Marosi György 1993-ban bankigazgatói székét cserélte fel a Mafilm elnök-vezérigazgatói posztjával. Hét és fél évet, az elmúlt fél évszázad második leghosszabb ciklusát töltötte a gyár élén.
Elküldték vagy eljött?
Elküldtek. Hét év alatt többször
el akartak küldeni, most kevésbé kapaszkodtam.
Amikor odakerült, felhalmozott adóssága,
fizetésképtelensége miatt a Mafilmet többször
fenyegette a felszámolás veszélye. Miért állt
elõ ez a helyzet?
Egyrészt a magyar film összement, a Magyar
Televízió eltûnt mint megrendelõ, s a szolgáltatók
versenyében a Mafilm nem tudott megélni a piacon, azonkívül
egyes elemei önállósodtak. Másrészt és
fõleg: amikor 94 elején a Mafilm Kft.-bõl Rt.-vé
alakult, nem vették figyelembe azt az alapvetõ tényt,
hogy céget csak úgy szabad alapítani, ha megfelelõ
anyagiak állnak rendelkezésre a fix és változó
költségek fedezésére. Nálunk nem jutott
pénz a vétellel kapcsolatos ÁFA-terhek, az ingatlanilleték
vagy az újfajta adók például építményadó
kifizetésére sem. A tulajdonosok azon vitatkoztak, kié
a cég, s közben egyikük sem fektetett be a cégbe.
Hogy tudtak így mûködni?
Nagyon nehezen. Ingatlanjainkon végrehajtási
jog volt, csak a hitelezõinken múlott, hogy melyik nap teszik
az ajtóra a lakatot. 1995 végén például
három kamionnal marcona férfiak jelentek meg a gyárban,
hogy foglaljanak az APEH-nek. A Mafilm vállalat-csoport több
száz milliós APEH- és TB tartozását
végül 1996-ban kifizettük, a mínuszról a
nullára kapaszkodtunk.
Hogyan sikerült kikerülni a csõdhelyzetbõl?
Létrehoztunk egy befektetési kft.-t,
amelybe az ÁPV Rt. és a Magyar Mozgókép Alapítvány
az eredeti Mafilm részvényeit vitte be, a tõlünk
egy ideje ingatlant bérlõ MTM és InterCom pedig törzstõkét.
A befektetési kft.-nél ideiglenes tõkeemelést
hajtottunk végre.
A Mafilmnek ma nincsenek adósságai?
A normál forgóeszközhitelen túl
a korábbihoz hasonlóak nincsenek. Viszont nem tudtunk beruházni,
mert az iszonyatosan tõkeigényes. Beruházásra
legutoljára 80-ban került sor, azóta csak felújítások
voltak, azok viszont végül is nem a gyárat gazdagították.
Miért?
Az MTM (tv 2) és az InterCom a múlt évben
megvette a korábban általa bérelt épületeket,
így az I-es és a II-es stúdiót is. A gyár
egyes ingatlanjainak eladásába nem szólhattam bele.
Ezek a döntések a fejem felett születtek. Én inkább
azt az utat választottam volna, hogy pénzt hozok a cégbe,
maradjon több tulajdonos a gyárban, most viszont kevesebb tulajdonos
van, de kevesebb is a tulajdona.
Mi a Mafilmé?
A 2,62,8 hektár nagyságú, 27
ezer négyzetméter alapterületû Róna utcai
telepen egy mûterem a III-as , több tucatnyi, különbözõ
állagú kisebb-nagyobb épület, s a 23 hektáros
fóti telep, ahol két nagy stúdió található.
Éves átlagban hány magyar film
készült a Mafilmnél?
Teljes egészében egy sem, de a produkciók
rendeltek tõlünk szolgáltatásokat, béreltek
eszközöket. A Mafilm ebbõl, valamint stúdiói,
helyiségei bérbeadásából élt,
s abból, hogy a gyártási piacra is visszatért.
Néhány film elkészítésében
például a Jadviga párnájában producerként
is részt vettünk.
Ön hogyan képzelte el a gyár jövõjét?
Azt tekintettem a feladatomnak, hogy a gyárat
egy átmeneti idõszakban akár a széllel szemben
is amennyire lehet, a privatizációig tartsam meg. De nem
teljesen állami tulajdonban. Furcsa helyzetben dolgoztam: az ÁPV
Rt. megakarta mondani, hogy mit csináljunk, pénzt viszont
nem adott hozzá.
Az ÁPV Rt.-nek, illetve elõdjének
mi volt ha volt a stratégiája a Mafilm sorsával
kapcsolatban?
Ez a stratégia hozzátéve, hogy
a Mafilm többnyire nem volt fontos ügy gyakran változott.
A vezérigazgatókat sem tudnám felsorolni, nemhogy
az ügyintézõket, akik az ÁPV Rt.-nél a
Mafilmmel foglalkoztak. Sok függött attól, hogy az illetékes
ügyintézõ mennyit értett meg a gyár ügyébõl,
mennyire voltunk fontosak neki. A politika mindig beleszólt a döntésekbe.
A privatizációs idõszakban a Mafilm nem szerepelt
az állami tulajdonban tartandó cégek listáján,
pontosabban levették róla. A döntés állandóan
nyúlt, nem lehetett tudni, mennyiért, milyen feltételekkel
kerül sor a privatizációra ha egyáltalán
sor kerül rá. A kormány 1997. április 9-i ülésén
hozott határozatot a Mafilm magánosításáról.
A magyar állam most mit vásárolt
vissza és mennyiért?
A TMA 33 százalékos tulajdonrészét,
amit néhány éve a cég a Kereskedelmi és
Hitelbanktól, illetve a Magyar Befektetési és Fejlesztési
Banktól vásárolt meg, most pedig körülbelül
a vételár háromszorosáért adta el.
Mi történt volna, ha szétesik a
Mafilm?
A Mafilm kristályosodási pont. Ha engedjük
széthullani, az erõket, eszközöket már soha
többé nem lehet koncentrálni. A Mafilm eddig mindig
alkalmas maradt arra, hogy köré szervezõdjék
a szakma, a legnagyobb létesítményeket, a legdrágább
eszközöket a filmgyár képes fenntartani.
Monopolhelyzetben van-e valamilyen szempontból
(stúdió, eszközök)?
Nincs. Magyarországon ma bármilyen film
megcsinálható, csak össze kell szedni a piacon a kínálatot.
Nagy belsõ terû helyekben pedig szinte bárhol fel lehet
építeni díszleteket. Más kérdés,
hogy a belsõ a díszletépítés, a berendezés,
a világítás költségei miatt nagyon drága.
Mi változik azáltal, hogy a Mafilm ismét
teljesen állami tulajdonba került? Olcsóbbak lesznek
az áraik, több film készülhet majd ott?
Nem az a megoldás, hogy szolgáltatóként
kénytelen legyen olcsóbban adni a szolgáltatásait,
hanem hogy a vevõ meg tudja fizetni az árait. Úgy
hírlik, a Mafilm egyes mûvészfilmeket olcsóbban
készít majd el, s ezzel egy újabb szponzoráció
jöhet létre. A filmgyártás dilemmája,
hogy nagyon élesen elválik a mûvészet és
az ipar, holott mindkettõ háttere ugyanaz. A nemzetközi
árakat mindenesetre nehéz lesz megfizettetni egy olyan cégnél,
ahol kétféle árlista van. Tudomásul kellene
venni, hogy az autarchiának vége, a hazai piac nem elég
nagy, szükségünk van a nemzetközi piacra.
A visszaállamosított filmgyár
vonzóbb lehet a külföldi producerek számára?
A filmgyár állapota, infrastruktúrája
a külföldiek döntésének csak egyik, s nem
is a legfontosabb eleme. A meghatározó az ország állapota,
biztonsága, a szolgáltatások színvonala, az
árak, a hatósági eljárások kiszámíthatósága,
gyorsasága és az adók.
Mi a véleménye arról, hogy a Mafilm
ismét teljesen állami tulajdonba került?
A magyar filmszakma megmaradása és a
Mafilm fejlõdése szempontjából rövid távon
hasznos, a nemzetközi versenyképesség szempontjából
viszont vitatható a döntés. Azáltal, hogy az
egész gyár állami tulajdonba került, egyoldalú
függésben akarják tartani, annak anyagi konzekvenciáival
együtt. Szerintem azonban nem az eszközöknek, ingatlanoknak
kellene állami tulajdonban lenniük, hanem a filmkészítés
körülményeit, feltételrendszerét kellene
az államnak kedvezõen alakítania.
[keretben]
Mafilm-(válság)krónika
A nyolcvanas évek végétõl: válságjelek, veszteségek, hitelek.
1990-tõl: leépítések.
1991. november
Az egyik legnagyobb hitelezõ több mint
100 millióval , a Budapesti és Pest megyei TB felszámolási
eljárást kezdeményez a Mafilm ellen. Az adósság
600 millió, ebbõl 200 millió a kamat és a büntetõkamat.
(1990 közepén még szakértõk szerint
1,7 milliárd volt a Mafilm vagyona.)
1992. június 15.
A Fõvárosi Bíróság
ismételten megállapítja a vállalat fizetésképtelenségét.
Az eljárást kezdeményezõkhöz a száznál
több hitelezõ közül többen csatlakoznak.
1992. július 27.
A Fõvárosi Bíróság
kihirdeti a cég felszámolását. A Róna
utcai és a fóti telep kiáltási ára
ingatlanokkal, stúdiókkal, eszközökkel 840 millió
Ft. A pasaréti telep kikiáltási ára 230 millió
Ft.
1992. október 20.
A Kereskedelmi Bank Rt. és a Portfolió
Bank egymillió Ft-os tõkével ingatlanhasznosításra
Portex néven céget alapít.
1992. december 7.
A Portex nevét Filmunió Film- és
Televíziómûsorgyártó Kft.-re módosítja,
a tulajdonosok az egymilliós törzstõkét 416 millióra
emelik.
A Filmunió konzorcium tagjai és tulajdonhányaduk:
ÁPV Rt. 104,5 millió 25.1 %
Kereskedelmi és Hitel Bank 104,5 millió
25.1 %
Hungária TV Alapítvány 100,3 millió
24.1 %
Magyar Mozgókép Alapítvány
64,7 millió 14.6 %
Magyar Befektetési és Fejlesztési
Bank 42 millió 10,1 %
1992. december 8.
A Filmunió Kft. egyetlen jelentkezõként
415 milliós ajánlatával megnyeri a Mafilmre kiírt
pályázatot.
1993. február 16.
A Filmunió Kft. a nevét Mafilm Filmgyártó
és Kulturális Szolgáltató Kft-re változtatja.
1993. I. negyedév
A Mafilm háromszorosára emeli a telepén
levõ filmstúdió-vállalatok bérleti díját.
1993. II. félév
270-en maradtak státuszban. Ez a szám 1985-ben
még 2000 volt.
1994. január 1.
A Mafilm Kft.-bõl Mafilm Rt. lett.
G. A.