A törvénytervezet
A magyar Országgyulés
várhatóan hamarosan elfogadja az ún. státustörvényt
„a szomszédos államokban élô magyaroknak az
egységes magyar nemzethez való tartozása, szülôföldjükön
való boldogulása, valamint nemzeti azonosságtudata
biztosítása végett".
A törvény -
egyelôre törvényjavaslat - különféle
kedvezmények és támogatások igénybevételére
jogosítja fel azokat a szomszédos országokban élô
magyar nemzetiségu, de nem magyar állampolgárságú
személyeket, illetve ezek nem magyar nemzetiségu házastársait
és kiskorú gyermekeit, akik megszerzik a „Magyar igazolvány"-t,
illetve a „Magyar hozzátartozói igazolvány"-t. Az
igazolványokat kérelmezni kell, odaítélésükrôl
egy ebbôl a célból létrehozott hatóság
fog dönteni. A kérelemhez a kérelmezô magyar nemzetiséghez
tartozását igazoló ajánlást kell csatolni,
amelyet egy - valamelyik szomszédos országban muködô,
a magyar állam által ajánló szervezetként
elismert - magyar szervezet állít ki. Ajánló
szervezet az lehet, „amely képes képviselni az adott államban
élô magyar nemzeti közösség egészét".
Aki az igazolványt
megszerezte, egy sor alanyi jogon járó kedvezményt
vehet igénybe, valamint pályázhat különbözô
támogatások elnyerésére. Ugyanúgy igénybe
veheti a közmuvelôdési intézmények (könyvtárak,
múzeumok, levéltárak) szolgáltatásait,
mint a magyar állampolgárok. Ha tudós, „a Magyar Tudományos
Akadémia külsô, illetôleg köztestületi"
tagja lehet. Megkaphat olyan kitüntetéseket és ösztöndíjakat,
amelyek egyébként magyar állampolgároknak vannak
fenntartva. Évente három hónapot Magyarországon
dolgozhat, munkabére után egészség- és
nyugdíjbiztosítási járulékot köteles
fizetni, ami alapján „külön jogszabályban meghatározott
köru egészségügyi és nyugdíjellátásra
szerez jogosultságot". Magyarországon utazási kedvezmény
jár neki. Tanulhat magyarországi felsôoktatási
intézményekben, az államilag finanszírozott
képzésben „az oktatási miniszter által évente
meghatározott számú hallgató folytathat tanulmányokat".
A szomszédos országokban magyar tannyelvu iskolákban
tanulóknak és a felsôfokú oktatási intézmények
hallgatóinak diákigazolvány jár. A magyar pedagógusok
Magyarországon továbbképzésben vehetnek részt,
amit a magyar állam anyagilag támogat. A gyermekeiket szülôföldjükön
magyar iskolába járató szülôk nevelési-oktatási,
tankönyv- és taneszköz-támogatás iránti
pályázatot nyújthatnak be.
A törvény alapján
különbözô magyar szervezetek is pályázhatnak
támogatásra, mégpedig nemcsak közhasznú,
hanem profitérdekelt szervezetek is. A támogatásra
kiszemelt intézmények között kulturális
és oktatási intézmények vannak, valamint a
magyar nyelvu sajtó és olyan vállalkozások,
amelyek a magyarlakta területek fejlesztésében szerepet
játszhatnak. A törvényjavaslat a Duna Televízió
költségvetésbôl való finanszírozását
is rögzíti.
A Külügyminisztériumban
háttéranyagot készítettek a törvény
végrehajtásának költségvetési vonzatairól.
A háttértanulmány készítôi abból
indultak ki, hogy a 3-3,5 millió fôre becsülhetô
határon túli magyarságból 2,2-2,6 millió
fog igazolványt kérelmezni. De úgy számolnak,
hogy a kedvezmények és támogatások jellegébôl
fakadóan csak ennek a 2,2-2,6 fônek 30-35 százaléka,
azaz mintegy 750 ezer fô fogja ezeket valóságosan igénybe
venni.
Nemcsak a kedvezmények
és támogatások nyújtása kerül pénzbe,
az ajánlások és az igazolványok kiadásának,
a végrehajtás funkcionális irányításának
is vannak költségei. Az ajánló szervezeteknek
a külügyminisztérium szerint 25 irodára lesz szükségük
a szomszédos országokban, ezeket létre kell hozni
és muködtetni kell. Ennek évi költségeit
évi 555 millió forintra becsülik. Az igazolványok
kiadása - beleértve az illetékes államigazgatási
hivatal létrehozásának és muködtetésének
költségeit is - évi egymilliárd forintba fognak
kerülni. A Határon Túli Magyarok Hivatalára a
törvény végrehajtásából új
feladatok hárulnak, ami évi 200 millió forint pluszköltséggel
járhat.
A Külügyminisztérium
háttéranyaga a következô táblázatban
foglalja össze a státustörvény végrehajtásához
kapcsolódó elsô két évi kiadásokat:
Összesítô
a törvény végrehajtásához
kapcsolódó kiadásokról 2001-2002-ben
a) Közvetlenül
a Minisztériumoknál (millió forint)
Külügyminisztérium
(HTMH) 755
Belügyminisztérium
2 000
Oktatási Minisztérium
600
Gazdasági Minisztérium
100
Közlekedési
és Vízügyi Minisztérium (PM) 500
Összesen 3 955
b) Közvetlenül
a közhasznú szervezet/ek/nél
Egészségügyi
támogatás 320
Szociális családtámogatás
1 000
Tankönyv-/tanszervásárlási
támogatás 350
Gazdálkodó
szervezetek támogatása 450
Nem nyereségérdekelt
szervezetek támogatása 450
Magyar nyelvu felsôoktatási
intézmények támogatása 2 000
Összesen 4 570
Mindösszesen 8 525
A törvény végrehajtásával kapcsolatos összes új költség 2001-2002-ben várhatóan közel 9 milliárd forint.
De a Külügyminisztérium
szakértôi szerint a legális munkavállalásból
várhatóan 5 milliárd forint bevételhez jut
a költségvetés. „Mindezek alapján a szomszédos
államokban élô magyarokról szóló
törvénytervezet 2001-ben történô elfogadása
esetén a központi költségvetést nagyságrendileg
4 milliárd forint
pluszkiadás terheli majd."
A törvényjavaslat
általános vitája 2001. április 19-én
zajlott le az Országgyulésben. Az SZDSZ kivételével
minden parlamenti párt - az MSZP fenntartásainak hangoztatása
mellett - a törvényjavaslat elfogadása mellett szállt
síkra. Szent-Iványi István, az SZDSZ vezérszónoka
a becsapás és a szemfényvesztés törvénytervezetének
nevezte a törvényjavaslatot, amely olyan várakozásokat
keltett, amelyet nem állt szándékában megvalósítani
vagy teljesíteni. Az SZDSZ-nek elsôsorban koncepcionális
problémái vannak a törvénnyel. Egy olyan törvény
megalkotását támogatta volna - mondta Szent-Iványi
-, amely „a határon túl élô magyarok ottani
boldogulását, ottani életfeltételeinek javulását,
ottani körülményeinek megerôsítését"
szolgálta volna. Ezzel szemben a státustörvény
elsôsorban az idelátogatóknak kíván „bizonyos
kedvezményeket adni, ugyanakkor ezek a kedvezmények se nem
hasznosak, se nem fontosak, se nem lényegesek". A szabad demokraták
nem értenek egyet az ajánló testületek felállításával,
mivel ez „valamiféle kirekesztést sejtet". Szent-Iványi
felvetette, hogy a határon túli magyarok nem azért
dolgoznak Magyarországon feketén, mert nincs munkavállalási
engedélyük, hanem mert így olcsóbb ôket
foglalkoztatni.
A szabad demokraták
amiatt is aggódnak, hogy a törvény károsan befolyásolhatja
Magyarország és a szomszédos országok, a magyar
kisebbségek és a többségi társadalmak
viszonyát, továbbá magyarázkodásra kényszerítheti
Magyarországot az EU-val szemben is.
Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu