1. Két idõpont, két földrajzi hely
New York, 1939 nyara. Szinte percekkel a második világháború kitörése elõtt. De ezt – különösen ott, Amerikában – még senki nem tudja. Nem is akarja. Európa távoli, zûrös és idegesítõ hely. Amerika valami egészen mással van elfoglalva. A földönkívüliek támadásától tart.
Jászság, kis falu, 2004 nyara. Nem tudjuk, milyen történelmi pillanatnak fogják majd néhány év múlva nevezni ezeket a hónapokat. Az emberek tippelgetnek, egy kis kötelezõ borzongás, de a figyelmük középpontjában nem ez áll. Az idõsebb korosztályok a televíziók showmûsorait nézik. A fiatalok kompjuterjátékokat játszanak.
A kompjuterjátékok és a science-fictionök egyik alaptoposza: a Föld veszélyben van, az idõ reménytelenül rövid és visszaszámlálás-szerûen percrõl percre fogy. A hatalom tehetetlen, egyetlen személy – legtöbbször egy mindennapi ember – képes csak megmenteni a Világot. Csakhogy, mint botcsinálta hõsnek, elõbb fel kell ismernie ezt.
Az 1930-as évek: A fasizmus elõretörése. Németország háborúra készül. A világ legnagyobb része alábecsüli a veszélyt, a legerõsebb hatalom, Amerika pedig nem érdeklõdik aziránt, mi történik Európában.
Szilárd Leó, foglalkozását tekintve elméleti fizikus 1936 nyarán rájön arra, hogyan lehet az atommaghasadás esetén felszabaduló energiát egy láncreakció kellõ idejû fenntartásával olyan mértékre növelni, mely alkalmas lehet egy sosem látott erejû bomba elkészítésére. Három éven keresztül hallgatott errõl a veszélyes tudásról.
1939 nyarán értesült arról, hogy Németország zárolta a cseh uránkészleteket. Ennek a lényegtelennek tûnõ gazdasági hírnek a jelentõségével egyetlen kormány sem volt tisztában. Szilárd ebbõl a hírbõl láthatta, hogy régi berlini kollégái Hitler védõszárnyai alatt teljes gõzzel folytatják kísérleteiket.
Szilárd minden követ megmozgatott, hogy a veszélyrõl értesítse Amerika elnökét, Franklin Delano Rooseveltet, és elérje, hogy az elszánja magát a válaszlépésre. Erõfeszítése sikerrel járt. Néhány hónappal késõbb elindult az amerikai kormány szupertitkos kutatási terve, a Manhattan-terv.
Megkezdõdött a visszaszámlálás. A tudósok versenyfutása az idõvel és egymással: ki készíti el elsõként az atombombát? Sikerül-e megmenteni világunkat, vagy a fasizmus kap a kezébe olyan csodafegyvert, ami minden ellenállást lehetetlenné tesz.
Abban a kis jászsági faluban a fiatalok egy számítógépes játékkal játszanak: a támadás helyszíne New York, 1939, a támadók a marslakók. El kell hárítani a támadást, meg kell védeni New Yorkot, vagy, annak, aki marslakó, túszokat kell szerezni a New York-i földlakók közül.
A játékba – bámészkodó kibicként – beszáll Kati, egy gimnazista lány is, s mivel a játék tétje nem izgatja, a New York-i utcát figyelve érdekes, a játékban hivatalosan nem szereplõ figurákat talál.
Ezek a véletlenül, az utcai forgatagban felismert figurák magyar tudósok – Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenõ, Neumann János – mindannyian részesei voltak a tudománytörténet legnagyobb titkos projektjének, a Manhattan-tervnek.