Kubrick éveken át dédelgetett szintetikus gyermekét
Spielberg fogadta örökbe. Forog az AI.

„A mai nap áttörést jelent cégünk számára -- kezdte beszédét Henry Swinton, a Synthank ügyvezetõ igazgatója. -- Lassan tíz éve már, hogy megjelentünk a világpiacon elsõ szintetikus életformáinkkal. Azt hiszem, felesleges emlékeztetnem a jelenlevõket, milyen átütõ sikert arattunk, különösen miniatûr dinoszauruszainkkal. Értelemmel azonban egyik termékünk sem rendelkezett. Talán paradox kijelentésnek hangzik, hogy modern korunk csupán életet képes teremteni, értelmet nem. Elsõ reklámcikkünk, a Crosswell Féreg máig legkelendõbb termékünk, egyben máig a legostobább.
Miközben a világ népességének háromnegyedét éhínség sújtja, mi azon szerencsések közé tartozunk, akiknek nem kell nélkülözniük, hála a születés-szabályozásnak. Az alultápláltság helyett az elhízás veszélye fenyeget minket. Le merném fogadni, egyetlen ember sem ül ma ennél az asztalnál, akinek nem szorgoskodik egy Crosswell a vékonybelében. Mindnyájan rendelkezünk ezzel a veszélytelen kis élõsdivel, amely az általunk elfogyasztott táplálék ötven százalékát lebontja szervezetünkben, megõrizve kívánt alakunkat. Mint tudják, a Mini Dinók sem sokkal okosabbak bélférgeinknél. Mától azonban új terméket dobunk piacra: az intelligens és életnagyságú Mesterséges Inast. A típus nemcsak önálló értelemmel rendelkezik, de intelligenciájának szigorú határt is szabtunk. Úgy véltük, a fogyasztók tartanának egy emberi aggyal felszerelt szintetikus lénytõl, ezért Mesterséges Inasunk koponyája egy kisméretû számítógépet rejt. Több éve kaphatóak már mini-kompjúterekkel felszerelt androidok, de ezek élettelen plasztik-másolatok, ügyes szuper-játékok csupán. Hosszú kutatások után azonban mi voltunk elsõként képesek ötvözni a számítógépes áramköröket és a szintetikus emberi szövetet... A jövõ a bioelektronikus életformáké, amelyek nemcsak önálló vezérlõ rendszerrel rendelkeznek, de folyamatosan kapcsolatban állnak majd a VilágAdatHálóval. Mindenki élvezheti saját házi Einsteinje elõnyeit: teremtményeink segítségével örökre számûzzük a magányt és elidegenedést az emberiség életébõl!”
A neves brit science-fiction szerzõ, Brian Aldiss 1969-ben megjelent novellája, a Szuper-játékok kitartanak egy nyarat -- évtizedekkel megelõzve a világháló születését, a transzhumanizmus tanait vagy a mesterséges szövetreprodukció megvalósítását -- riasztó helyzetjelentést nyújtott egy szép új világról, amely azóta már a küszöbünkön várakozik. A novella alapján készülõ filmadaptáció, amelyet majdnem tíz évig tartó elõkészületek után augusztusban kezdtek el forgatni, 2001 nyarára tervezett bemutatója idején feltehetõleg sokkal inkább a máról, mint a holnapról szól majd. Legalábbis ez lenne a helyzet, ha a Videodrome-ot és az eXistenZ-t készítõ David Cronenberg, az Új Hús elsõ moziprófétája vette volna át a stafétabotot az AI (Mesterséges Intelligencia) munkacímet viselõ filmterv szülõatyjától, a másfél éve elhunyt Stanley Kubricktól.
A Warner Brothers igazgatótanácsa és a Stanley Kubrick Productiont vezetõ Jan Harlan azonban a paraziták mestere helyett inkább a dinoszauruszok szakértõje mellett adta le voksát. Döntésük helyességét állítólag Kubrick személyes választása szavatolja, aki Harlan szerint már az AI megvalósításának elsõ fázisában felvette a kapcsolatot Steven Spielberg-gel, mivel õt tartotta az egyetlen szóba jöhetõ hollywoodi rendezõnek a speciális effektusok tökéletes megvalósítására és az alaptörténetben rejtõzõ erkölcsi tanulságok feltárására. David, a hús-vér nevelõszülei szeretete után áhítozó szintetikus kisfiú megindító meséje valóban az E.T., a Nap birodalma vagy a Schindler listája Oscar-díjas alkotójának életmûvébe kívánkozik, így idén márciusban Spielberg némi kínos huzavona után félbeszakította látványos antiutópiája, a Philip K. Dick mûvébõl írt Minority Report elõkészületeit, majd a Warner hivatalosan is bejelentette, hogy az AI forgatása még a nyár vége elõtt megkezdõdik. Miután Harlan átadta Spielbergnek Kubrick valamennyi feljegyzését és megközelítõleg ezer darabból álló vázlatgyûjteményét, hamarosan megszületett az elsõ forgatókönyv-változat is, amely valamennyi fél tetszését azonnal megnyerte. A közeli jövõbe helyezett sztori szerint a globális felmelegedés következményeképpen félig víz alá került New Yorkban a helyi felsõ tízezerhez tartozó házaspár sok év után engedélyt kap egy saját utód megszülésére és felnevelésére, ezért a feleslegessé vált David elhagyja emberi családját, hogy megtalálja a gyökereit…
Hogy Spielberg mennyiben ragaszkodott Kubrick hétpecsétes titokként kezelt elképzeléseihez, valószínûleg sohasem fog kiderülni, az viszont biztos, hogy Kubrick szokásához híven csupán kiindulópontnak használta az eredeti irodalmi alkotást. Mint Ian Watson sci-fi író egy interjúban elmondta, közös munkájuk során az idõs rendezõ egyfajta futurisztikus Pinokkió-történetet faragott Aldiss hatoldalas nyersanyagából, a helyszíneket hipermodern digitális vágyálmaihoz igazította, sõt egy hímnemû kéjdroidot is beleírt a novellában szereplõ szintetikus háztartási alkalmazott helyébe. Bár Kubrick eleinte egyeztette elképzeléseit Aldiss-szal, útjaik hamarosan szétváltak: „Számtalan verziót kipróbáltunk, a kedvencemben például David egy Bádogváros nevû helyen talál menedéket, ahol kiöregedett robotmodellek várják az elkerülhetetlen enyészetet. Stanley mindenáron látványos sci-fi szuperprodukciót akart létrehozni, de végül sehová sem jutottunk. Utánam Arthur Clarke-hoz fordult, ám az a forgatókönyv is szemétkosárban végezte.” Watson távozását követõen Sara Maitland brit sci-fi írónõ is feltûnt a képben, aki feminista tündérmesévé kívánta formálni Kubrick dédelgetett tervét, nem tudni, milyen sikerrel. A megszállott rendezõ ekkortájt már javában tárgyalt a speciális effektek megvalósításáról elõbb Lucas ILM-cégével, majd a Stan Winston és James Cameron által alapított Digital Domain munkatársaival, sõt 1994 nyarán Cameron személyes véleményét is kikérte. Angliai otthonában évekig próbálta felépíteni szintetikus fõhõsét, állítólag a robot-specialista kliprendezõ, Chris Cunningham hónapokon át tartó közremûködésével. A Tágra zárt szemek két kemény esztendeje után megújult lelkesedéssel tért vissza félbehagyott munkájához, váratlan halála azonban véget vetett az ígéretes Pinokkió-projectnek.
Steven Spielberg, aki a 90-es években sorra hiúsította meg munkáival Kubrick filmterveit (az Árja papírok Holocaust-drámájáról a Schindler listájának sikere után mondott le a csalódott rendezõ, az AI megvalósítása pedig a Jurassic Parkban megcsodált digitális effektusoknak köszönhetõen csúszott a Schnitzler-film mögé), most végre személyesen kárpótolhatja a Kubrick-életmûvet. A harminc évnyi fényes diadalutat bejáró Stanley Kubrick Production utolsó filmje  a 2001. Ûrodisszeia digitálisan felújított változatával egy esztendõben kerül a világ filmszínházaiba.