a zamat határozottan nem a régi
csak a vécésnéni
az ajtó elõtt igaz vállalkozásban
viszont általános az öröm
hogy folytonosan javul a minõség
s amirõl álmodni se mertél
mától a bõség
kosarából egyre több jut
legalább sörileg
mert vége nincs többé
hiány
úgy be van indítva a termelés
most már a mindenséget
mérd magad
de lottózhatsz is
csak hülyeség állandó
számokkal játszani
mert bolond az ki nem felejt
álma még sosem volt selejt
komor szívében szép
dizõz
vetkõzik töpreng néha
fõz
miután az ajtók záródtak
a ferenc körút s a kálvin
tér között váratlanul,
de diszkréten csak ennyit suttogott:
nem szexelsz?,
két rugó (s máris
éreztem combomon siklani vékony
ujjait), vagy boltba küldtek, kisfiam?,
az más,
akkor bocs