csak meg ne találja valaki
szegény kis rizsescsészém!
*
Nem tudlak mással kínálni
Csak ezzel a kis vizeskancsóban
lebegõ lótuszvirággal
*
A lakom-közeli tavacskán
kinyíltak és harmattól
csillognak a lótuszvirágok
*
Megcsodálom menet
Megcsodálom jövet
De sohasem únom meg
az iwamurai magányos fenyõfát
*
Naponta ezerszer látom
lakom elõtt a bambuszligetet
De nem tudok vele betelni
*
Életünk Hold-sütötte
víz szélében
lebegõ tavirózsa
*
Ryokan szerzetes elhervad
mint a hajnali rózsa
De a szíve itt marad veletek
ORAVECZ IMRE fordításai
* Ryokan válogatott versei a Terebess Kiadónál jelennek meg a közeljövõben.