SZILÁGYI ESZTER ANNA

Sok ez, barátom

Nagy rengetegben állt
a kicsi ház
Elõbb a nyírfapallón át
és már az ajtó enyhe kékje
kitárva rám
Ott benn a lágy fényben
úgy vannak el a tárgyak
minthogyha boldogság-az-élet
tündérek sikálnának
felületet és eresztéket
padlaton réset/réset!
és görcsöt/görcsöket

Egy csõrepuha kismadár
vagyok
lám kandikálok
erõst érzem a favágószagot
(málé búza csíra) a tollaim
megborzolódva külön-külön
kilibegnek a huzatba
finom fanyar
gyümölcsnek
íze

habár te nem vagy itt
a tárgyaid tisztelgõ rendben
vágyakoznak
az ablak elõtt
a párkány alatt
az asztalon kisimulva
papírdarabka
- egy név

egy név
amit kiválasztunk
hogy leírjuk magunknak
ezzel kelünk, és erre oltunk
lámpát, egy név egész nap
tüzesedve vár rád és este
hûs szobába hív
- Szilágyi Eszter Anna
 
 

Szamócaillatban

Az erdõ népe is
rettegi egymást
Hát még ha
tervszerû erõ
rendel el irtást
Halomra dõl
férges féregtelennel

Szamócaillatban
hullik a haj
A fátyolgomba
bontja le
szöveteit
Alatta csíkban
elõderengõ
halálka-nyálka
 
 

A város bamba...

A város bamba ékszerét
lenyújtom, hol a föld sötét
tömege öklözi a szád -
elámít mamám e lánc fény...

Ha késõ van a koravén
kirándulásra, segíts, ízek mamája,
mögöttem befalazott ajtó -
egy nagyvázsonyi vak ló,
akire gondolunk...

Nem adja húsát botorul,
nem adja nedveit,
nem, soha nem bizony
- ha pirkad épp, vagy véget ér -
a teljes nap gyümölcseit...

Kilencévesen kezdted,
most kilencéves halott,
süss nekem földalatti kenyérkét -
odamozdulok érte

Sava-borsa legyél,
nem elég
ha csak tömöm a számba,
erõsíts meg,
nem elég, hogy a vakvilágba ordítok,
ha te nem hallasz meg...


ÉSZREVÉTELEIT, MEGJEGYZÉSEIT KÉRJÜK KÜLDJE EL A KÖVETKEZÕ CÍMRE: jelenkor@c3.hu
C3 Alapítvány       c3.hu/scripta/