A Szerelem elsõ és második vérig után másfél évtizeddel folytatódik – és befejezõdik – Füge és Ágota története.

Beszéljünk komolyan. Komolyan komoly dolgokról: mi a magyar film legnagyobb problémája pillanatnyilag? Pénz, paripa, fegyver? Invenció? Szo-szo. A mobiltelefon. Lemegy az ember az utcára, ez olykor filmrendezõkkel is megesik, és mit lát, boldog, boldogtalan telefonál. Gondolák közt, a szupermarketben, figyelj anyukám kakashere nincs, de akciós a zsebtelep. Márpedig, ha egy alkotó a mai magyar rögvalóban kíván megmerítkezni, valamit csinálnia kell a mobiltelefonnal, kezelhetné önéletrajzi elemként is, de erre még nem volt példa.
Mindezt amolyan mûfaji meghatározásként bocsátom elõre. Hisz’ nincs is annál kézenfekvõbb megoldás, mint az a tempó, hogy ha már játszik az a kis szörnyeteg, hát valaki fizessen érte, és akkor már mindenért, ami látszik abban a nyavalyás moziban.
Mindezt emlegetni persze olyan, hogy az pirul, aki szóba hozza. Ugyanakkor e gyakorlat úgyszólván garantálja a produkció minõségét, így tárgyalása elkerülhetetlen. Dobray György ekképp hozta tetõ alá vizsgált opusát, mely – leginkább címébõl következõen – egy trilógia befejezõ darabja.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer Szegeden egy szerelem. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, meg cián. Megváltozott a rendszer például, de ennek nincs túl nagy jelentõsége. Van, amit nem lehet elfelejteni.
Szervusz, milyen rég nem láttalak, de jól nézel ki! A sztereotípiának ható fordulat ezúttal minden irányba hat. Meghatározhatjuk általa a mû eszmei mondanivalóját éppúgy, mint nézõ és alkotó viszonyát. Egy harmadik részt az biztos megnéz, aki látta az elsõ kettõt, és a megfelelõ pillanatban még életben van. Na, tényleg, mi van veled, mesélj! Sztereotip felszólításokra, hasonló közlésekkel a legkönnyebb reagálni. Pár nagyvonalú mondatban fölvázolunk ilyenkor éveket. Kösz, megvagyok, férjhez mentem Olaszba, két gyerek, megdöglök értük, de sok a veszõdség, nyakamon a háztartás, a férjem mindig dolgozik. Kérdés, hogy címszavakból lehet-e filmet csinálni? Lehet. Ilyet. Hiszen a nézõ ilyen érdeklõdésére Dobray is csak hasonló választ tud (akar) adni. Ez voltaképpen érthetõ, sõt el is fogadható. Miért ne legyen jó megint egy kicsit? S ennek beismerése tulajdonképpen a film javára írható. Oké, nem jutott az eszünkbe semmi, de egy kicsit megint együtt vagyunk.
Ráadásul ugyanilyen kicsiségek azok, amiket a mozi hibájaként esetleg fölróhatunk. Ezeket ugyanolyan kínos emlegetni, mint azt, hogy miért készülnek ma Magyarországon másfélórás, mozikban vetített reklámmûsorok. Ha valamin annyi fogás található, hogy miért szerepel benne Uhrin Benedek, az akár még jó film is lehetne. A mondott hajlott korú dalnok körülbelül két hétig volt irtó kemp ebben a pagonyban, aztán meg egy szerencsétlen flótás, akit azért rángat a média, hogy kiröhögtethesse.
Kell-e mondani, hogy ezen a két héten már mennyivel vagyunk túl? Az is tény, hogy kabaré-tréfák laza füzérébõl is lehet roppant szórakoztató filmet csinálni, csak eddig még nem volt rá példa. Így viszonylag nehezen értelmezhetõ Kovács Lajos heroikus küzdelme a roppant dallamos olasz nyelvvel. Tessék mondani, hányszor volt az már meg, hogy a bunkó magyar nem beszélni külföldi nyelv, ezért ordítva és mindenre elszánt artikulációval beszélni magyar. 
És ez az egésznek az alapvetõ baja. Nem hiszem el, hogy ennyi ideig nem találkoztunk, hiszen ugyanazt, ugyanúgy mondjuk egymásnak, mint tegnap, mint tegnapelõtt. És biztosra vehetõ, hogy holnap is csak ennyire futja. Akkor minek. Vagy miért teszünk közben olyan felelõtlen kijelentéseket, hogy utolsó. Miért pont most utoljára. Mobiltelefont jövõre is fognak árusítani.

Szerelem utolsó vérig – magyar, 2002. Rendezõ, író, vágó, producer: Dobray György. Kép: Garas Dániel. Zene: Presser Gábor. Hang: Juhász Róbert. Szereplõk: Beri Ari (Füge), Szilágyi Mariann (Ágota), Molnár Juli (Nina), Pillár Napsugár (Fanny), Pietro Ragusa (Giorgo), Kovács Lajos (Lajos bácsi), Kamarás Iván (Dandy), Kari Györgyi (Ügyvezetõ), Uhrin Benedek (Beske), Jászai Joli (Gizike néni). Gyártó: Blufilm / Film Plus. Támogató: MMKA, NKÖM, tv2, Magyar Filmlaboratórium, ISM, Union Biztosító, Gio–Wolf, Nokia, Human Soft, Pécsi Pannon Sör. Forgalmazó: Budapest Film. 89 perc.