10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra. Magyar katonáinkat ne vigyék külföldre. A külföldieket vigyék el tôlünk

Fodor Gábor

Hölgyeim és uraim! Kedves barátaim! Szóval a katonaság, ez a téma. És ha katonaság, akkor a sorkötelezettség eltörlése. Már a 10. pontnál tartunk, és azt gondolom, hogy a közönség figyelme ilyenkorra lankad, úgyhogy érdemes felkelteni valami érdekességgel. Azt javaslom, hogy játsszunk egy kicsit. A játék lényege a következô: felolvasok egy idézetet, ki kell találni, hogy ki mondta. A témának megfelelôen a választ erôteljesen és harsányan kérem megadni. Tehát az idézet a következô: „Lassan a fiatalok fele nem alkalmas a katonai szolgálatra. Ezt meg kell szüntetni, minden magyar fiatalnak kapnia kell alaki és fizikai kiképzést, illetve bizonyos mértékû lelki felkészítést is. Azokra kicsit másképp tekint az ember, akik nem tettek katonai esküt.” Válasz? (A közönség soraiból: Orbán Viktor!) Tökéletes! A jutalom nem tudom, hogy mi lesz. Egy hónap katonai szolgálat, vagy valami hasonló. Menjünk tovább. Egy fiatalember beszél tíz évvel ezelôttrôl. Parlamenti felszólalás. A játék ugyanaz, harsányan, erôteljesen kérem a választ. Ki beszél? „Ugyanakkor határozottan ellent kell mondjak Csurka István képviselô társamnak” (tudják, van egy ilyen Csurka István nevezetû pártvezér, akivel a szónok akkor harcolt, ma pedig hû szövetséges). Tehát: „ellent kell mondjak… a tekintetben, miszerint Magyarországon az állampolgárok a haza szempontjából olyanfajta megkülönböztetés alá esnek, miszerint aki fegyveres szolgálatot vállal, az értékesebb, aki nem vállal, az értéktelenebb. Csurkának volt egy mondata, hogy a katonaság számára az az értékesebb, aki fegyvert fog, következésképpen a haza számára is az az értékesebb. Ezzel a mondattal mi nem értünk egyet, alapelvileg nem értünk egyet. Úgy gondoljuk, hogy a haza számára nem az szabja meg egy polgár értékét, hogy valaki vállal-e… katonai szolgálatot, vagy sem. Nagyon sok más elembôl tevôdik ez össze… A Fidesz… számára azok az emberek, akik nem hajlandók fegyvert fogni, ugyanolyan értékes polgárok, mint azok, akik mi vagyunk, akár én személy szerint, vagy bárki a frakcióból, aki fogott fegyvert… A mi elgondolásaink szerint a nevelésnek nincs helye a hadseregben, bármilyen természetû lenne is az.” Vajon ki volt ez a fiatalember tíz évvel ezelôtt? (A közönség soraiból: Orbán Viktor!) Orbán Viktor, így van, tökéletes a válasz. Szép történet, de ugyan mi lehet az oka annak, hogy ilyen jelentôs változást látunk az említett politikus nézeteiben? Persze a nézeteket meg lehet változtatni, ezt mindannyian tudjuk, de nyilvános magyarázattal tartozik az érintett azért, ha így történik. Számot kell adnia arról, hogy mit és miért változtatott meg elveibôl, miért fordult szembe egykori önmagával. Mielôtt választ adnék, a sorkötelezettségrôl szeretnék néhány szót mondani. 1868-ban vezették be egyébként Magyarországon ezt az intézményt, tehát ’48-ban ez nem volt politikai kérdés: Kossuthnak is önkéntesei voltak. 1868 óta azonban töretlenül létezik a sorkötelezettség hazánkban. Én nem tudom persze, hogy mit kíván a magyar nemzet, de sejtem, hogy egy jelentôs része, különösen a fiatalok, és fôként a liberális meggyôzôdésû emberek többsége, egyértelmû, mit gondol e téren. Azt kívánják, hogy eltöröljék a sorkötelezettséget ma Magyarországon. Ne kelljen annak katonának menni, aki nem akar. És ennek a magyarázata elég egyszerû. Ugyanis az önkéntes, hivatásos békehadsereg jobb, hatékonyabb és olcsóbb, mint a sorkötelezettekbôl álló, kényszersorozáson alapuló hadsereg. Az egyenlô esélyek elve sem érvényesül a mostani hadseregben. Aki akarja, ki tudja kerülni a sorozást. Azt is tudjuk, hogy szociális és gazdasági hátrányok érik azokat, akiknek be kell vonulniuk. És nem utolsósorban azzal is tisztában vagyunk, hogy az emberi méltóság súlyosan sérül a most még kilenc hónapos szolgálati idô alatt. Tehát számos érv sorakoztatható fel amellett, miért akarjuk egyértelmûen az önkéntes és hivatásos hadsereget. A kényszersorozás megszüntetése és az önkéntes hadsereg bevezetése világtendencia. Harminc évvel ezelôtt még csak egy országban volt önkéntes és hivatásos hadsereg, ma már a NATO-hatalmak túlnyomó többsége vagy bevezette, vagy éppen bevezetni kívánja.
Amikor állást foglalunk az önkéntes és hivatásos hadsereg mellett, és látjuk, hogy a jelenlegi miniszterelnök tíz évvel ezelôtt egyértelmûen elítélte a különbségtételt a bevonult és nem bevonult férfiak között, most pedig szembefordul egykori önmagával, joggal tehetô fel a kérdés: mi lehet ennek a magyarázata? Miért történik ez meg? Nos, hölgyeim és uraim, kedves barátaim, azt gondolom, hogy sajnos, a válasz igen egyszerû. Azért, mert ezek az emberek nem ôszinték. Azért, mert ezek az emberek hazudnak. Azért történik mindez, mert ezeknek az embereknek sokkal fontosabb az, hogy a választóik vélt kívánságát kiszolgálják, mint hogy az elveiket képviseljék. Ezért mit kíván a magyar nemzet? Ôszinte és becsületes politizálást! Ôszinte és becsületes politikusokat! Azt, hogy 2002-ben kormányváltás legyen! Olyan kormány jöjjön, ahol tisztességes emberek kormányoznak, olyan kormány jöjjön, ahol az elvek fontosak, és nem úgy cserélgetik ôket, mint mások az ingeiket! És azt kívánjuk, hogy 2002 után Orbán Viktor és Kövér László pártjának legyen egy kis ideje ôszinteséget tanulni!

Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu