Kurkó letartóztatását
kamasz fejjel (mámoros kommunistaként), döbbenten vettem
tudomásul, eszembe se jutott, hogy ez politikai gyilkosság.
Kurkó önmûvelt kommunista munkás volt, ellenfele
Márton Áron püspöknek, az erdélyi magyarság
ugyancsak letartóztatott katolikus vezéregyéniségének.
(Évtizedek múltán tudtam meg, hogy mindketten csíkszentdomokosiak,
s Márton Áron édesanyja Kurkó lány.)
Kurkó kapta a súlyosabb (életfogytiglani) ítéletet.
Csak az 1964-es taktikai amnesztia szabadította ki, s megtudtam:
az idõ jó részét magánzárkában
töltötte s megõrült. Az Irodalmi Könyvkiadó
kisebbségi fõszerkesztõjeként Méliusz
József szenvedélyes ösztönzésére
adtam ki Kurkó Nehéz kenyér címû regényét.
Tõle tudtam meg, hogy Kurkó egyáltalán: írt…
Bûne az volt (mondták barátaim), hogy szembehelyezkedett
a többségi asszimilációs törekvésekkel.
Úgymond nem értett egyet az MNSZ Százas Intézõbizottságától
a megújított Trianon érdekében megkövetelt
ultralojális kiállással (mintha a romániai
magyarság ezt egyenesen követelte volna). A vád ellene:
„az elvtelen nemzeti egység" támogatása.
A bukaresti Hét Borcsa János
és Szász János gondozásában részleteket
közöl a Méliusz hagyatékában fennmaradt
„cédulákból" a hûséges társ, Méliusz
Anna feltárásában. Rengeteg a Kurkóról
való jegyzet is. Ezekbõl s egyebekbõl elõbb-utóbb
összeállítandó a megrázó Kurkó-portré
és tragikus életrajz.
Alább a fél évig
volt cellatárs, a temesvári Dénes Iván (1928)
– most Berlinben németül író szerzõ –
a napokban megjelent Angor Pectoris címû kötetébõl
közlünk vallomást Kurkóról. (A német
változatban a fõhõs más néven szerepel.)
A kiadó (Oberbaum, Berlin) nem ismeretlen számunkra: Márait,
Radnótit (és Mandelstamot, Paszternakot, Ahmatovát)
is megjelentette…
A Kolozsváron filozófiát
végzett bábszínházi dramaturg (Thomas Mann,
Hermann Hesse, Romain Rolland, Deák Tamás, Thornton Wilder,
Robert Graves mûveit románra fordító), Dénes
Iván kötetének címadó írása
az elsõ, Romániából Nyugatra került szamizdat
volt; ezért ítélték el húsz évre
(„hazaárulásért") 1959. január 29-én.
Elbeszélése kéziratát 1957. szeptember 20-án
adta át Lord St. Oswaldnak, az elsõ Romániát
meglátogató brit parlamenti küldöttség tagjának.
A gyermekkorom óta ismert
Dénes elsõ, németül írott, közel
700 lapos regénye (Gott am Wannsee) 1993-ban a frankfurti könyvvásárra
jelent meg a Bock & Kübler kiadónál. (Alcíme
szerint a mûvet „absztraktból" németre fordította
az anyanyelv nélküli szerzõ…) Ma a maga alapította
WONA Hírügynökséget vezeti.
Észrevételeit, megjegyzéseit, kérjük, küldje el postafiókunkba: beszelo@c3.mail.hu