Ismeretlen vallomás Kurkó Gyárfásról


  Kurkó letartóztatását kamasz fejjel (mámoros kommunistaként), döbbenten vettem tudomásul, eszembe se jutott, hogy ez politikai gyilkosság. Kurkó önmûvelt kommunista munkás volt, ellenfele Márton Áron püspöknek, az erdélyi magyarság ugyancsak letartóztatott katolikus vezéregyéniségének. (Évtizedek múltán tudtam meg, hogy mindketten csíkszentdomokosiak, s Márton Áron édesanyja Kurkó lány.) Kurkó kapta a súlyosabb (életfogytiglani) ítéletet. Csak az 1964-es taktikai amnesztia szabadította ki, s megtudtam: az idõ jó részét magánzárkában töltötte s megõrült. Az Irodalmi Könyvkiadó kisebbségi fõszerkesztõjeként Méliusz József szenvedélyes ösztönzésére adtam ki Kurkó Nehéz kenyér címû regényét. Tõle tudtam meg, hogy Kurkó egyáltalán: írt… Bûne az volt (mondták barátaim), hogy szembehelyezkedett a többségi asszimilációs törekvésekkel. Úgymond nem értett egyet az MNSZ Százas Intézõbizottságától a megújított Trianon érdekében megkövetelt ultralojális kiállással (mintha a romániai magyarság ezt egyenesen követelte volna). A vád ellene: „az elvtelen nemzeti egység" támogatása.
  A bukaresti Hét Borcsa János és Szász János gondozásában részleteket közöl a Méliusz hagyatékában fennmaradt „cédulákból" a hûséges társ, Méliusz Anna feltárásában. Rengeteg a Kurkóról való jegyzet is. Ezekbõl s egyebekbõl elõbb-utóbb összeállítandó a megrázó Kurkó-portré és tragikus életrajz.
  Alább a fél évig volt cellatárs, a temesvári Dénes Iván (1928) – most Berlinben németül író szerzõ – a napokban megjelent Angor Pectoris címû kötetébõl közlünk vallomást Kurkóról. (A német változatban a fõhõs más néven szerepel.) A kiadó (Oberbaum, Berlin) nem ismeretlen számunkra: Márait, Radnótit (és Mandelstamot, Paszternakot, Ahmatovát) is megjelentette…
  A Kolozsváron filozófiát végzett bábszínházi dramaturg (Thomas Mann, Hermann Hesse, Romain Rolland, Deák Tamás, Thornton Wilder, Robert Graves mûveit románra fordító), Dénes Iván kötetének címadó írása az elsõ, Romániából Nyugatra került szamizdat volt; ezért ítélték el húsz évre („hazaárulásért") 1959. január 29-én. Elbeszélése kéziratát 1957. szeptember 20-án adta át Lord St. Oswaldnak, az elsõ Romániát meglátogató brit parlamenti küldöttség tagjának.
  A gyermekkorom óta ismert Dénes elsõ, németül írott, közel 700 lapos regénye (Gott am Wannsee) 1993-ban a frankfurti könyvvásárra jelent meg a Bock & Kübler kiadónál. (Alcíme szerint a mûvet „absztraktból" németre fordította az anyanyelv nélküli szerzõ…) Ma a maga alapította WONA Hírügynökséget vezeti.

Bodor Pál

Észrevételeit, megjegyzéseit, kérjük, küldje el postafiókunkba: beszelo@c3.mail.hu


C3 Alapítvány       c3.hu/scripta/