PÁRIZS KÖRNYÉKI LEONINUSOK
 

Majd ama józan idényvég megszüli párizsi békéd;
Pár maradék dokument õrzi a régi himent:
KÉT MALOM UTCA 17. Mert Budapest biz’ a legvég,
Bölcs Duna, esteli pír, tonna silány szuvenír.
Gyûjtögetõcske filiszter, lajstromod árva regiszter.
Mennyi uborkaszezon! Hány szigorú liezon!
„Párizs: a rue Vaugirard-on féktelenül vacsorázom.
Túl vajszínü a táj, semmi valódi truváj,
Közszolgálati líra. Köpök a szajnai pírra,
Hess, ifjonti, heveny, piktori gerjedelem!
Bezzeg a berlini esték!... Mintha bizony hazamennék;
Rendben tart a szigor. Berlin a krõzusi kor,
Párizs a mûselyem éve, Berlin a test nevelése.
Drága segédegyenes, eltartóm, a kegyes.
Buda a rögtönitélet, Pest az a fröccsen az élet,
Nézem a sárga plafont, távol a grozniji front.
Pest az a bonbon a szájban, csonkahazában az áram,
Ékes verbum, amit raggal kent föl a hit.
Így trianonkodom éppen, Vág utcám közepében,
Rejti a régi himent pár maradék dokument.”
 

Kérjük, küldje el véleményét címünkre: holmi@c3.hu

http://www.c3.hu/scripta