Az első látásra a CD-hez hasonló
formájú és képességű DVD (Digital Versatile Disc: Digitális Többfunkciójú
Lemez) egyszerre alkalmas kép, hang vagy számítógépes információ tárolására,
csakúgy, mint a CD, csakhogy nagyjából hétszer több információt képes befogadni.
A képrögzítés területén forradalmi változásokat hozó új technika révén
lehetővé válik a komplett moziélmény otthoni megidézése. Mindezt az élesebb
és színgazdagabb látványt eredményező, a VHS minőségénél kétszer pontosabb
képfelbontás, illetve a Dolby Digital, azaz hatcsatornás surround audiórendszer
szavatolja. A lemezekre, típustól függően, 2–8 órányi műsor fér el, s elvben
választani lehet a film szélesvásznú (16:9) és full frame-változata (4:3)
között, bár a legtöbb hordozón egyelőre csak a szélesvásznú verzió elérhető.
Egy korongon akár 8 szinkron és 32 különböző nyelvű felirat is elfér, még
ha a gyártók gyakran nem is használják ki a teljes kapacitást; a DVD egyéb
funkciói között pedig olyanok szerepelnek, mint a rezgésmentes képkimerevítésű
kockánkénti léptetés, vagy az egyes jelenetek közvetlen elérhetősége.
Mivel az egyes filmek mozipremierjei
a világ különböző pontjain eltérőek, annak érdekében, hogy ne lehessen
egy, mondjuk az Egyesült Államokban már vetített, s DVD-n is megjelent
produkciót a hazai bemutatót megelőzően házimozi keretében levetíteni,
a filmforgalmazók mind a szoftver (a lemezek), mind a hardver (a lejátszók)
tekintetében hat régióra osztották a világot: e szerint Észak-Amerika az
1., míg Európa – Dél-Afrikával és Japánnal – a 2. régióhoz tartozik. A
kódolás miatt az adott régióban egy más régióból származó lemez – elvileg
– használhatatlan. (Európában viszont már most beszerezhetőek 1-es régiójú
lemezek, illetve hasonló régiójú és régiófüggetlen lejátszók, arról nem
is beszélve, hogy a 2-es régiójú modellek megbütykölésével a készülék alkalmassá
tehető az 1-es régióból származó lemezek műsorainak vételére is.) A másolásvédelem
érdekében mindezek mellett külön kóddal látták el a lemezeket. Semmi sem
jelent azonban garanciát: a hiperbiztonságosnak hitt kódot finn komputernyikok
csapata a közelmúltban feltörte.
A DVD csupán két tekintetben marad
alul a VHS-sel szemben: a forgalmazott filmek számát illetően, továbbá,
hogy nem alkalmas tévéműsorok rögzítésére – bár az új médium e területeken
is rohamosan törleszti hátrányát.
Az első DVD-videó Japánban jelent
meg, 1996 novemberében. A termék bevezetésének kezdeti szakaszában a legtöbb
piackutató úgy vélte, a DVD-videó a CD-hez hasonló iramban, esetleg annál
minimálisan gyorsabban terjed majd el, a piac azonban cáfolta ezt: az elmúlt
években a DVD legalább háromszor gyorsabban terjedt, mint a CD a maga hőskorában.
Az Egyesült Államokban, ahol közel tízezer és Nyugat-Európában, ahol mintegy
ezer film jelent meg eddig az új médiumon, épp mostanában kezd luxuscikkből
a középrétegek számára is elérhető fogyasztási cikké válni a DVD-készülék,
s 2003-ra várható, hogy a DVD-lemezek forgalma tartósan meghaladja a VHS-kazettákét.
Ám lehetséges, hogy mindez előbb bekövetkezik: az Egyesült Államokban a
tavaly VHS-en és DVD-n egyaránt megjelentetett James Bond-kollekció egyes
darabjainak 80 %-át az utóbbi változatban vásárolták meg, a Mátrix DVD-verziója
pedig olyan mennyiségben kelt el, hogy a film felkerülhetett volna az amerikai
VHS-eladási lista második helyére.
Nálunk 1998 áprilisában jelent
meg az első DVD-videó, az éves eladás megközelítette a tízezres darabszámot.
Tavaly ennek sokszorosa kelt el: a DVD forgalmazásában hetente új címmel
jelentkező, eddig több mint kétszáz filmet megjelentető InterCom vezeti
a listát, akit tőle messze leszakadva követ néhány kisebb cég (DVD Kft.,
Best Hollywood). Magyarországon a tavalyi forgalom ötszörösen múlta felül
a tervezettet – az elemzők csupán 2001-re prognosztizáltak annyi eladást,
amennyit már 1999-ben befogadott a piac. Meglepő, hogy a Mátrix DVD-változata
már a megjelenés után néhány nappal hiánycikknek számított itthon. Mindez
azt jelzi, hogy a digitális képtárolási formáé a jövő – nálunk is.
[lista a cikkhez]
A DVD-filmek magyarországi sikerlistája
1. Matrix
2. Godzilla
3. Oroszlánkirály 2.
4. Armageddon
5. Egy bogár élete
6. Titanic
7. Halálos fegyver 4.
8. Szárnyas fejvadász
9. A gömb
10. Daylight – Alagút a halálba
11. Életre-halálra
12. Végképp eltörölni
13. Halálos fegyver 2.
14. Szökevény
15. Kapcsolat
16. Dante pokla
17. Az ördög ügyvédje
18. Az utolsó cserkész
19. A pusztító
20. Halálos fegyver 3.