Kovács András és Bacsó Péter mindig is érzékenyen követték a közéleti, napi politikai fordulatokat. Fôképp Bacsó jeleskedett a forró témák megszelídítésében, a turés és a tiltás közötti határok kitapogatásában. Új filmjeikben mindketten aktuális konfliktusokra reagáltak. Kovács az 1985-ös választások áldemokráciáját elevenítette fel, Bacsó fantáziáját pedig az 1986. március 15-i tüntetések mozgatták meg. A Valahol Magyarországon kisvárosi mérnöke meghiúsít egy kártékony beruházást, ezzel elnyeri az emberek bizalmát. Képviselônek jelölik, és a hatalom minden ármánykodása ellenére meg is választják. A képlet persze a filmben sem ennyire szép, az utóhang egyértelmuen jelzi, hogy hôsünk hányattatásai talán csak most kezdôdnek. Kovács filmje ha ironikusan is, de a hatvanas-hetvenes évek közéleti vitafilmjeinek és filmesszéinek hagyományához kapcsolódik. Bacsó szintén huséges maradt a rá jellemzô szatirikus attitudhöz. A Banánhéjkeringôt, mint a rendezô oly sok filmjét, a naivitás és egyszeruség kontra ostobaság és jellemtelen ügyeskedés kétosztatú dramaturgiája mozgatja. Szeretetreméltóan balek hôse, a sármos Kondacs doktor március 15-én, esküvôjére igyekezve egy meztelen, bolond nôre teríti a kabátját a Batthyány-örökmécsesnél, és a jelenetet a nyugati lapok szemfüles fotósai is megörökítik. A belügyi szolgálat emberei nem hajlandók elhinni, hogy mindez csak véletlen. Kondacs elcsúszik ezen az ostoba banánhéjon, egyre ôrültebb kalandokba keveredik, végül azonban megleli a békét egy szépséges ápolónô oldalán, mezítelenül az elmegyógyintézetben.
Az évtized második felében mind több háztartásban megjelenô új fogyasztói státusszimbólum, a videó új kihívás elé állította a mozikat. Egyre több amerikai kommersz film került be Magyarországra (ráadásul most már nem is sokéves késéssel, mint korábban), de a házilag másolt Rambo-filmekkel és a pornókazettákkal így sem volt könnyu felvenni a versenyt. Azt, hogy a videó a politika számára is komoly problémát jelenthet, egy-két év múlva a Fekete Doboz Videófolyóirat története demonstrálja majd. De már ekkor szamizdat módjára, VHS-kazettán, különleges szellemi csempészáruként jár kézrôl kézre Ember Judit 1985-ös filmje, a Hagyd beszélni a Kutruczot! Az 1945 után a kommunista párt által is felhasznált, nyilvánosan azonban elítélt náci háborús bunös, Bosnyák Zoltán sztorija hivatalosan éppúgy tiltólistára került, mint két ifjú rendezô, Erdélyi János és Zsigmond Dezsô egy évvel korábbi politikai szociográfiája egy Heves megyei község tanácselnökének leváltásáról (Ez zárkózott ügy). A ’87-es premierek között szerepelt azonban a dobozokból frissen kiengedett film is, Kósa Ferenc több mint tíz évvel korábban készült sokórás portréfilmje Béres Józsefrôl, Az utolsó szó jogán.
A glasznoszty jegyében ekkoriban kerültek elô betiltott szovjet filmek is, illetve elkészült néhány, a korábbiaknál keményebb hangú alkotás, mint például Tengiz Abuladze Vezeklése. A magyar mozikban is újra megelevenedtek az ötvenes évek. Gárdos Péter tisztességes, szép filmjében groteszk családi kalamajkatörténetbe ágyazva elevenítette fel az ’56-os forradalmat. A Szamárköhögés nem tabutörô film, javarészt kikerüli a témában rejlô csapdákat, hiszen a pesti utca forradalma és a politika helyett arról mesél, hogy egy zaklatott család mindennapjait miként borítja fel a forradalom. Mészáros Márta filmjében viszont már a „nagypolitika” is megjelenik. Az önéletrajzi ihletésu Napló-sorozat elsô részének puritán tónusa és szuk családi metszete a folytatásban tágabb társadalmi és politikai panorámára váltva az ötvenes évek Moszkvájában kíséri tovább Juli történetét.
Dömölky János Ottlik Hajnali háztetôkjébôl készített filmjében a regényhez képest a történet második felére, az ötvenes évekre, a kiábrándulás krónikájára helyezte a hangsúlyt. Maár Gyula adaptációja, a Malom a pokolban pedig sorsdrámává alakította Moldova György regényét. Az ötvenes évek kényszermunkatáborai kísértettek Böszörményi Géza nyolcvanas években játszódó filmjében, a Laurában is. Böszörményi és felesége, Gyarmathy Lívia ekkor már javában készítik új filmjük interjúit. A Recsk 1950–1953 a következô év megrendítô dokumentumfilm-sorozatának egyik legfontosabb darabja lesz.
A közönségfilm évek óta zajló rehabilitációja jegyében (és ebbe a puha „nyugatosodásba” a mozifilmek mellett a tévésorozatok és szappanoperák is beletartoztak, Lindától a Szomszédokig) Tímár Péter sajátos klipfüzért forgatott.
A Moziklipben békésen megfért egymás mellett a pop és a new wave, Komár László, a V’ Moto Rock, Laár András és a Sziámi. Zsombolyai János vezényletével pedig elkészült az elsô eurokonform magyar koncertfilm. A Queen budapesti látogatását és a Népstadionban adott grandiózus koncertjét megörökítô Magic a magyar koncertfilm-hagyománnyal
(Extázis 7-tôl 10-ig, A koncert) ellentétben nem valamifajta társadalmi jelenségként vizsgálta a rockzenét – egyszeruen csak szórakoztatni akart, profi színvonalon. (A filmet a legjobb magyar operatôrök fényképezték).
Két fiatal rendezô, Dér András és Hartai László eredetileg az elsô magyar szépségkirálynô-választásról akartak filmet készíteni, idôközben azonban kiderült, hogy az eseménynek van sötét oldala is. A Szépleányok ezért a sikersztori helyett Molnár Csilla tragédiájának nyomába eredt, és a szépségbiznisz körüli dilettáns és baljós ügyeskedéseket próbálta feltárni.
Gyarmathy Lívia és Tolmár Tamás filmjét dramaturgiai rokonságuk rendeli egymás mellé. Mindkét filmben a vak véletlen nyomán szabadulnak el az indulatok, mindkét esetben végzetes egybeesések kötik össze a külön-külön szálon futó cselekménysorokat, ráadásul mindkét történet értelmetlen halállal végzôdik. A Vakvilágban fôhôsét egy részeg, mulatozó társaság tagjai összetévesztik egy haragosukkal, összeverekednek, és a férfit halálra gázolja a villamos. A Zuhanás közben katasztrófadramaturgiájában pedig három emberpár sorsát láncolja össze a véletlen és a hirtelen felszabaduló indulat.
Gazdag Gyula filmjében szintén sorsszeruen találkoznak a szereplôk, a Hol volt, hol nem volt különc hôsei azonban messze szállnak ebbôl a világból. A film mese és valóság határán egyensúlyoz, a Varázsfuvola dallamára és hatására csodálatos dolgok történnek. Gazdag és operatôre, Ragályi Elemér a puritán fekete-fehér kompozíciók és a dialógusok helyére állított zenei betétek segítségével fordítja át a szociológiailag hiteles motívumokból építkezô történetet a mesei igazság és igazságszolgáltatás világába.
Jancsó, aki az Oldás és kötés óta (az Olaszországban készült A pacifistát leszámítva) nem forgatott szinkronideju történetet, új filmjében a nyolcvanas évek Magyarországának rémálmait keltette életre. Harmincéves osztálytalálkozóra gyulik össze egy társaság valahol vidéken, az ünneplést azonban misztikus és véres események zavarják meg. „Ugye harminc éve a nagy vizsgán, mind megbuktunk, mind, feleim / Ugye máig buzlik a romlott bor, meg a bárány vére az ing elején” – ez a Cseh Tamás által megénekelt néhány sor egy ’86-ban játszódó filmben éppúgy félreérthetetlen célzást jelentett, mint mondjuk Nagy Gáspár verse a Tiszatájban, jóllehet Jancsó fanyar katasztrofizmusa nem pusztán a Kádár-rendszer perspektívájában szemlélte az összeomlást.
A Szörnyek évadja gigantikus katasztrófafilm: „Ez a mai világ el van szarva. Egy robbanás, egy villanás, és kész. Katasztrófát kell teremteni. A katasztrófa motor, hajtja a kereket. Hátha egy jobb világ születik.” A férfiak csak legyilkolni képesek egymást, a Nyakó Juli által játszott jósnôfigura baljós prognózisa süket fülekre talál. A Szörnyek évadjában nyoma sincs a progresszió és az alávetettség jancsói történeteinek (azok már a Zsarnok szívében kituntek a képbôl). Az egyenlôség harmóniáját hirdetô agysebész professzor (Madaras József) és az elitista értelmiségi (Cserhalmi György) víziókkal szédítik egymást és a társaságot, egy krisztusi figura feltámasztja a zurös körülmények között halomra gyilkolt embereket, akiket ezután egy marhaszállító teherautó távolít el a tereprôl, a titokzatos megváltót pedig a két fôhôs azon nyomban elpusztítja, hogy immár teljes legyen a káosz.
A Szörnyek évadja újabb fordulat Jancsó pályáján, ezután a korábbiaknál jóval ironikusabb, kortárs víziókat festô, pre-katasztrofikus filmek következnek. Formai szempontból egyre nagyobb szerepet kap a videó (ez az eszköz már Jancsó különleges koncertfilmjében, az Omega, Omegában is megjelent), ami a következô filmekben a zárt térbe komponált jelenetek tér- és idôkompozícióinak teljes átalakítását és megbolondítását teszi lehetôvé.
A Szörnyek évadja katasztrofikus zárlatában két fontos epizódszerepben, hófehér ruhában feltunik Tarr Béla (a krisztusi figura) és Fehér György. Jancsó ironikus krízisjóslatát radikalizálva ôk ketten a következô évek és a rendszerváltás Magyarországának legfontosabb, kíméletlen, fekete-fehér apokaliptikus filmjeit készítik majd el a Kárhozattal és a Sátántangóval, illetve a Szürkülettel.
De addig még hátravan egy
és más.
Ifjúsági díjasok
Március 15-én a Parlament vadásztermében ünnepélyesen átadták az ifjúsági díjakat. Az ünnepségen részt vett Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának elsô titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára.
Varga-Sabján László, az ÁISH elnökhelyettese megnyitó szavait követôen az ifjúsági díjakat Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke adta át. Az elismerést olyan személyek és kollektívák kapták, akik kimagasló tevékenységet fejtettek ki a gyermekek és a fiatalok társadalmi beilleszkedésének elôsegítésében, közéleti aktivitásuk kibontakoztatásában és egészséges életmódjuk kialakításában.
E tevékenységért egyéni ifjúsági díjban részesült: Bánhidy László, az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium tanára; Borics Lászlóné nevelôszülô, Jászberény;
dr. Czeizel Endre orvos-genetikus; Göndöcz István, a fonyódi Karikás Frigyes Gimnázium tanára; Janicsák István zenész, a Z’Zi Labor együttes vezetôje; Keleti István, az Arany János Színház igazgatója; Makovecz Imre építész; Novák Ferenc, a Magyar Néphadsereg Muvészegyüttesének koreográfusa; dr. Parti János, a magyar kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya és Szabó Éva, a Magyar Rádió Ifjúsági osztályának szerkesztô-riportere.
Kollektív ifjúsági díjat kaptak: Zsombó község tanácsának dolgozói; a Bólyi Mezôgazdasági Kombinát Lenin ifjúsági szocialista brigádjának tagjai; a gödöllôi Petôfi Sándor Muvelôdési Központ munkatársai; a Muegyetem Atlétikai és Football Club szabadidô-szakosztályának vezetôsége és az újszászi „Ötpróbás klub” tagjai.
(IM, 1987. április)
Az
1987-ben bemutatott magyar filmjei
Banánhéjkeringô (Bacsó Péter)
Csók, Anyu! (Rózsa János)
Doktor Minorka Vidor nagy napja (Sólyom András)
Éljen Szervác! (Foky Ottó – animációs film)
Elysium (Szántó Erika)
Én is jártam Isonzónál (Gulyás Gyula, Gulyás János
– dokumentumfilm)
Érzékeny búcsú a fejedelemtôl (Vitézy László)
Gondviselés (Erdôss Pál)
Hajnali háztetôk (Dömölky János)
Hol volt, hol nem volt (Gazdag Gyula)
Az ibafai kovboj (Schiffer Pál – dokumentumfilm)
Idôzített bombáink (Magyar József – dokumentumfilm)
Isten veletek, barátaim (Simó Sándor)
A Jávor (Bán Róbert – dokumentumfilm)
Laura (Böszörményi Géza)
Magic – Varázslat (Zsombolyai János)
Malom a pokolban (Maár Gyula)
Moziklip (Tímár Péter)
Napló szerelmeimnek (Mészáros Márta)
A sánta dervis (Kis József, Valerij Akhadov)
Szamárköhögés (Gárdos Péter)
Szépleányok (Dér András, Hartai László – dokumentumfilm)
Szörnyek évadja (Jancsó Miklós)
Az utolsó kézirat (Makk Károly)
Az utolsó szó jogán (Kósa Ferenc – dokumentumfilm)
Útvesztô (Paulus Alajos – dokumentumfilm)
Vakvilágban (Gyarmathy Lívia)
Valahol Magyarországon (Kovács András)
Zuhanás közben (Tolmár Tamás)
1. Modern Hungária: Elfújja a szél – (1)
2. Elsô Emelet: Állj vagy lövök – (5)
3. Modern Hungária: Karácsony éjjelén – (7)
4. Z’Zi Labor: Honky tonk woman – (–)
5. Katona Klári: Nagy találkozás – (3)
6. Neoton: Yo-yo – (–)
7. Z’Zi Labor: Édes lány – (8)
8. Edda Muvek: Éhes asszony – (–)
9. R-Go: Te csak mindig akkor sírsz – (2)
10. Napoleon Bld.: Kérlek, ne félj – (4)
11. Edda: Velem kiáltsatok – (6)
12. Modern Hungária: Nílusi lány – (–)
13. Demjén Ferenc: Szerelem elsô vérig – (12)
14. Hobo Blues Band: 6:3 – (9)
15. Pokolgép: Jel – (–)
16. Katona Klári: Mama – (11)
17. Elsô Emelet: Madame Pompadour – (13)
18. Zoltán Erika: Szerelemre születtem – (19)
19. Neoton: I love you – (10)
20. Z’Zi Labor: Utolsó tangó
párizsival – (17)
(IM, 1987. március)
Észrevételeit, megjegyzéseit, kérjük, küldje el postafiókunkba: beszelo@c3.hu