ápr. 17. Ünnepi ülésen emlékeztek meg a holokauszt áldozatairól a parlamentben, amelyen a MIÉP frakciója tüntetõleg nem vett részt. Az oktatási miniszter rendelete értelmében minden április 16-án megemlékezéseket tartanak az iskolákban a zsidó-genocídiumról. A kormány törvényjavaslatot nyújtott be, amely az 1924 és 1945 közötti gyakorlatot felújítva a Magyar Hõsök Emlékünnepévé nyilvánítaná minden év májusának utolsó vasárnapját.
A Fõvárosi Bíróság illetékesség hiányában elutasította Keller László és Veres János szocialista politikusok keresetét, amit azért nyújtottak be, mert az Országimázs Központtól (OK) a közpénzek felhasználásáról kért adatokat - üzleti érdekekre hivatkozva - nem kapták meg. Az ítélet indoklása szerint a felperesek keresete túl általános, mert nem jelölték meg pontosan, hogy mely adatokra kíváncsiak. Az OK ugyanakkor jogszabályt sértett, és okot adott a perre, amikor üzleti titokra hivatkozva megtagadta az adatszolgáltatást.

ápr. 18. Megkezdõdött a jegybanktörvény európai uniós jogharmonizációval indokolt módosításának parlamenti vitája. A tervezet megszüntetné a parlamenti pártok által delegált felügyelõbizottságot, helyette, a korábbinál lényegesen kisebb jogkörrel az Állami Számvevõszék ellenõrizné a bankot; a jegybanktanácsot felváltaná a monetáris tanács, amelynek tagjai az MNB-vel munkaviszonyban állnának; és az eddigi öt alelnök helyett a köztársasági elnök csak egy elnökhelyettest nevezne ki, aki azonban az elnököt teljes jogkörében helyettesítené.

ápr. 20. Éles parlamenti vita az Andrássy Gyuláról elnevezett német tannyelvû egyetem létrehozásáról. A kormánypártok és a MIÉP a kormány elõterjesztését támogatják, az MSZP és az SZDSZ nem.
A debreceni közgyûlés Csutka Istvánt nevezte ki öt évre a Csokonai Színház direktorának. Korábban a színház dolgozói, a pályázatokat elbíráló szakmai bizottság, az önkormányzat kulturális bizottsága is nagy többséggel Halasi Imre, a Fõvárosi Operettszínház egykori igazgatójának pályázatát támogatták, de Kósa Lajos fideszes polgármester javaslatára mégis a 34 éves musicalszínész kapott megbízatást.

ápr. 21. Az MSZP országos rendezvényén a szónokok élesen bírálták a kormányt. Szili Katalin arról beszélt, hogy a jelenlegi koalíció Csurka István nélkül is a leggátlástalanabb, legfenyegetõbb és legérzéketlenebb erõk kormánya.

ápr. 23. Mikulás Dzurinda szlovák kormányfõ aggodalmának adott hangot a készülõ státustörvénnyel kapcsolatban. Orbán Viktornak jelezte, hogy egyes paszszusok elfogadása megronthatja Magyarország és szomszédai viszonyát. Nastase román kormányfõ szerint a tervezet diszkriminatív, mert nemzetiségük alapján különbséget tesz a román állampolgárok között.

ápr. 24. Kovács László pártelnök bejelentette: véglegesen eldõlt, hogy az MSZP népszavazást kezdeményez a Munka törvénykönyvének a munkavállalók számára hátrányos változásáról, a sorkötelezettségrõl, a nyugdíj kiszámításáról és a nyelvvizsga középiskolások számára való ingyenessé tételérõl.
Csurka István szerint meg kellene szüntetni az adatvédelmi biztos jogintézményét, mert feladatát a Belügyminisztérium egyik osztálya is elláthatná. Répássy Róbert fideszes képviselõ is hasonló tartalmú nyilatkozatot tett. Ennek ellenére a megszüntetésre vagy beolvasztásra nem kerülhet sor, mert az adatvédelmi biztos intézménye uniós követelmény.

ápr. 25. Glattfelder Béla államtitkár a Danone vezetõivel történt megbeszélés után úgy értékelte, hogy a francia cég elállt a gyõri kekszgyár bezárásától, sõt újabb beruházásokat helyezett kilátásba. A 30-án tartott tüntetésen a dolgozókat képviselõ szakszervezetisek arról beszéltek, hogy a munkások helyzete nem lett biztonságosabb, mert a tulajdonos nem vállalt írásos garanciát az üzem további mûködtetésére. Egyébként a Danone március 29-i eredeti bejelentése értelmében leghamarabb 2003-ban zárnák be a kisalföldi gyárat.

ápr. 26. Név nélküli vezércikkben a Kis òjság, az FKGP hivatalos lapja arról írt, hogy a Fidesz a párt lefejezésére készül.
A magyar állam benyújtotta kártérítési keresetét az ausztrál-
román Aurul bányavállalat ellen.
A felperes a Fõvárosi Bíróságtól azt várja, hogy az aradi vállalat fizesse meg a tavalyi tiszai ciánszenynyezõdés okozta károkat, illetve hogy tevékenységétõl addig tiltsák el, amíg a szükséges biztonsági beruházásokat végre nem hajtja.

ápr. 28. Demszky Gábor és Fodor Gábor a Nemzetbiztonsági Hivatal elõtt tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy azonnali választ várnak a miniszterelnöktõl: a titkosrendõrök által végzett népszámlálás során az összeírtak közt voltak-e ellenzéki politikusok. Orbán Péter fõkapitány szerint nem volt törvénysértõ az eljárás, és egyébként sem tõlük kellene félteni az adatokat, hanem a bûnözõktõl. Május 2-án Mellár Tamás, a KSH elnöke közölte, hogy 16 körzetben, 1468 lakásban 2996 személyt írtak össze a Köztársasági õrezred tisztjei, de sehonnan nem érkezett bejelentés, hogy az adatlapon nem szereplõ kérdést tettek volna fel.
A környezetvédelmi miniszter felkérte a dorogi hulladékégetõ üzemet, hogy tíz napra függessze fel a garéi tetraklór-benzolos hulladék ártalmatlanítását. Mindezt annak ellenére, hogy egyetlen mûszeres mérés sem igazolta Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottsága fideszes elnökének állításait, miszerint a dioxin-kibocsátás (elõbb) negyvenszeresen, (késõbb) negyven százalékkal haladja meg a megengedettet.

ápr. 30. Demszky Gábor angol mintára bébikötvény bevezetését kezdeményezi a fõvárosban.
A tervek szerint minden 2001. január 1. után született budapesti gyerek számára zárolt bankszámlát nyitnának százezres betéttel, amelyet a kamatokkal együtt a kedvezményezett 18 éves korában vehetne fel. A kötvény bevezetése idén kétmilliárdos költséggel járna. Az SZDSZ az Országgyûléshez is beterjesztette a javaslatát, bízva abban, hogy a kezdeményezés kiterjedhet az ország összes újszülöttjére. A parlament szociális bizottsága kormánypárti többsége azonban leszavazta a javaslatot.

máj. 2. A jegybankelnök bejelentette: a Magyar Nemzeti Bank a kormánnyal egyetértésben úgy döntött, hogy a továbbiakban a piac határozza meg a forint árfolyamát, így az akár 30 százalékkal is ingadozhat az euróhoz képest.
Csalás kísérletének alapos gyanúja miatt kezdett nyomozást a rendõrség a Concordia Közraktár Rt.-nél. Egy héttel késõbb Vonza András miniszter rendkívüli felmondással bocsátotta el a cég vezérigazgatóját, Korompai Nikolettet. A Concordia 400 milliós váltót volt kénytelen kifizetni, amelynek a kedvezményezettje a GMS í96 Kft., ahol  2000 májusáig ügyvezetõként tevékenykedett Simon László, Torgyán bizalmasa, Korompai élettársa. A Concordia a közraktározási törvény értelmében harmadik fél tartozásának visszafizetésére nem vállalhatott volna kezességet.

máj. 4. Demszky a kormányfõhöz írott levélben fejezte ki sajnálkozását afelett, hogy a Fidesz fõvárosi frakciója sajátjaként adta át neki a városvezetés által kidolgozott városfejlesztési koncepciót. Egyben tudomásul veszi, hogy a kormánynak nem áll szándékában javítani Budapest közlekedésén, miután Orbán Viktor korábbi ígéretével ellentétben nem adják oda a városnak szánt 250 milliárdos közlekedési támogatást.

máj. 5. A Fidesz szegedi tisztújító kongresszusán a leköszönõ Kövér László helyére nagy többséggel pártelnöknek választották Pokorni Zoltánt. Az elnökségbõl kikerült Illés Zoltán, míg bekerült Rogán Antal.
Az FKGP ceglédi nagygyûlése és országos választmánya kiállt a koalíció fenntartása mellett, és a pártelnöki székben megerõsítette Torgyán Józsefet. Torgyán az ülésrõl kizavarta a jelen lévõ kisgazda minisztereket, Balogh Gyulát, egykori bizalmasát, a párt szervezõ titkárát és Tamás Károlyt, az FVM egykori közigazgatási államtitkárát, aki vele szemben bizalmatlansági indítványt akart beterjeszteni. Torgyán József a rendezvényt követõ sajtótájékoztatón azt állította, a Nemzetbiztonsági Hivatal emberei tettek kísérletet a nagygyûlés megzavarására, a párt szétverésére. Simicskó államtitkár ezt másnap cáfolta.
A reformkisgazda alakulat a magát nagyválasztmánnyá kikiáltó budapesti gyûlésen - kiegészülve 178 Ceglédrõl átránduló küldöttel - leváltotta Torgyán pártelnököt, és helyére Lányi Zsoltot nevezte ki. Lányi késõbb sikertelenül kísérelte meg pártelnöksége bírósági bejegyzését, illetve a párt számlájának zároltatását.

máj. 7. Ellenzéki pártok, szakmai szervezetek tiltakoztak amiatt, hogy a Magyar Hírlap tudósítóit kitiltották a Fidesz kongresszusáról. A párt elnöksége ugyanis nem tartotta kielégítõnek a lap bocsánatkérését az egyik publicisztikában megjelentekért. Négy nappal késõbb Pokorni Zoltán már elégségesnek tartotta a fõszerkesztõ és a vezérigazgató újbóli pardonját.
A kisgazda frakció kizárta magából Torgyán Józsefet. Az ügyrendi bizottság döntésének értelmében a házelnök a függetlenek közt jelölt ki számára helyet.
Varga Mihály pénzügyminiszter egy nyugdíjasfórumon arról beszélt, hogy a miniszterelnök áprilisban tett ígéreteivel ellentétben mégis marad a nyugdíjkorhatár, és egyelõre bizonytalan a magánnyugdíj-pénztári tagságra vonatkozó szabályok - szintén Orbán által kilátásba helyezett - felülvizsgálata is. Néhány nappal késõbb a pénzügyminiszter már kiállt a kormányfõ nyugdíjötletei mellett.

máj. 8. Az ún. "salátatörvény" végszavazásánál a parlament fideszes szavazatokkal leszavazta a kormány javaslatát, és úgy döntött, hogy pénzügyminiszteri ellenjegyzés is kelljen az ágyszámok meghatározásához, új gyógyászati szolgálatok befogadásához. Mikola István egészségügyi miniszter ennek hatására beadta a felmondását, de a miniszterelnök döntése értelmében nem neki, hanem Frajna Imre és Horváth Zsolt államtitkároknak kellett távozni posztjukról.

máj. 9. Kiderült, hogy ismételten nincs esély a médiatörvény jogharmonizációs jellegû módosítására, mert a kétharmados támogatást igénylõ javaslatot a csonka médiakuratóriumok miatt az MSZP és az SZDSZ nem szavazza meg.
Az osztrák külügyminiszter budapesti látogatásán ismételten világossá tette: Ausztria - miképpen Németország - ragaszkodik ahhoz, hogy az EU hét évig korlátozza az új tagországok munkavállalóinak szabad áramlását. Az Európai Bizottság korábbi javaslata öt évig tartaná fenn a korlátozást.  A britek - belga, spanyol, ír, svéd, dán támogatással - azt javasolják, hogy ez csak két évig tartson, és utána bármelyik tagállam alkalmazhatná a munkaerõ szabad áramlásáról szóló közösségi jogszabályokat az új tagországok polgáraira is.
Németh Miklós levélben közölte a borsodi szocialistákkal, hogy sem listán, sem egyéniben nem kíván indulni a jövõ évi országgyûlési választásokon.

máj. 11. Azzal a magyarázattal, hogy mindenben ártatlan, megtagadta a rendõrségi vallomást Schlecht Csaba, akit hároméves nyomozást követõen csõdbûnténnyel és adócsalással gyanúsítanak. Az üzletember 1995-ben személyesen mûködött közre 14 Fidesz-közeli cég eddig felderítetlen körülményû eladásában.

máj. 14. Az RTL Klub meghatározatlan idõre felfüggesztette Frei Tamás A riporter címû mûsorának sugárzását, miután Juszt László bolti eladóként mutatta be azt az orosz férfit, aki Frei kérdésére - még mint "bérgyilkos" - azt állította, hogy egymillió dollár fejében a magyar miniszterelnök meggyilkolását is elvállalná. Korábban a tévétársaság Frei vitatott kérdése miatt már elismerte hibáját, a miniszterelnököt megkövette, és két vezetõjét is felmentette, de Juszt leleplezése elõtt a mûsort nem kívánta megszüntetni.

máj. 15. A kormány döntése alapján az ÁPV Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank leendõ kft.-je veszi meg 1992-es névértéken a mezõgazdasági szövetkezetek külsõ üzletrészeit. Az FVM összesítése szerint 58 milliárd Ft névértékû üzletrészt ajánlottak fel tulajdonosaik a megyei hivatalokban. A tárca feltételezései szerint a 380 ezer jelentkezõ között sokan lehetnek olyanok, akik valójában nem tartozhatnak a kedvezményezettek közé.

Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu