Saroküzlet
Pesti Illatszertár Hollywoodban
Molnár Gál Péter
László Miklós színdarabja Pestet csempészte a
tengerentúlra.
|
„Molnár Ferenc és Lengyel Menyhért külföldi sikere fejébe szállt Magyarország
harmincezer drámaírójának” - írta Ambrus Zoltán a Nyugatban (1911/20).
Megindult a színműkivitel. Harmincezer drámaíró szemét előbb Berlinre vetette,
ott volt nagy felvétel pesti drámára. Utóbb Hollywoodra pislogtak. A Kisfaludy-társasági
tagságnál is többet ért, ha valakinek megvette a színdarabját Joe Pasternak.
Ezt a drámai szaporulatot utóbb finnyásan az irodalom felől figyelte mindenki,
holott a helytörténet felől kellett volna vizsgálni. Kialakult a budapesti
színműírás háziipara. Jellegzetes pesti figurákat, helyszíneket hordtak
színpadra a drámaíró-jelöltek. A bécsi helyi bohózatnak (a lokalposse-nak)
utódai lettek. Hol a nagyságos asszony trafikjában, hol a strandon, hol
a Gundel teraszán, a városligeti gyógyforrások ivókútjánál játszódtak a
(többnyire) vígjátékok.
László Miklós (1903-1975) kicsiny színésze volt a Vígszínháznak. Termetre
öles, de aprócska föladatokra kényszerített epizodista. Színészi híre A
cirkusz csillaga című Fényes Cirkuszban előadott vígszínházi kirándulásból
terjedt. Peti Sándorral istállószolgát játszottak a városligeti porondon.
Ez lett László leghíresebb szerepe. Valamint Móricz Zsigmond Úri murijában
egy csapost alakíthatott. Kielégítetlen színészi bánatában kabarétréfákat,
egyfelvonásosokat írt. Első nagy színházi sikere 1937. március 20-án bemutatott
Illatszertár című darabja. Első sikere, de nem első nagy premierje, mert
a Nemzeti Színház néhányszor már eljátszotta színművét, A legboldogabb
embert (1934).
Az Illatszertár a Víg kamaraszínházában, a Pesti Színházban (ma: Vidám)
került nézők elé (1937. március 20.). Kabos Gyula volt a bukdácsoló drogéria
tulajdonosa. A segéd úr Ráday Imre. Muráti Lili az eladókisasszony. A megírtakor
is öregecske, érzelmes színdarabot meglehetős érdeklődés kísérte: 78-szor
adták egyvégtében.
László Miklós kivándorolt az Egyesült Államokba. Nem a fasizmus elől.
Az Illatszertár után. A Marton-ügynökség eladta a Parfumerie-ként szertejátszott
színdarab megfilmesítés jogát a Metrónak. Saroküzlet (The Shop Around the
Corner) címmel Ernst Lubitsch megfilmesítette (1940). Margaret Sullavan
(Klara Novak), James Stewart (Alfred Kralik), a román apától, magyar anyától
származó emigráns Joseph Schildkraut (Ferenc Vadas). A helyszín Budapest.
Szerencsére egy csipetnyi Halászbástya, Mátyástemplom, egy falatnyi turista-Budapest
sem látszik. Műtermi az üzlet előtt az utca, ahol nyitásra vár a bolti
személyzet. Műtermi a szomszédos kávéházacska, ahol a szerelmesek találkoznak.
Évekkel később jön divatba a magyar puszta mellett a mozi-Budapest is.
A Herczeg Ferenc Kék rókájából lett német filmen Cecil - akit a svéd csalogány
Zarah Leander játszott - a Török utca helyett a Gellért-fürdő napernyői
alá ment. Lubitsch ennél nemcsak jobbízlésű volt, hanem művész. Tudta:
a színészek szellemessége, könnyedsége inkább képes megragadni egy város
lényegét, mint a filmszalagra vett idegenforgalmi látványosságok. Mitől
vált megunhatatlanná az Illatszertár? A sikertelen színész sikerszerepeket
írt. Színpadra vitt néhány jellegzetes pesti figurát. És megnyerte nézőit
azzal, hogy párbeszédekbe szedte a pesti slemilséget. Az illatszertár nem
megy. Haldoklik. Nincs vevő. Kitartással, csellel, névtelen levelekkel
mégis fellendíthető a forgalom.
Kilenc év múlva In the Good Old Summertime (1949) címmel Robert Z.
Leonard újraforgatja Judy Garland és Van Johnson szerelmespárjával. Az
Albert Hackett-Frances Godrich forgatókönyvíró-páros a modern Budapestről
áthelyezi a cselekményt bizonytalan közép-európai városba. Maraczek drogériájából
Oberkugen zeneműboltja lesz. Nyártól a karácsonyi nagy vásárlások idejéig
tart a cselekmény. De a pesti ízek elnyomhatatlanok: a kedélyes, aranyszívű
Oberkugen urat Szőke Szakáll tősgyökeres terézvárosinak ábrázolja. Bolti-szolgaként
szerepel a mesterségéből kikopott, kegyelemszerepeken tengődő Buster Keaton.
A zárójelenetben feltűnt Judy Garland saját hároméves kislánya, Liza Minelli.
1963-ban She Loves Me címmel musical comedy. Kilenc hónapig játsszák
megállás nélkül a Eugene O’Neill Theatre-ben. Az Illatszertár kiszellőztethetetlennek
bizonyult. 1998-ben A szerelem hálójában (You‘ve Got Mail) Nora Ephron
rendezésében a Warner újra leforgatta. Budapest helyett New York helyszínnel
Tom Hanks és Meg Ryan főszereplésével.
László Miklósnak a sorozatjátszásokból, átdolgozásokból, megfilmesítésekből
kevéske csurrant. A jogdíjak 30%-át a Marton-ügynökség, másik 30%-át Roboz
színigazgató úr megvásárolta a szorult helyzetben lévő színésztől.
László Miklósé volt az egyik legsikerültebb beérkezés Hollywoodban.
Egy csepp balsikeres Pestet csempészett a tengerentúlra. Pesti sors: kicsi
tehetségéből szemfüleseknek hajt hasznot.
|