jan. 1. Ünnepélyes keretek között átviszik a Szent Koronát és a koronázási ékszereket a Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe.
jan. 7. Megkapja megbízólevelét hat új és tizenkét régi megyei közigazgatási hivatalvezetõ, Csongrád megyében és a fõvárosban csak április elsején történik meg a csere – a budapesti posztot Grespik László nyeri el.
Vizsgálat indul Lévay Levente, Kispest korábbi szabad demokrata polgármestere ellen. A vád szerint otthoni számítógépérõl pedofil képeket rakott fel a világhálóra.
jan. 10. Sztrájkot kezdenek a vasutas-szakszervezetek, a 60 órás munkabeszüntetés nem hoz eredményt.
Bejelentik a világ legnagyobb vállalati fúzióját: az America Online (AOL) internetes cég 160 milliárd dollárért és 18 milliárd dollár adósság átvállalásával megveszi a Time Warnert.
jan. 11. Budapesten a Városligetben leég a Globe Színház, a szándékos gyújtogatás által okozott kár meghaladja a 30 millió forintot.
jan. 14. Straub Eleket, a Matáv elnök-vezérigazgatóját választják az év menedzserévé.
jan. 15. A belgrádi Intercontinental szálló halljában máig ismeretlen tettesek agyonlövik Arkan kapitány szerb háborús bûnöst.
jan. 17. Bejelentik két brit gyógyszergyártó cég fúzióját: egyesül a Glaxo Wellcome és SmithKline Beecham.
jan. 19. Tunéziai önkéntes számûzetésében meghal Bettino Craxi olasz szocialista politikus, aki életében kétszer is betöltötte a miniszterelnöki posztot, korrupciós vádak miatt azonban menekülnie kellett hazájából, ahol távollétében több év börtönre ítélték.
jan. 21. Kilép az MDF-bõl Manninger Jenõ és Demeter Ervin, mivel õk személy szerint közelebb állnak a Fideszhez, mint „békejobbos” pártjuk.
jan. 24. Országgyûlési választásokat tartanak Horvátországban, melyen a Horvát Szociáldemokrata Párt gyõz. A párt vezetõje, Ivica Racan lesz a miniszterelnök. Két héttel késõbb Stipe Mesicet választják államfõnek.
jan. 26. Újabb megállapodást köt Milos Zeman cseh miniszterelnök és Václav Klaus ellenzéki pártvezér. A nagy pártoknak kedvezõ paktum nyomán született törvényeket Václav Havel elnök késõbb az alkotmánybírósághoz utalja.
Megnyitják Budapesten a Somody Imre vállalkozó pénzén felújított Centrál Kávéházat.
jan. 28. Aradi Csabát, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóját berendelik a Környezetvédelmi Minisztériumba, ahol egy helyettes államtitkár kezébe nyomja a leváltásáról szóló levelet. Menesztésének méltatlan módja annyira megviseli, hogy kórházba kerül.
jan. 29. A Fidesz XII. kongresszusán a lemondott Orbán Viktor helyére Kövér Lászlót választják a párt elnökévé.
febr. 1. Az újabb – immár 329 órás – vasúti sztrájk a MÁV vezetõinek sikerét hozza, a szakszervezetek kénytelenek elfogadni a társaság eredeti béremelési javaslatait.
Új feltételekkel lehet kedvezményes lakáshitelekhez jutni, akár építésrõl, akár felújításról, akár lakásvásárlásról van szó.
febr. 2. A Tisza magyarországi szakaszát is eléri az a ciánszennyezõdés, amit a romániai Nagybányán tevékenykedõ Aurul nevû cég okozott. Az ökológiai kár jelentõs (ennek felmérésében EU-s szakértõk is segítenek), kártérítésrõl a mai napig nem sikerül megegyezni a román, illetve a felesben tulajdonos ausztrál féllel.
A filmes szakma megválasztja minden idõk 12 legjobb magyar filmjét, a „legöregebb” klasszikusnak Székely István 1931-ben készült Hyppolit, a lakáj, míg a „legfiatalabbnak” Enyedi Ildikó 1989-es Az én XX. századom címû alkotása bizonyul.
febr. 3. Megindul a felszámolási eljárás a Mizo-Baranyatej Rt. ellen, mivel több milliárd forinttal tartozik a termelõknek.
febr. 4. Az Országgyûlés elfogadja az önálló orvosi tevékenységrõl (praxisjogról) szóló törvényt.
febr. 6. Finnország elõször választ nõt köztársasági elnöknek, Tarja Halonen, korábbi külügyminiszter személyében.
febr. 8. Kiosztják a 31. Magyar Filmszemle díjait. A játékfilm kategória gyõztese Gödrös Frigyes Glamourja megosztva Fonyó Gergely Kelj fel Jancsi címû filmjével.
febr. 15. Kinevezik Gönczy János kormánybiztost a ciánszennyezés felmérésére, valamint a rehabilitációs munkák koordinálására a
Tiszán és a Szamoson.
febr. 18. Parlamenti választásokat tartanak Iránban, melyen a Mohamed Khatami elnök vezette reformerõk kerekednek felül.
febr. 19. Meghal Friedensreich Hundertwasser osztrák építész és festõ.
febr. 21. A TV3 beszünteti adását.
febr. 25. Súlyos pénzügyi hiányosságokat tár fel az ÁSZ a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványnál.
febr. 28. A Gazdasági Versenyhivatal semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy a Matáv 100 százalékos tulajdonába kerüljön a két Westel-cég.
febr. 29. Az Országgyûlés az MSZP és az SZDSZ képviselõinek kivonulása után megválasztja az ORTT hét tagját, köztük az elnök Körmendy-Ékes Judittal. Szavaznak a Magyar Rádió kuratóriumi elnökségének kormánypárti felérõl, míg a Duna Tévé esetében ezt egy hónappal késõbb sikerül eljátszani.
márc. 2. Az Orbán Viktor miniszterelnök által kirobbantott megfigyelési ügy feltárására létrejött vizsgálóbizottság elnökének, Kosztolányi Dénesnek a jelentését úgy kezdi tárgyalni az Országgyûlés, hogy az MSZP és az SZDSZ által delegált bizottsági tagok nem is látták a szöveget – így jóvá sem hagyhatták azt –, a kormányfõ pedig nincs jelen, mivel gyerekeket kalauzol a Parlamentben.
márc. 3. Szûk másfél év után hazatérhet Augusto Pinochet volt chilei diktátor Londonból, mivel a brit kormány nem adta ki õt Spanyolországnak. Santiagóban azóta is folyik a huzavona, hogy egészségi, ezen belül elmeállapota miatt bíróság elé állíthatják-e vagy sem.
márc. 4. Nyilvánosságra hozzák Adolf Eichmann Hamis istenek címmel írt emlékiratait.
márc. 6. Indoklás nélkül benyújtja lemondását Györgyi Kálmán legfõbb ügyész, utóda május 15-tõl Polt Péter, korábbi ombudsmanhelyettes lesz.
márc. 8. Bejelentik, hogy az ÁPV Rt. 9 milliárd forintért eladja a Kereskedelmi és Hitelbankban lévõ 30 százalékos tulajdonrészét a belga KBC Banknak.
márc. 10. Éhségsztrájkba kezdenek a székesfehérvári Szent György Kórház kardiológiai részlegének dolgozói, mivel az intézmény igazgatója elbocsátotta közvetlen fõnöküket, dr. Simon Kornélt, aki tiltakozott a szívbetegek inzenzív osztálytól való távolabbra költöztetése ellen. A sztrájk eredménytelen, Simon professzor több kollégájával Siófokon folytatja munkáját.
márc. 12. A jubileumi szentév alkalmából II. János Pál pápa ünnepélyesen bocsánatot kér egyháza korábbi bûneiért, így az inkvizícióért, a keresztes hadjáratokért és a zsidók ellen elkövetett bûnökért.
márc. 17. Dokumentumfilmet mutat be a BBC Az Apokalipszis négy lovasa címmel, mely a magyarországi szervezett bûnözéssel és korrupcióval foglalkozik.
márc. 20. Az SZDSZ 203 ezer aláírást ad át az Országos Választási Bizottságnak, az aláírók a hadkötelezettség eltörlését szorgalmazzák.
márc. 26. Vlagyimir Putyin hatalmas fölénnyel, már az elsõ fordulóban megnyeri az orosz elnökválasztást.
Los Angelesben kiosztják az Oscar-díjakat, Sam Mendes Amerikai szépség címû filmje elsöprõ sikert arat.
márc. 27. Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar vezetõje, tiltakozásul a fõváros csökkenõ támogatása miatt, nem hajlandó többet Magyarországon vezényelni.
Kollégáik elõtt megbilincselve vitték el a rendõrök csalás és sikkasztás vádjával az esztergomi Suzuki-gyár japán vezérigazgatóját és két magyar vezetõjét.
márc. 29. Matolcsy György gazdasági miniszter bemutatja a kormány új gazdasági programját, mely   Széchenyi-terv néven válik ismertté.
márc. 31. Orbán Viktor adja át az 1999. év Innovációs Nagydíját az Innomed Orvostechnikai Rt. dolgozóinak egy röntgengenerátor kifejlesztéséért.
ápr. 2. Freund Tamás agykutató kapja elsõ ízben a tudományos munka elismerésére alapított Bolyai-díjat. A kitüntetést és a vele járó 13 millió forintot Göncz Árpád államfõ adja át.
Meghal Forgács László, volt országos rendõrkapitány.
ápr. 3. Csák János, a Mol elnöke bejelenti, hogy 112 millió dollárért megvették a szlovák olajtársaság, a Slovnaft 36,2 százalékát.
Thomas Penfield Jackson szövetségi bíró elsõ fokon vétkesnek ítéli az amerikai szoftvercéget, a Microsoftot a trösztellenes törvény megsértésében. A hír hatására a cég részvényeinek ára több mint 14 százalékot esik a tõzsdén.
ápr. 5. Obucsi Keizo japán miniszterelnök utódjává Mori Josirót választja meg a parlament, mivel Obucsi agyvérzést kapott, majd nemsokára meg is halt.
ápr. 8. A kormány veszélyhelyzetet hirdet a tiszai árvíz miatt, amit csak egy hónap múltán old fel. A károkat és a gátmegerõsítés költségét 50 milliárd forintnál is többre taksálják.
ápr. 12. Ítéletet hoz a Legfelsõbb Bíróság a Tocsik–Szokai-perben, mely szerint újra kell kezdeni az egész tárgyalást elsõ fokon, mintha addig semmi sem történt volna.
ápr. 14. Oroszország ratifikálja a hadászati támadófegyverek csökkentésérõl 1993-ban az Egyesült Államokkal megkötött Start II. szerzõdést.
ápr. 15. Miskolcon elfogják a csak „magyar Bonnie és Clyde”-ként emlegetett rablópárost, a 30 éves Fekete Lászlót és barátnõjét, a 21 éves Novák Tündét. A férfi a börtönben késõbb öngyilkos lesz.
ápr. 16. Idõközi országgyûlési választást tartanak Székesfehérvárott – ahol az MSZP-s Molnár Albert gyõz – és Fehérgyarmaton, ahol a koalíció támogatását élvezõ FKGP-s Lengyel János lesz az elsõ.
ápr. 17. Egyesül két konzervatív napilap, a Magyar Nemzet és a Napi Magyarország. Az elõbbi adja a patinás nevet, az utóbbi a lapot.
Lemond Massimo d’Alema olasz miniszterelnök, utódjává Giuliano Amatót választják.
ápr. 19. Chikán Attila volt gazdasági minisztert választják meg a Közgáz rektorává.
ápr. 23. Iszlám terroristák a katolikus többségû Fülöp-szigeteken külföldi turistákat ejtenek foglyul, akiket csak hónapokkal késõbb, hosszas tárgyalások árán sikerül kiszabadítani.
ápr. 29. Az FKGP országos nagygyûlése Torgyán Józsefet jelöli a köztársasági elnöki posztra, aki azonban miniszteri és pártelnöki teendõire való tekintettel visszautasítja a felkérést.
máj. 1. Hosszú idõ után együtt ünnepelte a Városligetben május elsejét a hat szakszervezeti konföderáció.
máj. 2. Demeter Ervint nevezik ki Kövér László utódjának a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca élére, Simicskó István pedig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára lesz.
máj. 3. A Kisgazdapárt – a Fidesz sugallatára – Mádl Ferenc professzort jelöli a köztársasági elnöki posztra.
Tíz év után hazaérkezik Londonból Németh Miklós, de igazi helyét nem sikerül megtalálnia a szocialista párton belül.
máj. 5. Magyarországra is megérkezik a Love Bug, az „I love you” címû elektronikus levél, mely olyan számítógépes vírust tartalmaz, ami tönkreteszi az érintett gép merevlemezét.
Különösebb pánik nélkül éli túl az emberiség azt a szokatlan csillagászati jelenséget, hogy a Naprendszer öt bolygója egy vonalban áll.
máj. 10. Ardent Ground 2000 néven NATO-hadgyakorlat zajlik a Bakonyban 11 ország 2200 katonája részvételével.
máj. 12. Két év után lezárul a háború Etiópia és Eritreia között az elõbbi gyõzelmével.
máj. 18. Újra a lapok címoldalára kerül a Magyar Nemzeti Bank bécsi leányvállalata, a CW Bank, mivel Járai Zsigmond pénzügyminiszter az MNB közgyûlésén a felszámolási eljárás alatti hûtlen kezeléssel vádolja meg a jegybank vezetõit.
Megkezdõdik az úgynevezett béranya-per, melyben a vádlottak padján ül Czeizel Endre genetikus és Körmendy-Ékes Judit, az ORTT elnöke is.
máj. 19. Az egészségügyi miniszter felmenti államtitkári posztjáról Pusztai Erzsébetet, az MDNP elnökét, helyére a fideszes Horváth Zsolt kerül.
máj. 20. Egy budapesti erdõben járókelõk találják meg a 12 éves Kocsis Franciska holttestét, akit – mint késõbb kiderül – iskolatársai öltek meg.
máj. 21. Befejezõdik Budapesten a Magyarország 2000 konferencia.
máj. 22. Nógrádi Lászlót nevezi ki közlekedési miniszterré a köztársasági elnök a lemondott Katona Kálmán helyére. Katona (akit késõbb a Magyar Villamos Mûvek elnökévé választanak) azért távozott, mert a hírközlést átcsoportosították minisztériumából a Miniszterelnöki Hivatalhoz.
máj. 24. Az Egyesült Államok megadja Kínának a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt (eddig évente kellett megújítani), s ez megnyitja az ázsiai ország elõtt a WTO (Kereskedelmi Világszervezet) kapuját.
Kizárását megelõzendõ, kilép a Fidesz-frakcióból Gyuga Pál, aki Keszthelyen egy üzem tulajdonjogi vitáját erõszakkal oldotta meg.
máj. 26. Csoóri Sándor leköszönése után nem a kormányfõ által favorizált Boross Pétert, hanem Patrubány Miklóst választja meg a Magyarok Világszövetsége elnökének. Ôsszel, a költségvetési vitában a parlament elveszi az MVSZ-nek szánt állami támogatás nagy részét.
Schwajda György kormánybiztos kihirdeti az új Nemzeti Színház tervezésére kiírt pályázat eredményét, a gyõztes Vadász György Kossuth- és Ybl-díjas építész terve lett. Az építkezést késõbb ennek ellenére nem Vadász, hanem Siklós Mária elképzelései alapján kezdik meg.
máj. 28. Korrupciós vád miatt bejelenti lemondását Ezer Weizman izraeli államfõ.
máj. 29. Hernádi Zsoltot, a Takarékbank elnökét választják meg a Malév elnökének is.
jún. 1. Megnyitják a hannoveri világkiállítást, az öt hónapos programra feleannyi látogató volt kíváncsi, mint amennyit vártak, a veszteség két és fél milliárd márkára tehetõ.
jún. 3. Gaskó Istvánt választja a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája elnökévé.
jún. 6. Csak a harmadik fordulóban, immár egyszerû többséggel sikerül megválasztania az Országgyûlésnek az új köztársasági elnököt, Mádl Ferencet.
jún. 8. Szegeden kétszáz tüntetõ tiltakozott a színház épülete elõtt a Kortárs Balett megszüntetése ellen.
jún. 9. Pallag László, az olajbizottság elnöke beszámol a sajtónak Nógrádi Zsolt tanúvallomásáról, melyben vezetõ politikusokat (például Pintér Sándor belügyminisztert, Szabó Iván volt ipari minisztert) vádol az olajmaffiával való kapcsolattal. Több becsületsértési per indul Pallag ellen.
jún. 10. Meghal Háfez Asszad, Szíria elnöke, helyét fia, Basar veszi át.
Megkezdõdik a Belgium és Hollandia által közösen rendezett futball EB. Az utóbbi idõk legszínvonalasabb bajnokságának végén a világbajnok franciák örülhetnek, miután a döntõben Olaszország csapatát gyûrik le.
jún. 11. Letartóztatják Ábrahám Béla ezredest, a Békés Megyei Rendõr-fõkapitányság egyik vezetõjét zsarolás és hivatali visszaélés gyanújával. Vizsgálják az olajügyekben való szerepét is.
jún. 13. Az Országgyûlés módosítja az átvilágítási törvényt, melynek hatályát kiterjesztik a sajtó vezetõ munkatársaira is, az egyházak irányítói viszont az elõzetes elképzelések ellenére nem kerülnek az átvilágító bírák listájára.
A két Korea megteszi az elsõ látványos lépést a kapcsolatok normalizálásáért: találkozót tart Kim De Dzsung dél-koreai elnök és Kim Dzsong Il, északi pártvezetõ.
jún. 15. Lemond Pepó Pál környezetvédelmi miniszter, utódjául Ligetvári Ferencet nevezik ki. Ez az elsõ eset a ciklusban, hogy változás történik kisgazda vezetésû minisztérium élén.
jún. 18. Brit vámosok Doverben 58 kínai menekült holttestét találják meg egy paradicsomot szállító holland kamion belsejében, szinte csoda, hogy két túlélõre is bukkannak.
jún. 21. Hosszú vita után megkezdõdik a Magyar Honvédség tízévesre tervezett átalakítása-karcsúsítása.
jún. 22. Lemond Csák János, a Mol elnöke, mivel a kormány nem fogadta el gázáremelési terveit. Az õ helyére is Hernádi Zsolt kerül.
Gálvölgyi János nyeri el a Magyar Rádió Karinthy-emlékgyûrûjét ez évben.
jún. 23. Kovács István egyhangú pontozással gyõzi le Budapesten a brit Steve Robinsont, elhódítva tõle így az Európa-bajnoki címet.
jún. 26. Nemzetközi összefogással elkészül az emberi géntérkép, ami új távlatokat nyit az orvostudomány elõtt.
jún. 28. Megegyezés születik Kuba és az Egyesült Államok között, melynek értelmében Elián González hatéves kubai kisfiú hazatérhet az édesapjához.
jún. 30. Több ezer egészségügyi dolgozó tüntet az ország ötven városában az ágazat sanyarú pénzügyi helyzete miatt.
Orbán Viktor nyitja meg a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozóját.
júl. 1. Hatályba lép az abortusz szigorúbb szabályozása, az errõl szóló törvénymódosítást név szerinti szavazással döntötte el a parlament, a terhességmegszakítás tilalmát most sem mondták ki.
júl. 4. Behúzott futómûvekkel kezdi meg a leszállást Thesszaloniki repülõterén a Malév egyik TU–154-es gépe. Az utolsó pillanatban sikerül átstartolnia, így az utasokban nem esik kár, a gépben annál inkább.
júl. 5. Két halálos áldozata van egy ámokfutónak, aki az Oktogonon lévõ McDonald’s-ban kezdett lövöldözni.
júl. 10. A Nemzeti Autópálya Rt. aláírja az M3-as sztráda Füzesabony–Polgár szakaszának építésérõl szóló szerzõdést a Vegyépszer és a Betonút fémjelezte konzorciummal.
júl. 16. Meghal Petri György
költõ.
júl. 17. A parlament olajbizottsága nyilvánosságra hozza Nógrádi Zsolt ominózus vallomását, melyben több ismert politikust vádolt meg maffiakapcsolatokkal.
júl. 21. A kormány 21 milliárd forintot ígér a magyar focinak, hogy visszaküzdje magát a világ élvonalába.
júl. 22. Megoldódik a válság a
Fidzsi-szigeteken, George Speight szabadon engedi a két hónappal korábban túszul ejtett komplett kormányt, és bár õt letartóztatják, komoly engedményeket csikar ki az õslakosok számára.
júl. 24. Krasznai József vezetésével több zámolyi cigánycsalád utazik Strasbourgba, hogy az emberi jogi bíróságon keressenek menedéket a magyarországi üldöztetés elõl.
júl. 25. Közvetlenül felszállás után egy szomszédos szállodára zuhan az Air France egyik Concorde típusú repülõgépe Párizsban. Az áldozatok száma 114-re tehetõ.
júl. 27. A Magyar Rádió kuratóriumának nem sikerül megválasztania az intézmény elnökét, miután a kuratórium elnöksége csak egy pályázó nevét – Kondor Katalinét – terjesztette a testület elé, és a többség nemmel szavazott.
aug. 4. Beiktatják hivatalába Mádl Ferenc köztársasági elnököt.
aug. 7. A prostitúciót szabályozó törvény életbelépése óta elõször jelöl ki Magyarországon önkormányzat türelmi zónát, igaz, csak ideiglenes jelleggel. A mogyoródi Forma 1-es futam piroslámpás bódéi anyagilag feltehetõen sikert hoznak, erkölcsi és jogi szempontból azonban sokan támadják az engedélyezõ hatóságokat.
aug. 11. Hazaérkezik Oroszországból Toma András, aki a második világháborúban esett fogságba, s azóta egy elmegyógyintézet ápoltja volt.
aug. 12. Máig ismeretlen okokból elsüllyed a Barents-tengeren a Kurszk nevû orosz atom-tengeralattjáró. A brezsnyevi idõket idézõ tájékoztatás következtében a világ sokáig bízik a tengerészek megmentésében, végül beletörõdik a 118 ember halálába.
Meghal John C. Harsanyi, Nobel-díjas magyar származású közgazdász.
aug. 15. A Citibank megveszi az ING Bank lakossági üzletágát.
aug. 17. Dubrovnikból Budapestre érkezik Szent István király koponyaereklyéje.
aug. 18. Három hónapba telik, míg sikerül elfojtani a Békés megyei Pusztaszõlõsön a Mol föld alatti tárolóiból kitörõ gázt. A kár elérheti az 5 milliárd forintot.
aug. 19. Megnyílik Vietnam elsõ értéktõzsdéje Ho Si Minh-városban.
aug. 22. Orbán Viktor miniszterelnök adja át a frissen alapított Nemzet Színésze/Színésznõje címet a 12 kiválasztott mûvésznek, a szakmai elismerés mellé tekintélyes havi tiszteletdíj is jár.
aug. 27. A budai oldal átadásával befejezõdik a nagykörút teljes felújítása.
Tûz üt ki Moszkvában, az 540 méter magas osztankinói tévétorony tetején. A gyorsan terjedõ lángok megfékezése 24 órába telik.
aug. 28. Hosszú hagyományt megtörve idén szeptember helyett augusztusban kezdõdik az iskolákban a tanítás, hogy november elején õszi szünetet is be lehessen iktatni.
aug. 30. Pesti Magyar Színház névre keresztelik a Hevesi Sándor téri Nemzeti Színházat.
aug. 31. Lemond Wachsler Tamás, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára.
szept. 1. Megalakul a Szövetség Az Európai Magyarországért civil mozgalom, mely hangsúlyozottan politikamentes, bár életre hívója Horn Gyula és Schmuck Andor.
szept. 12. Az EU többi 14 tagállama eltörli az Ausztriával szemben tél óta alkalmazott szankciókat.
szept. 15. Megkezdõdik Sydneyben a XXVII. nyári olimpia, melynek éremtáblázatán a magyar versenyzõk a 13. helyet szerezik meg
8 arany-, 6 ezüst- és 3 bronzéremmel.
szept. 16. Nógrádi László közlekedési miniszter a fuvarozókkal való tárgyalásai után bejelenti, hogy a kormány nem emeli az üzemanyag jövedéki adóját addig, amíg az olaj világpiaci ára 25 dollár alá nem megy.
szept. 19. Majtényi László adatvédelmi ombudsman jogszabályba ütközõnek találta a honvédség listáit, amelyet a tisztek 1990 elõtti politikai szerepérõl készítettek.
szept. 21. Pártfinanszírozási botrány tör ki Franciaországban is, az ügy egyik gyanúsítottja
Jacques Chirac köztársasági elnök, aki még párizsi fõpolgármester korában 5 millió frank kenõpénzt vett át.
szept. 22. Mádl Ferenc köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordul a szervezett bûnözés elleni törvény prostitúcióval foglalkozó módosításai miatt.
Pekár Istvánt választják meg a Duna Tévé új elnökének.
Meghal Szabó Miklós történész, az SZDSZ alapító tagja.
szept. 24. A jugoszláv elnökválasztás elsõ fordulójában az ellenzék jelöltje, Vojiszlav Kostunica szerzi meg a gyõzelmet. Szlobodan Milosevics csak két héttel késõbb ismeri be a vereséget, némi tömegtüntetés hatására.
szept. 27. A közlekedési miniszter felmenti tisztségébõl Takácsy Gyulát, a MÁV elnökét, utódjául Endrédy Istvánt nevezi ki.
szept. 28. Dániában népszavazás dönt arról, hogy nem csatlakoznak az euro-zónához.
szept. 29. Ítéletet hirdet a Fõvárosi Bíróság „4-es metró ügyben”, a fõváros nyer elsõ fokon, a kormánynak ki kell fizetnie a beruházás ez évi rájuk esõ költségét.
okt. 2. Szokolay Zoltán, a frissen menesztett HM-szóvivõ szerint azért távolították el posztjáról, mert szót emelt az ellen, hogy a Honvédelmi Minisztérium 800 ezer forinttal támogatta az FKGP lapját, a Kis Újságot.
okt. 4. A Budapesti Építész Kamara etikai vétség miatt kizárja Siklós Máriát, az új Nemzeti Színház tervezõjét, decemberben megteszi ezt a Magyar Építész Kamara is.
okt. 5. A Fõvárosi Katonai Bíróságon mondvacsinált vádak alapján megkezdik Papp Gyula alezredes, a koszovói magyar KFOR-egység volt parancsnoka elleni pert.
okt. 6. Szlovákia aláírja a csatlakozási szerzõdést az OECD-hez, amivel 30-tagúra bõvül a gazdaságilag fejlett országok köre.
okt. 10. A fõvárosi Fidesz-frakció nehezményezi, hogy Demszky Gábor Kínában gúnyos megjegyzést tett Orbán Viktor alacsony termetére. A fõpolgármester természetesen tagadja, hogy ilyesmit mondott volna.
okt. 12. Tetten érik Székely Zoltán kisgazda országgyûlési képviselõt, amint visszaélve közbeszerzési bizottsági elnöki posztjával 20 millió forintot vesz át a Gellért téren egy megzsarolt vállalkozótól. A pártból kizárják, késõbb elõzetes letartóztatásba kerül.
A két hét óta tartó zavargások kis híján háborúba torkollnak Izraelben, mikor a palesztinok meglincselnek két elfogott zsidó katonát Rámalláhban, az izraeliek pedig rakétatûzzel válaszolnak.
okt. 19. Soproni Ági színésznõ fia beismerõ vallomást tesz, mely szerint egy barátjával együtt õ ölte meg és darabolta fel édesanyját.
okt. 20. A Herzog Mór-gyûjtemény tíz értékes festményét át kell adni a mûgyûjtõ unokájának, dönt a Fõvárosi Bíróság elsõ fokon.
okt. 21. Meghal Boncz Géza humorista.
okt. 24. Megszületik Orbán Róza, a miniszterelnök negyedik gyermeke.
okt. 26. A Fidesz kilép a Liberális Internacionáléból, hogy felvételét kérhesse az Európai Néppártba.
okt. 27. Nyilvánosságra kerül, hogy Torgyán József 150–200 milliót érõ villát épít a XII. kerületben. Amikor az 1998-as vagyonbevallásáról faggatják, hogy ott megtalálható-e a fedezet, azt válaszolja, hogy nem akart tippet adni a betörõknek.
okt. 28. Halálos balesetet okoz a Nógrádi László közlekedési minisztert szállító, szabálytalanul közlekedõ Audi. A könnyebben megsérült miniszter késõbb lemond a bársonyszékrõl, utóda Fónagy János.
okt. 30. Tíz év után megnyitják a 900 millió forintból felújított Pálmaházat a Fõvárosi Állat- és Növénykertben.
nov. 1. Miután nyáron a kormány csak 12 százalékkal engedte emelni a Molnak a gázárakat, most hozzájárul, hogy a nagyfogyasztók 43 százalékkal fizessenek többet a gázért.
Öt budapesti végzõs gimnazista ledönti a Felvonulási téren lévõ Regnum Marianum templomra emlékeztetõ fakeresztet. Az esetnek nagy visszhangja van a sajtóban.
nov. 7. Az amerikai elnökválasztás soha nem látott szoros eredményt hoz. Egy hónapos jogi hercehurca után végül a republikánus George W. Bush örülhet.
nov. 9. A miniszterelnök felmenti tisztségébõl Ligetvári Ferenc környezetvédelmi minisztert, utóda Turi-Kovács Béla lesz.
nov. 11. Az ausztriai síparadicsom, Kaprun síelõket szállító gleccservonatának kigyulladása 155 ember halálát okozza.
nov. 14. Távozik posztjáról Doncsev Toso, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke.
Olasz befektetõk veszik meg a New York-palotát, 2 milliárd 150 millió forintért.
nov. 20. Egy pécsi gimnazista apja szolgálati fegyverével követ el öngyilkosságot a tanteremben, osztálytársai szeme láttára.
Meghal Peterdi Pál sportújságíró, humorista.
nov. 21. Kormányhatározat születik a diákhitel 2001. szeptemberi bevezetésérõl.
nov. 23. A francia Bouygues nevû építõipari cég nyeri a Budapest Sportcsarnok újjáépítésére kiírt tendert, 2002 nyarára vállalják az átadást.
nov. 24–26. Kovács László marad az MSZP elnöke, miután a kongresszus egy jelölt közül õt választja. A miniszterelnök-jelölt személyérõl azonban most nem döntenek.
nov. 26. A Ion Iliescu vezette Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja gyõz a parlamenti választásokon, hogy késõbb a pártelnök az államfõi tisztséget is megszerezze.
nov. 28. Parlamentje alsóházának döntése nyomán Hollandia az elsõ ország, ahol engedélyezik az aktív eutanáziát.
nov. 30. Befejezi munkáját a parlamenti olajbizottság. A végsõ jelentés nem nevez meg felelõsöket.
dec. 2. Az SZDSZ küldöttgyûlése Demszky Gábort választja elnökének Fodor Gáborral szemben.
dec. 3. A hódmezõvásárhelyiek ismét a Fidesz támogatta Rapcsák Andrást választják polgármesterüknek, pedig a közte és a képviselõ-testület között zajló perek nagy részét elvesztette, s a koalíciós partner FKGP az ellenzékkel karöltve külön jelöltet állított ellene.
Egerben felavatják a Makovecz Imre által tervezett új uszodát.
dec. 4. Jürg Marquard eladja a Magyar Hírlapot és a Mai Napot a szintén svájci Ringier Verlag kiadónak, akik már két napilappal, a Nemzeti Sporttal és a Blikk-kel rendelkeznek.
dec. 7. Újra tüntetéssorozatba és rövid sztrájkokba kezdenek az egészségügyi dolgozók az ágazat erõteljesebb támogatása érdekében.
dec. 11. Az Európai Unió vezetõi Nizzában megállapodnak a szervezet reformjáról, mely során már számolnak az unió bõvülésével is.
Az MSZP Nagy Sándort választja meg frakcióvezetõnek, az SZDSZ-ben Szent-Iványi István töltheti be ezt a posztot.
dec. 13. Orbán Viktor újabb cseréket jelent be a kormányban: január elsejétõl Gógl Árpád egészségügyi minisztert Mikola István, míg Járai Zsigmond pénzügyminisztert (aki a jegybankelnöki posztra aspirál) Varga Mihály váltja.
dec. 15. Budapesten átadják a Könyves Kálmán körút utolsó felújított szakaszát, valamint az 1-es villamos meghosszabbított nyomvonalát.
Végleg leállítják a csernobili atomerõmû utolsó blokkját.
dec. 19. A rendszerváltás óta elõször fogad el az Országgyûlés több évre szóló költségvetést, ezúttal a 2001–2002-es évre vonatkozót.
dec. 22. Botrány tör ki a cseh közszolgálati tévében a frissen kinevezett elnök, a pártkatona Jirí Hodác miatt. A leváltott híradó-szerkesztõség nem hajlandó elhagyni munkahelyét, „alternatív” híradójukat kábelen terjesztik.
A tiltakozás végül az elnök menesztéséhez és a médiatörvény módosításához vezet.
dec. 27. Szebik Imre püspök lesz hat évre a Magyarországi Evangélikus Egyház elnöke Harmati Béla utódjaként.

Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu