RÉSZLETEK PETÕFI SÁNDOR SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA KÉSZÍTETT DOKUMENTUMFILMBÕL
Rendezõ: Zolnay Pál, riporter: Berek Katalin
-Halotta-e már azt a nevet, hogy Petõfi Sándor?
-Költõ volt.
-Hol született?
-Kiskõrösön van a szülõháza neki, a másik szülõházát nem tu dom. Valahogy ilyen költözési, hogyismondjam költözésbe voltak a szülei, ezáltal két szülõfalut neveztek talán.
-Maga szerint azonkívül, hogy népköltõ volt, milyen köl tõ volt ez a Petõfi? Jó?
-Jó.
-Maga szerette?
-Igen. Abban az idõben még iskolába jártam.
-Maga szerint miért ilyen híres ez a Petõfi Sándor? Mit csinált õ tulajdonképpen, hogyan halt meg, mivel fog lalkozott? Mirõl lett híres a versein kívül? Azt se tudja, hogy hogy hogyan halt meg?
-Nem.
D
Juhász:
„Tüzesen süt le a nyári nap sugára…”
-Ismerõs-e ?
-Kukorica Jánosról szól.
-Ki írta?
-Petõfi Sándor írta.
-Ismeri Petõfi Sándort?
-Igen.
-A Kukorica Jancsi történetérõl tud valamit mondani?
-Az is egy szegény juhászlegény volt. Megismerkedett a ké sõbbi idõk folyamán az Iluskával, aztán egymásé’ lettek.
-Hány juhot õriz?
-302 darab.
-Már nyírták õket?
-Igen. Májusban volt.
-Ismeri a juhait?
-Igen.
-Meg tudná különböztetni õket?
-Meg, nincs ebbe kettõ se egyforma.
-Mirõl ismeri meg õket?
-Különbözõ alakja van nekije, különbözõ helyre fekszik. Az áb rázatuk is hát csak nem egyforma, mert aki velük fog lalkozik, az csak ért hozzá, hogy melyik hogy van. Tehát nincs két egyforma.
-Mit csinál szabadidejében?
-Beszélgetünk a juhászcimborákkal, mikor mit. Újságot szok tam olvasni, Petõfi Népét, Népszabadságot, Szabad Földet.
D
„Sors, nyiss nekem tért…”
-Ismeri azt a nevet, hogy Petõfi Sándor?
-Biztos.
-Ki volt?
-Már 28 éve itt lakom Kiskõrösön, és pont a szomszédságában. Mondhatom, nagyon jól ismerem.
-Hogy a szomszédságában?
-Hát a szomszédságában, úgyhogy két utca van közöttünk pont.
-S mit tud róla?
-Petõfirõl? Nagyon sokat, az biztos.
-Meg tudná mondani, hogy hol halt meg?
-Hát azt pontosan nem tudnám megmondani, de itt a fiata lok jobban tudják. Pali a közvetlen szomszédja úgyis.
D
„Szabadság, szerelem, e kettõ kell nekem…”
- ' harcos volt és szegény volt és nagyon gyötrelmes volt az élete és nagyon nyomorúságos volt. Egy költõ megérdemelné, hogy szépen éljen, de hát harcolni kellett neki, és nem volt olyan adottsága, hogy tudott volna szépen élni.
-Szerinted a szép élet az milyen?
-Mondjuk, hogy nem kellett volna neki úgy vándorolni, hogy színésznek beállni, hogy pénzhez jusson, és hogy kis enni valót kapjon.
-Miért harcolt õ, de ne úgy mondd el, ahogy az iskolában tanultad, hanem úgy, ahogy magadtól gondolod.
-Azért, hogy a nép szabad legyen, és hogy ne azt higgyék, hogy csak õ ír és õ butítja a népet a verseivel.
D
„Ne fogjon senki könnyelmûen a húrok pengetésihez…”
-Mit tud Petõfi Sándorról?
-Tudom a születési évét, a halála évét, tudom, hogy költõ volt, elõtte színész volt, tudom, hogy színész korában milyen ál néven színészkedett. Ismerem a verseit.
-Szereti-e?
-Én, nem.
-Meg tudná mondani az okát?
-Meg. Romantikus, helyenként gyerekes, nem elég komoly.
-Mit ért azon, hogy komoly?
-Abban a korban biztos az volt a szükségszerû, amit Petõfi csinált. Most már nem érzem jelentõségét, szóval nem. Ami ket ír, nem jelent nekem problémát. Könnyû, meleg idõben jólesik elolvasgatni.
D
-Ismeri Petõfit?
-A középiskolából.
-Az iskolában mennyire lehet megismerni?
-Tanára válogatja.
-Mire készül?
-Kollokviumra francia irodalomtörténetbõl.
-Én meg Petõfi Sándorról kérdezem magát. Szereti-e?
-Szeretem. Az egyetemen van is egy szavalókör, akikkel arról beszélgettem, hogy igazságtalanul mellõzött Petõfi, és hogy mindenki verset akar mondani Ki mit tudon, meg ilyen helyeken, és mint tudom én, kezdik a beatirodalommal, és nem tudnak Petõfit mondani és Janus Pannoniust.
-Mit szeret igen Petõfitõl?
-Fõként szerelmes verseit.
-Miért állnak távol magától Petõfi hazafias költeményei?
-Elhiszem, hogy neki ez õszinte volt, de nekem ez túl lángoló ez ma már. Az egész kor ilyen, szégyelli, amit érez. A szerelmet is szégyellik. Vagy valaki valakit szeret, barátilag, annak nem lehet a nyakába ugrani. Kinevetik azt, akin látszik, amit érez.
D
„Ott álltok a terem közepén, melybõl a nemzet sorsa jön ki majd…”
- Egyáltalán nem kell attól félni, hogy a költészetnek nem lesz jövõje és hogy mások nem hisznek benne. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a tízmillió költõ országa tulajdonképpen, amirõl általában beszélni szoktak.
-Mit értesz azon, hogy tízmillió költõ országa?
-Hát azt, amirõl a lapok is cikkeznek, hogy szinte tragikus mértékben elszaporodtak a fiatal költõk, és egyszerûen a napilapok, folyóiratok, hetilapok nem tudnak mit kezdeni a sok verssel. És a rossz költõ is elég sok. Például a baráti körömben is 10 közül 8 ír. Verseket ír. És a tragikus ebben az egészben, hogy azt képzeli, hogy õ költõ, illetve költõ lesz.
Észrevételeit, megjegyzéseit, kérjük, küldje el postafiókunkba: beszelo@c3.hu