Enyedi Ildikó
Szelíd interfész
Enyedi Ildikó készülõ filmjének
hõsei marslakók, azok a magyar tudósok, részben
majdani Nobel-díjasok, akiknek döntõ szerep jutott abban
a tudományos áttörésben, amely a mai világ
erõforrásait és technikai eszközeit -- az atomenergiát,
az atombombát, a kibernetikát, a számítógépet
-- megteremtette.
A film idõutazás 1939 és 2004 között.
Háromszögelési pontjai: New York, egy mai magyar falu
és a marslakókról lévén szó,
a Vörös bolygó. |
1. Két idõpont, két földrajzi hely
New York, 1939 nyara. Szinte percekkel a második világháború
kitörése elõtt. De ezt különösen ott,
Amerikában még senki nem tudja. Nem is akarja. Európa
távoli, zûrös és idegesítõ hely.
Amerika valami egészen mással van elfoglalva. A földönkívüliek
támadásától tart.
Jászság, kis falu, 2004 nyara. Nem tudjuk, milyen történelmi
pillanatnak fogják majd néhány év múlva
nevezni ezeket a hónapokat. Az emberek tippelgetnek, egy kis kötelezõ
borzongás, de a figyelmük középpontjában
nem ez áll. Az idõsebb korosztályok a televíziók
showmûsorait nézik. A fiatalok kompjuterjátékokat
játszanak.
A kompjuterjátékok és a science-fictionök
egyik alaptoposza: a Föld veszélyben van, az idõ reménytelenül
rövid és visszaszámlálás-szerûen
percrõl percre fogy. A hatalom tehetetlen, egyetlen személy
legtöbbször egy mindennapi ember képes csak megmenteni
a Világot. Csakhogy, mint botcsinálta hõsnek, elõbb
fel kell ismernie ezt.
Az 1930-as évek: A fasizmus elõretörése.
Németország háborúra készül. A
világ legnagyobb része alábecsüli a veszélyt,
a legerõsebb hatalom, Amerika pedig nem érdeklõdik
aziránt, mi történik Európában.
Szilárd Leó, foglalkozását tekintve elméleti
fizikus 1936 nyarán rájön arra, hogyan lehet az atommaghasadás
esetén felszabaduló energiát egy láncreakció
kellõ idejû fenntartásával olyan mértékre
növelni, mely alkalmas lehet egy sosem látott erejû bomba
elkészítésére. Három éven keresztül
hallgatott errõl a veszélyes tudásról.
1939 nyarán értesült arról, hogy Németország
zárolta a cseh uránkészleteket. Ennek a lényegtelennek
tûnõ gazdasági hírnek a jelentõségével
egyetlen kormány sem volt tisztában. Szilárd ebbõl
a hírbõl láthatta, hogy régi berlini kollégái
Hitler védõszárnyai alatt teljes gõzzel folytatják
kísérleteiket.
Szilárd minden követ megmozgatott, hogy a veszélyrõl
értesítse Amerika elnökét, Franklin Delano Rooseveltet,
és elérje, hogy az elszánja magát a válaszlépésre.
Erõfeszítése sikerrel járt. Néhány
hónappal késõbb elindult az amerikai kormány
szupertitkos kutatási terve, a Manhattan-terv.
Megkezdõdött a visszaszámlálás. A
tudósok versenyfutása az idõvel és egymással:
ki készíti el elsõként az atombombát?
Sikerül-e megmenteni világunkat, vagy a fasizmus kap a kezébe
olyan csodafegyvert, ami minden ellenállást lehetetlenné
tesz.
Abban a kis jászsági faluban a fiatalok egy számítógépes
játékkal játszanak: a támadás helyszíne
New York, 1939, a támadók a marslakók. El kell hárítani
a támadást, meg kell védeni New Yorkot, vagy, annak,
aki marslakó, túszokat kell szerezni a New York-i földlakók
közül.
A játékba bámészkodó kibicként
beszáll Kati, egy gimnazista lány is, s mivel a játék
tétje nem izgatja, a New York-i utcát figyelve érdekes,
a játékban hivatalosan nem szereplõ figurákat
talál.
Ezek a véletlenül, az utcai forgatagban felismert figurák
magyar tudósok Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenõ,
Neumann János mindannyian részesei voltak a tudománytörténet
legnagyobb titkos projektjének, a Manhattan-tervnek.
|