A könnyezõ tiszt oszlásra szólít fel, hagymatalálat érte a kordont. Félig a megafonba, félig az adóvevõbe mondja, kérem oszoljanak. Oszoljon maga, ordít a mellettem álló néni, papírcsákóján felirat: "én egy véletlen járókelõ vagyok". Többé nem oszlunk. Hátszelünk van, és a rendõrök szemébe süt a nap. Az idõ a mi oldalunkon. Szembejön a magyar tévé, és felvesznek mint belgrádi diákot. A tüntetés nyolcvanadik napján a hangulat töretlen, külföldi tudósítónk jelenti a Duna–Tisza–Dráva–Száva-sokszögbõl. A belgrádi diákok kotonnal dobálták a bíróság épületét. Ebbõl a szótárból sok érdekes dolgot tudhatsz meg Belgráddal kapcsolatban. Az õserdõrõl az elõzõ szám 54. oldalán olvashatsz.
Brazil zászló alatt vonul a kemény mag dob és dudaszó kíséretében. Mögöttük a körmenet, szentek és politikai vezetõk képeivel. Szent Száva és Draskovics közt alig néhány lépés. Nyilatkozik az aktivista, akit visszahoztak a halálból. Továbbra is kész meghalni az ügyért. Nem lõhetsz kétszer ugyanabba a fejbe. Két rongybábu összeakadva a karneváli menetben, az egyik egy vörös majom, a másik Milosevics rabruhában. A kordon elõtt három generáció táncol kéz a kézben elsõ bálozók izgalmi fokán. A büntetés közvetlen lehetõsége erotikussá teszi mozdulataikat. Kidobálós rock and rollra pörgõ tinik és lágyan összesimuló valcerozó hetvenesek. Csak a másodperc töredékére távolodnak el a párok, nem engedik el egymást. Sötétedik, öngyújtóval világítanak, a lángok tükrözõdnek a rendõrök szemellenzõjén. A környezõ lakásokban fel-le kapcsolgatják a villanyt, vörösen ragyog a csillag az önkormányzat tornyán. Belgrád a fények városa.
Szerbiában komának
lenni a vér utáni legfontosabb kötelék. A szokásjog
szerint a komaságot életre-halálra kötik. Karadzsordzsét,
a törökellenes felkelés vezérét a komája
ölte meg. Milosevics Sztambovics komája, Vuk Draskovics Seselj
vajdával komázott össze, aki ma Zimony polgármestere.
Ha Seselj hatalomra kerül, a szeretteim emigrálnak. De hol
lesz a komája? Jön Vuk, és elnevezi a szerb tévét
Bastille-nak. TV-Bastille. A komája nyilatkozik, arra kér,
maradjunk otthon, ne higgyünk az uszításnak. Megérteni
a belgrádi komaságok szociometriáját, átlátni
a Balkánon.
Jön Vuk, és szívbe
markol, azt mondja, síró nénivel találkozott
tüntetésre jövet. Megkérdezte tõle, miért
sír. Miért sír anyóka, kérdezte Vuk
Draskovics a nénit. A bába (anyó) azt felelte, azért
sír, mert a szabadságról álmodott. Azt álmodtam,
mondta anyó (bába), hogy nincsenek többé kordonok,
szabadon járhatok-kelhetek, ahogy tetszik. Ezt mondta a bába,
könnyek közt, és Vuk most megosztja velünk, körbehordozza
a láthatatlan nénit, meglóbálja a tömeg
felett.
kontramíting, Karadzsics, kettõs személyiség, kóma, köd, kordon, karnevál, koton, kemény mag, konfettiesõ, kollektív mámor, körmenet, kínai sárkány alól kacsingató diáklányok
Milosevics karácsonyi beszéde után a tüntetõk "Én is szeretlek" feliratú kartonpajzsokkal álltak a rohamosztag elé. (1) Belgrádnak van humora. A rendõrök elbeszélgetnek az öreg partizánokkal, viccelõdnek a lányokkal, megmutatják a gázmaszkot. Aztán öt perc múlva szétkergetik õket. Rádión szólnak, ha ütni kell. A kordonok váratlanul felszívódnak, nem tudni, máshova mennek, vagy elfogyott a napidíj. A rendõrök megállítanak, aztán továbbengednek, két utcával arrébb újabb kordont állítanak, de ez is csak néhány óráig áll, végül elvonulnak a civilek egyujjas gesztikulálása mellett. Estefelé a Terazijén megint feláll a kordon. Belgrád fékezi önmagát, a kordonnak játéka van. Száz métereket csúszkál ide-oda. Kicsit engedik, kicsit nem, kicsit engedik, kicsit nem. 88 napos petting egyetlen halottal. De sehol egy túlélõ. Belgrádot állandóan lerombolják, nincs benne semmi végleges vagy helyrehozhatatlan, a díszletek cserélõdnek, a kellékek összetörnek, az elõadások megismételhetetlenek. Mindenki nézõ és szereplõ egyben. A színpad méreteibõl adódóan a teljes elõadást senki se láthatja, csak részleteket – egy készülô mû állandó fõpróbája folyik –, egy forradalom, mely sohase jut el a drámai végkifejletig, állandó elfojtás, késleltetett ejakuláció, egy város az elélvezés határán, miközben lakói korra és nemre való tekintet nélkül önmaguk határán állnak, és hiába próbálnak különbséget tenni az eufória és a kimerültség közt. Belgrád az ország szíve, ahol a kordonok összeérnek. Diákok és rendõrök, Európa és Balkán, utca és színház, Duna és Száva, eklektika és modernizmus, a Monarchia néz farkasszemet a törökkel.
Kevés a jó láb, a lábakat elnyüvik, bedarálják. Belgrádban a tér mindennap megtelik lábbal. Újév napján egymillió láb áll a Nemzeti elõtt, helyetted lépnek, együtt emelkednek a fejek, mint egy hullámmedencében. Ez a tér maximális kihasználtsága, nem férne el több láb. A földön nem. Lábujj szõnyegen gördülök elõre. Alattam is láb, felettem is láb, mégis járok, mintha tésztában gyalogolnék. Egy lábfejjel mindenki felett. Éjfél felé kiszakítom magam, áttöröm a felszínt, és koccintok a súlytalanság állapotában. Feldob a tömeg, mint lufi szállok a közeli erkélyre, megölelnek, boldog új évet! Felfelé török, mint pezsgõben a buborék. Belgrád 1997: Tanulj lebegni!
Behajtunk a belvárosba, és lerobbanunk a Forradalom útján. Éppen a Parlament elõtt, beljebb már nincs hely, elõttünk több kilométeres autósor, felhajtott motorháztetõk. Utasok és sofõrök fejcsóválva járkálnak, égre emelt kézzel, lerobbant ez a dög ebben az embargós alkatrészhiányban. Szerelõ helyett körbejár egy tábornoki egyenruhás férfi, nyakában sztetoszkóppal. Aggódó tekintettel a motor fölé hajol, ennek annyi, a szívvel van a baj. Otthagyjuk a kocsit, és végigmegyünk a soron, az egyik kisbusznak lejöttek a kerekei. Van olyan nap, hogy minden összejön. Egy teherautóból pont az Opera elõtt fogyott ki a benzin. Néhány rendõr verekedni kezd, eltávolítanak egy velorexet a keresztezõdésbõl, benne a hevesen gesztikuláló mozgássérülttel. Minden elromlik, elszakadnak az ékszíjak, nem fog a sebváltó, lötyög a kormány, a trolinak lejön az áramszedõje.
A belgrádiak különbözõ nemzetek, multik és szubkultúrák zászlai alatt tüntetnek: brazil, kanadai, francia, olasz, Ferrari, Fiorentina, Senna, Bob Marley, Coca-Cola.
"A zászló lobog a szélben.
Ezért hívjuk lobogónak is.
Sej, a mi lobogónkat fényes
szelek fújják
sej, az van arra írva: Éljen
a szabadság!"
Liza , tüntetésre szakosodott kékharisnya. Ha meglát egy külföldit, azt hiszi, Nyugaton van, és keresztbe rakja a lábát. Olyan miniszoknyában jár a sajtóirodán, hogy nem engedik még fénymásolni sem. Lemegy tüncsizni öt percre, és három olasszal a nyakában jön vissza. Azt mondja, minden tüntetõ szép. Rászólnak, öltözzön fel, mert eltereli a figyelmet. Nagy szemekkel visszakérdez, miért, nem õ hozta az olaszokat is.
Mogyoróval tüntetni. Áll az ember, és rág. Közben kénytelen a fejét használni. Gondolkodik. Azt gondolja, te nem csak tüntetsz, mogyorót is eszel, függetleníted magad az eseménytõl. A mogyoró megakadályoz abban, hogy skandálj, tapsikolj, vagy valamit a kezedbe adjanak. Enni kell, fél kiló mogyi életben tart a hidegben. Beolajozza a belsõ szerveket. Profiknak a mogyoró, szivar és laposüveg és selyemsál. Reggel feltölti a zsebeit, korán indul, forgatja a szemeket, mintha rózsafüzéren. Menet közben a markában morzsolgatja, mormogja a mogyoró-mantrát. Hosszabb kortesbeszédek alatt, rendõrök sorfala elõtt, közlekedési dugókban kitartóan rágni. Unalmasabb idõszakokban a mogyoró kipiszkálása a fogak közül mint rekreációs tevékenység. A mogyoróhéj szerves hulladék, politikailag semleges, mogyoróval tüntetni világnézet. Mogyoróval ismerkedni. Kérsz egy kis mogyit? Már látott téged. Te vagy az a srác a mogyoróval. Identitás. Rágni a tüntetésen. Feltöri a lánynak, a tenyerébõl eszik.
Rögtönzött színpad
a Szerb Fejedelmek útján. Az egykori filmcsillag a múlt
áldozatairól beszél szenvedéllyel. Antigonéra
veszi a figurát, öszszesúgnak az emberek, milyen jó
mellei voltak hajdanán, amikor még a filmekben játszott.
Néma csendben hallgatjuk, kicsit összébb húzódunk,
és nézzük sajogva az örök jugoszláv
nyárban, mint lobognak büszkén, szabadon a szélben.
A férfi arca elmosódott, lehetne bármelyikünk,
gyengéden átöleli a csípõjét, montenegrói
sört isznak a katari öbölben, Dubrovnikba hajtanak, és
szeretkeznek a naplementében.
Újabb kordonba futunk, válogatott
diáklányok állnak az élre, hogy eleven ütközõként
tartóztassák fel a rendõröket. A válogatás
szempontjai ennek megfelelõen érzékelhetõk.
Nagyot domborítanak a külföldi stábok elõtt.
Kitüntetett pillanatai közé tartozik ez a belgrádi
napoknak, a rendõrök is élvezik, a lányok is,
körülöttünk piros-sárga-zöld közlekedési
lámpák, villogó vakufényben összeakadó
tekintetek.
Montenegro , szimpatikus nevû ország, vesztett csaták emléke dereng. A történelem Kelet-Európa ópiuma. Ettõl megy fel az adrenalin. Montenegro Szerbia tengere. Ha elveszti, bezárul körülötte a Balkán. A diákirodán egy montenegrói srác: nem nacionalista, nem akar senkit se bántani, de ha meglátja a katari öblöt, elszorul a torka (Crna Gora). Az én generációm nem harcolt Erdélyért, sem a lengyel–magyar határért. Azt sem mondanám, hogy a Balatont, ha kell, fegyverrel védeném meg. Magyar vagyok, szakmai önérzet, ha a katari öblöt meglátom, elszorul a torkom. (Cérna volna, selyem volna…)
MDF-zászlót látok,
aztán Lezsákot, integet, mintha lassított felvételen
játszanák. Vagy nem CIF-fel mosna ablakot. Nosztalgiázik,
egy pillanatra õt ünnepli az egységes tömeg. Vuk
Draskovics oldalán a traverzen, picit még a haja is lobog,
és a tulipános zászló, jobbra-balra lengeti
egy megbízható ember, testõr vagy küldött.
Lezsák félszeg farkasmosollyal, szintén irodalmár,
de már nincs mitõl félnie. Integet, karból
és csuklóból egyforma lassan, a múltat végképp
eltörölni. Nem jön ki a keze a teflonból. Pártja
és népe nevében egy emberként üdvözli
és támogatja, gesztusértékû ölelést
hoz.
Hazafelé megállítanak,
hallották, hogy beszédet mondtam Vukkal, én vagyok
"a magyar" egy emberként, tehát kicsit Lezsák is.
Innen nézve egy oldalon állunk, a magyarokén. A szerbek
viszonozzák a gesztust, buliba hívnak. Miletáék
az ajtóban várnak, nem kell magyarázkodnom, õk
is hallották a beszédem Vukkal.
madarak, mogyoró, mellek, Montenegro, magyarázatok, minden nap, monarchia, milícia, magyar, messiás, mezítlábas
A helyi naptár szerint a tüntetés 76. napját írjuk. Cserélik a számokat az eredményjelzõ plakátokon. Relatív idõszámítás kezdõdött. Belgrád a harmadik hónapban van, a gyereket mindenki sajátjának tudja, és megtartaná a kényszerítõ körülmények ellenére. Lábai megduzzadtak, kissé émelyeg, könnyen elfárad, elalszik és gyönyörû.
Nándorfehérvár, Nagy-Szerbia, nosztalgia, Naszreddin Hodzsa
Néha, egy esõs februári délután, egyedül állsz a tömegben. Néha túl nagy a távolság, néha magányos vagy százezer ember közt, fáradtan kullogsz hazafelé. Minden nap lent vagy – már a századik napja. Úgy fog véget érni, hogy észre sem veszik. Amikor már senkit se érdekel. Jeltelenül múlik el az elsõ tüntetés nélküli nap.
Az o betû a magyar ábécé közepén található szabályos kör, melynek minden pontja egyenlõ távolságra van a középponttól.
Egy büntetõjogi bíró
a kordon elé áll, és olvasni kezdi a törvényt
a rendõröknek, mennyit kaphatnak ezért, mert tudniuk
kell, hogy ez jogellenes, tehát a BTK ilyen és ilyen cikkelye
erre azt mondja, és felolvassa az illeszkedõ paragrafusokat.
Elfogulatlanul tanácsokat is ad, milyen védelemhez fordulhatnak,
ha arra kerülne sor. A parancsnok int az embereinek, vigyék
el az agitátort. Megindulnak felé, de a bíró,
mint egy amerikai filmen, elõkapja igazolványát, és
felmutatja. A rendõrök megtorpannak, de a parancsnok rájuk
szól, azonnal távolítsák el azt az embert.
A rendõrök újra megindulnak, de abban a pillanatban
hét-nyolc másik bíró ugrik elõ szintén
igazolványokkal, és ellentétes parancsokat kiabálnak
a rendõröknek, többek között, hogy tartóztassák
le a feljebbvalójuk. A megzavarodott rendõrök mozdulatlan
állnak az igazolványok kordona elõtt, továbblépni
nem mernek, tisztázatlanok a hatáskörök, káromkodva
visszatérnek a többiekhez.
Ha mindenkinél lenne igazolvány.
Az Albánia-palota Belgrád origója. Itt áll a képzeletbeli 0 kilométerkõ, innen indul a házak számozása, innen erednek a belgrádi sugárutak. Itt kezdõdnek minden nap a tüntetések. Itt áll fel a rohamrendõrök kordonja, a fõváros nullpontjában, több ezer rendõrbõl álló eleven nulla.
oké, ország, orgyilkos, olvad, olimpia, ostrom, osztály, oszmán, opponál, obstruál, oktrojál, nagy októberi, ólomkatonák
Osztrák–Magyar Monarchia. Jó nagy országban élni, jobb, mint sok kicsiben. Vonatból figyelni a változó tájat, több nyelven beszélni, vegyesházasodni, tengerparton nyaralni, kúrogatni az etnikumot, elnyomni magunkban másokat, lemenni a kocsmába, relatívnak lenni, meggyónni, megbocsátani, a szabadság ízével ébredni ajkadon. (4)
A volt Tito sugárúton lépdelek, mögöttem menetelõ rohamrendõrök sorfala, ha én megállok, õk nem fognak, nincs kimondva, mégis mindenki érti a szabályokat, erõ–ellenerõ, a kordon elõtt torlódik a tömeg, ha többen leszünk, megfordulunk.
történelemóra, ólmosbot, ódium, ólomkatonák, óvintézkedések
partizán, párttag, pátriárka, politika, piknik, provokáció, két p-betûs park: Pionyírszkij park és Pina park
Háromezer rendõr az Albánia elõtt. Pajzsot a yugoszlávszkie knyigi feliratra szegez. Belöknek egy srácot a kirakatba, betöri az üveget, belegabalyodik a Philips reklámszalagba: "Let's make things better"
Gavrilo Princip a kurvák utcája. Lehet, hogy a kis Gavrilo is lejárt, mielõtt megszakította tanulmányait, és Szarajevóba ment. A szimpátia apró jelei, mint a közönségszavazat a Ki mit tud?-on, melyik szobrot nem szarják le a galambok. Talán a szabadsághõsök vonzzák lányokat. Félbehagyott álmok. Kellene egy összmonarchikus urbanisztikai elemzés. A prostitúció és a Habsburg-ellenesség viszonya. Nem mindenkibõl lesz Rákóczi tér.
Összekoccan két üveg,
vigyorgó rohamrendõrök, elfelejtették, hogy sisakban
nagyobb a fejük. Barátkozunk, de azért megkér,
ne fotózzam ellenzéki lappal. Óva int, vigyázzak
a köpcössel, aki a tenyerét csapkodja a gumibottal. Becsúsztatja
a Demokráciát a tökvédõbe, felhajtja a
sisakot, és rágyújtunk az enyémbõl.
Az elsõ napon felhívták a figyelmem, hogy a város
nem biztonságos, tele van rendõrrel. A rohamosztagoknak külön
kaszárnyát építettek – janicsár sátortábor.
Álmatlanságban szenvedõ belgrádiak rohamrendõröket
számlálnak elalvás elõtt.
Eltérõ divatáramlatok
a kifutón. A pajzs-bot-pisztoly triász az állandó
viselethez tartozik, de a golyóálló mellény
és a kiegészítõ gázálarc már
elit alakulathatását kelti. Látszólag semmitmondó,
mégis fontos eltérések a különbözõ
hosszúságú gumibotok, a rohamsisak plexivel vagy plexi
nélkül, felcsapva, lehúzva, néhány esetben
könnyedén homlokba csúsztatva. Rohamrendõrnél
elõnyös a szexis áll, mert teljes fegyverzetben csak
ennyi látszik belõle. Egyéb kiegészítõk
lehetnek még a géppisztoly, a gránátvetõ
puska, nagyon macsó, vagy az egyre elterjedtebb adóvevõ.
Az új, hosszabbított golyóálló mellény
terepszínû otthonka benyomását kelti. Kötényszerû
tökvédõ része felhajtva mindenféle rendõrcuccok
tárolását teszi lehetõvé, lezser, alkalmi
jelleget kölcsönöz viselõjének, vagy adott
esetben muffként védi a didergõ rendõrkezet.
A gumibotjától és adóvevõjétõl
megkönnyebbült közeg a mellény felsõ, ujjatlan
részébe csúsztatja hüvelykujját, hózentróger-jelleggel.
A hetyke, gigerlis beállás a gazdaságilag felemelkedõ
karhatalom igényét jelzi a polgársághoz való
felzárkózásra. A manökenné avanzsált
közalkalmazott a divat diktálójaként a társadalom
haladó rétegeihez tartozik. Már nem marcona õr,
egy helyben is sétáló benyomását kelti.
Szerbül a " recs ": szó. Recseg a rádió. Milosevics felesége Mirjana Markovics. Van egy lányuk: Maria. Mariának van egy rádióállomása. Övék a Média. Recs, recs, recs.
sárcipõ, sisak, sajtószabadság, slepp, sajkacsa, slivovica, sárga forradalom, sárkány7
Megint havazik, késik a tavasz, a dékán szabadságon síel. Leváltásáért naponta harmincezren tüntetnek. A hatalom önbizalma. Elindul lefelé a hegyrõl, miközben harmincezren drukkolnak, hogy kicsússzon a kanyarban. Egy életet végigsíelni, kerülgetni a tüntetõket, forralt bort inni, két kordon közt nyílegyenest siklani hazáig. Olyan országban szeretnék élni, ahol a síoktatók tüntetnek.
Tüntetésen csókolózó párok, felajzza õket a tömeg, csukott szemmel smárolnak , menetirányban sodródva, nekiütõdnek az oszlopoknak. Félszemmel felnéz, megvan-e még a város. Felém gördülnek, síp a számban, mogyoró a markomban, már nem tudom kikerülni, az utolsó pillanatban az oszlopnak vágódnak. A tömeg a pároktól újabb lendületet kap, van aki lesmárolja a smárolókat, making love not war in Serbia. Tüntetni csókálló rúzzsal, tüntetésen találkozni életed párjával, kelet-európai történet hollywoodi forgatókönyvvel. (8) Draskovics alatt fogtam a kezét, Dzsindzsics alatt vállára tettem a kezem, Veszna Pesics alatt gyengéden magamhoz vontam. Zájedno!
Belgrádi graffiti: Minden sikeres férfi mögött egy nõ áll. Minden sikertelen férfi elõtt egy nõ áll.
A
szabadság
mindnyájunk
ügye. A szabadság nem üres szó. Szabadon jár-kel,
szabad, mint a madár, megrészegül a szabadságtól.
A szabadság egy állapot. A szabadság egy érzés.
A szabadság egy köszönés. A szabadság egy
hegy. A szabadság egy újság. A szabadság szellemi
szabadság, világszabadság, sajtószabadság.
A szabadság egy autó, ja nem: az a gyõzelem. A szabadság
egy rádió, a szabadság egy víkend, szabad vagy
hétvégén? Fizetett szabadság, szabad szombat,
kiveszi a szabadságát, kiszabadul a szabadba, menjünk
Szabadiba, engedd szabadjára a gondolataidat! Szabad asszociáció,
költõi szabadság, fizetés nélküli
szabadság. Szabadság oroszul, szabadság süketnémául,
testi szabadság, szabadfogás, szabadláb, szabadalom,
szabad a csók, szabadszáj, szabadúszó. A szabadság
egy szabadrúgás, a szabadság szabadjegy, a szabadság
szabadidõ, a szabadság szabadnap, szabad kikötõ,
szabad királyi város. A szabadság szabadtér,
szabadesés, szabad levegõ. A szabadság hírnöke,
a szabadság íze, a szabadság édes maradi. Jól
áll neki a szabadság, szûkre szabott a szabadsága,
a szabadság korlátai, nincs egy szabad perce. Szabad ez a
hely? Rá szabad gyújtani? Ez már a Szabadság
tér? Beleszagol a szabadságba, nem tud mit kezdeni a nagy
szabadsággal, rámegy a szabadsága, meg akar szabadulni
tõle, fiatalon eldobja, eladja, elcseréli, átruházza,
megváltja, szabad elvonulást kap, szabadon bocsátja,
sérti a szabadságát, megnyirbálják,
csorba esik rajta, sárba tiporják, jól jönne
egy kis szabadság, a szabadság szabadjelzés, a szabadság
szabadságszobor, a szabadság szabadságvesztés.
A szabadság nem sajátítható ki, a szabadság
mindannyiunkat megillet, egy szabadság, két szabadság,
népszabi, Szabadka, találkozunk a Felszabon. Elszabadul,
rászabadul, felszabadítja a várost, a szolgáit,
a kalóriáit. Mennyire szabad a szabadság? Meg szabad
fogni? Rá szabad ülni? Meg szabad simogatni? Szabad belõle
enni? Szabad egy pohárkával? A szabadság rá
van írva a cimkére: tax free, fat free, duty free, sugar
free, alcohol free, care free. Free your mind! A szabadság egy szabadságos
levél, a szabadság egy igazolvány, a szabadság
egy beutaló. A szabadság becézve: szabi, szabin vagyok,
a Szabin nõk elrablása, szabad a pálya, szabadon hagyja
a testét, szabadon védekezik, megszabadul a ruháitól,
elszabadulnak az indulatok, szabad folyást enged, börtönébõl
szabadult sas lelkem, jöjj el szabadság, te szülj nekem
rendet. A szabadság szabadágy, szabad vers, szabadegyetem,
szabadkõmûves páholy. A szabadság egy könnyû,
száraz érzés, egész nap olyan szabadnak éreztem
magam. A szabadság véres zászlói. Szabadon
lóg, szabadon nõ, szabadon válogat, szabadon enged.
Mi a szabadság? Szabad a gazda? Szabad szappanozni? Szabad szex,
szabad szerelem, szabadkezet kap, szabadságában áll,
ráerõlteti a szabadságát, megfosztja a szabadságától,
elszabadul a pokol, kiszabadítja magát az ölelésbõl,
megszabadul édes terhétõl, szabadon dönt. Személyes
szabadság, szabad akarat. A szabadság szabad rablás,
szabadságharc, szabadcsapat, szabad csak az, szabad egy táncra,
szabad egy percre, szabad elrabolnom, szabadkozik, szabados, elveszti a
szabadságát, visszakapja, nincs számára, szabadság,
szerelem, szabadíts meg, Szlobodan Milosevics.
Szabadnak nevezni gyermeked. Annyi
név közül, a kis Szabadság: szerelemgyerek. Szlobo,
puha ujjacskáival, fogatlanul mosolyog egy fotón. A szabadság
gyermekkora.
A nyolcvanhat éves angol tolmács, kinek balkona éveken át sorozatban nyerte a legszebb belgrádi erkély címet, Olga, a forradalom jelképe lett. Ablakánál megáll a tömeg: szupernagyi, szupernagyi, skandálják, Olga lengeti a zászlót, és csókot dob, és integet, ha elmegyünk alatta, Olga sír, és potyognak könnyei ránk, és beletörli szemét a trikolórba, és virágot szór a fejünkre. Olga, a legszebb erkély Belgrádban.
szótár, Szerbia, Szarajevó, szupernagyi, Szokol rádió, színház, szépségverseny, szerelmesek, szalonrendôr
Ki volt a legnagyobb szerb? Szokolovics Mehmed basa, nagyvezír, Szigetvár és Tripoli gyôzõje. Balkáni sikertörténet, a boszniai Szokol városában született, tizennyolc évesen adóként befizetik Isztambulba, törökül tanul, felveszi az igaz hitet. Felfigyelnek szervezõi képességeire. Miután befut, kihozattatja a családját. 1546-ban a földközi flotta parancsnoka. Valóra váltja Reagen álmát, beveszi Tripolit. A következõ években a birodalom különbözõ pontjain bukkan fel, Lepantónál, a Donnál, Egernél, Jemenben, õ építette a Drinán a hidat. 1549-ben Rumélia beglerbégje, ott van a temesvári védõk felkoncolásánál, Szigetvárnál nagyvezír, a halott Szulejmánt bábuként használja fel az ostrom folytatására. A túlerõvel szemben Zrínyinek ki kell rohannia, és darabokra vágják. Több küldöttség érkezik Zrínyi testrészeinek kiadatásáért Szokolovicshoz, aki húzódozva bár, és ha csak részben is, de végül enged a magyar kérésnek.
Mikor már harmadszor löknek
fel a rendõrök, elkezdek
többes számban
beszélni.
Többes számban beszélünk,
mint a hetvenes években, de most tényleg együtt vagyunk.
Együtt táncolunk, együtt futunk, együtt löknek
fel, akár elvtársak is lehetnénk.
(9)
A transzparens, mely alatt minden reggel elmentem, és késõbb kitûzõ formájában is láttam, egy töredék töredéke a Talmudból: "Ha nem te, akkor ki? Ha nem most, akkor mikor?" Emlékeim szerint a töredék eleje így szól: "Mindanynyian, ha csak egyszer is, eljutunk azokhoz, akiknek szüksége van ránk."
tüntetés, tojások, Belgrád töke, Tito, Tudjman, tévé, trafik, tér, történetek, tömeg, többes szám, telefon
Két háziasszony összenéz a tüntetésen, elõször látják egymást. Hasonlóan öltözködnek. Egyikük az ablakból integet, a másik a férjével vonul. Néhány nap múlva szembejönnek az utcán, ugyanaz a mosoly, ugyanaz a kalap, együtt olvassák az ellenzéki lapokat. Barátnõk.
"A tyúk madár. Háziállat. Nagyon rosszul repül.
Ejh mi a kõ! tyúkanyó
kend
a szobában lakik itt bent?"
(10)
A tyúk tojja a tojást, a forradalom szimbólumát.
utca, uccu, ugrálunk, Underground, ujjongó emberek, három ujj, unoka, usztasa, utcalány, urna, utód
Megtalálom a tömegben Márton Lacit, aki figyelmességbõl vásárolt két üveg unokát, (11) bevetjük magunk a tömegbe, és tüzes szerb népdalokra táncolunk kigombolt kabátban. A forradalom indulója egy bosnyák cigányrumba az Undergroundból. Mileta szerint minden ebben a pillanatban nyeri el értelmét. Belgrád most van. Az ablakok azért készültek, hogy ünnepeljék a tömeget, az utcákat azért építették, hogy tüntessenek rajtuk. Ha minden ezért volt, akkor Trianon is jó volt valamire. Gavrilo Princip arra, hogy meghúzza a ravaszt. Minden ki volt találva, a hideg napok, a partizánok, Tito. Mindennek megvolt a szerepe, '56-nak, a keleti blokknak, a gyermeklexikonnak, a Móra Ferenc Könyvkiadónak. Áll még az utolsó Ablakzsiráf, ahol szavakból összerakható egy ország, és arcokból összerakható egy város, ahol érdemes a vízágyúk elé állni, megveretni magad, röpiratokat szórni a szélbe, mozgolódni a föld alatt, szervezkedni, lebukni, felszabadulni. Mindennek meg kellett történnie, a szarajevói orvlövészetnek, a boszniai fejvadászatnak, a koncentrációs táboroknak, a tömegsíroknak, Daytonnak, Milosevicsnek, még Mira Markovicsnak is ebben a pillanatban van valami értelme. Ezért szenvedtünk hát. Most pedig, kedves gyerekek, fogjuk meg egymás kezét, és nézzünk egymás szemébe. Vagy minden arc vagy egy sem, csak együtt juthatunk át a golyóálló üvegen.
Mint utolsó Havannám
a csillebérci diszkó elõtt jugoszláv pajtásnõkre
várva, úgy ragyog fel a kor, melyben tudatlanul bár
és vakon, de utat törtünk egy szebb jövõ felé
az internacionalizmus jegyében, és a pajtásnõk
sorra jöttek lassúzni, az idegen táj megoldotta nyelvük,
és az ablakon másztunk be éjjel a nyolcas barakkba.
A vakációnak vége szakadt, hát leveleztünk
a külfölddel, és bíztunk benne, hogy egy napon
meghív a testvérraj, és kiderül, nagyot nõttek
a pajtásnõk, és szól majd az ABBA és
a BONEY M. Akkor még az utazónak lehetett mire számítani,
mert ott a térkép rózsaszín felén egységben
állt a béketábor, egy pártba léphetett
az ember, egyforma házakban lakott, egy farkastól nem félt,
egyformán szolgálták ki a boltban, ugyanazzal az alumíniumkanállal
mérték a levest, ugyanazt a levest, és valahol különbözõségében
is hasonlított a hamburger, a kimondhatatlan zmrzlna, a bõrös
virsli az Alexanderplatzon, a román whisky és az albán
kagylókonzerv. Mindegyikben benne volt az a jellegzetes izé,
ami nem a dolgok sajátja, valami ellenállhatatlanul második
világbeli, ami, bárhogy rágtuk, egyetlen blokká
állt össze a szájban, mígnem a szocializmus fátyolán
át ízzé nemesült, és megszûntével
értékhordozóvá vált.
Az úttörõmozgalom
Jugoszláviában is népszerû volt. De azért
voltak kis különbségek, például az ûrhajósok
szekciója, a szelenicek, akik az ûrrel, ûrhajókkal,
ûrkutatással, ûrkutyákkal foglalkoztak. A szelenicek
évenkénti vetélkedõn mérték össze
az erejük. Egyszer egy montenegrói suli nyert a hegyekbôl,
kaptak egy vadiúj Cesnát üzembiztos állapotban.
Mivel nem volt repterük, önerõbõl tolták
fel a nyereményt a hegyre, egy egész rajnyi tízéves
úttörõ görgeti a Cesnát a montenegrói
sziklákon, kis sziszifuszok. Ott áll a gép azóta
is, rendszeresen tisztogatják, a gyerekek már felnõttek,
de a Cesna még nem repült, végül is, nem ilyen
lovat akartak.
ünnepek, ürügy, ülésezik, ügynökök, ütnek, elõször kicsiket, aztán nagyobbakat, szolgál, véd, üt, vág, ütött-kopott vízágyú, ütemesen skandáljuk, ügyetlen, hírügynökség, Tanjug
A török kori háborúknál feltûnt, hogy a várakat akkor említik, amikor lerombolják. A védõket általában kardélre hányják. Vár és védõje abban a pillanatban jelenik meg, amikor elpusztítják. A vár védõi a halálukat várják. Mindebbõl arra következtettem, a várakat azért építik, hogy késõbb lerombolják. Ez a jelenség tisza formájában a strandon figyelhetõ meg. Homokvárak, kártyavárak, légvárak. Az általam épített várak egyike sem áll. A vár a rombolás építészete, nem véletlenül építik õket víz mellé. Nándorfehérvár két folyó találkozásánál egy dombon áll. A várban van egy tankmúzeum, de a kilencvenes évek elején tankokat a városi közlekedésben is meg lehetett figyelni. Akkor vetették be elõször a vízágyúkat is. Budapesthez legközelebb mûködõ vízágyút Belgrádban lehet látni. Nulla fok alatt a víz megfagy és kikristályosodik. Ilyenkor sok szakállon figyelhetünk meg jeget.
város kapija, vértócsa, voodoo, vízágyú, visszalõni, vörös csillag, Vuk, vadászom, utamból kotródj!
Ez a szótár a belgrádi választásokról szól. A választás hiányáról. Választás akkor is van, ha nincs kit választani. A tüntetések slágere egy szóviccre épül: Nem bírok dalolni, mert ellopták a hangom. A hang és a szavazat ugyanaz a szó a szerbben. Magyarul az urnába dobjuk a szavazatokat
Whiskysüvegek járnak körbe, lejönnek a gengszterek tüntetni. Az embargó királyai szivarral kínálnak, kérdezgetnek, mint külföldi tudósító, milyennek találom a várost, great, mondom! Meghúzzuk a whiskyt, és hátunkban a kuncogó diáklányokkal füstkarikákat eregetünk a kordonon át. (12)
xerox, x-láb, ikszedik eset, x úr, x = h, túl az ötödik ikszen
Már egy hete a Lajosra gondolok. Naponta ötször megkérdik, nem vagyok-e valaki. De mintha egészen mást kérdeznének*
záptojás, zuhé, zûrzavar, zárva, zavarják a rádiót, állunk a zajló Dunánál, befagyott csunak, ez az oldal a másik oldal, szemben a Monarchia utolsó bástyája, a zimonyi vár
P. S.: Évekkel késõbb, a kivégzõosztag elõtt, Aureliano Buendía ezredes visszagondolt arra a nyári délutánra, amikor az apja megmutatta neki a jeget.
1 Lásd: Az utolsó Ablakzsiráf, K: kontramíting. Beszélõ , 1997. április, 57.o.
2 Zsiri , 1971, 92.o. és 157.o.
3 Ha a szájamba veszem az ennivalót, a nyelvemen érzem az ízét. Tudom, hogy édes, sós, savanyú vagy keserû. A nyelv érzékszerv. Beszéd közben mozgatom a nylevemet. ( Zsiri , 1971. 107.o.)
4 Minden olyan országot, amely nem a hazánk, külföldinek nevezünk. ( Zsiri , 1971. 87.o.)
5 Az iskolai órák csengetéstõl csengetésig tartanak. Két óra között szünet van. ( Zsiri , 1971. 108.o.)
6 Mi, emberek, nem voltunk mindig olyanok, mint most. Százezer évvel ezelõtt az ember még õsember volt. ( Zsiri , 1971. 113.o.)
7 Ha nem tudnánk, hogy csak a mesében van, félnénk tõle. ( Zsiri , 1971. 112.o.)
8 Aki kelet felé megy, annak a háta mögött van nyugat. ( Zsiri , 1971. 109.o.)
9 A "mi" szóval kérdezünk. ( Zsiri , 1971. 101.o.)
10 Zsiri , 1971. 147.o.
11 Szerb grappa decis kiszerelésben. Minden trafikban kapható. 12 Howard Hueys in blue suede shoes, talking to the majorettes, smoking Winstin cigarettes. (Észak-amerikai gyûjtés)
Észrevételeit, megjegyzéseit, kérjük, küldje el postafiókunkba: beszelo@c3.mail.hu