Kronológia
1998

jan. 1. Magyarországon megkezdik mûködésüket a magánnyugdíjpénztárak. A „hagyományos” nyugdíjak egyébként (választási évrôl van szó) 19 százalékkal emelkednek, a várható inflációnál nagyobb mértékben.
19 500 Ft-ra emelik a minimálbért.
jan. 4. Az 1944-ben Amerikába emigrált s a rendszerváltozáskor hazatért Valdas Adamkust választják Litvánia új elnökének.
jan. 6. Felmentik tisztségébôl Peták Istvánt, a Magyar Televízió elnökét.
jan. 7. Az Msat televízió amerikai tulajdonosa felvásárolja a Szív TV-t.
jan. 9. A Kelet-szlovákiai Vasmû
1 dollárért veszi meg az ÁPV Rt.-tôl a Diósgyôri Acélmûvek Rt.-t, annak tetemes adósságaival együtt.
jan. 11. Az iraki leszerelést ellenôrzô ENSZ-bizottság tagjait nem engedik be az elnök palotáiba, ezért az UNSCOM négy nappal késôbb felfüggeszti tevékenységét. Csak február végén sikerül megállapodni Irakkal a bizottság visszaengedésérôl.
jan. 15. Visszakerül Horvátországhoz a délszláv háború során szerbek által megszállt Baranya, Kelet-Szlavónia és Nyugat-Szerémség. Így helyreállt a Jugoszláviából kiváló Horvátország területi egysége.
jan. 16. A Fôvárosi Bíróság bûncselekmény hiányában felmenti az adócsalás vádja alól Palotás Jánost.
jan. 21. Ötnapos látogatásra Kubába érkezett II. János Pál pápa.
Kipattan a „Monica-gate”, kiderül, hogy Clinton amerikai elnök szexuális viszonyt folytatott egy fehér házi gyakornokkal, Monica Lewinskyvel.
jan. 22. Átadják Budapesten a Nyugati pályaudvar felújított fôhomlokzatát.
jan. 26. Óriásfúziót jelentenek be a számítástechnikában: a Compaq Computer 9,6 milliárd dollárért felvásárolja a Digital Equipment-t.
jan. 27. Szegeden a két államfô jelenlétében megnyitják a román fôkonzulátust.
jan. 29. Az FKGP országos elnöksége felfüggeszti a „kazánkirály és Petôfi-kutató” Morvai Ferenc képviselô párttagságát.
jan. 31. Szófiában átadják az elsô bolgár metróvonalat.
febr. 1. Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalos látogatásra
Vietnamba és a Fülöp-szigetekre utazik.
Az MNB kibocsátja a 2000 Ft-os bankjegyet.
febr. 2. Bejelentik a SmithKline Beecham és a Glaxo Wellcome gyógyszeripari cégek fúzióját.
febr. 3. Elsôként a NATO-országok közül a dán parlament és a kanadai kormány megszavazza Magyarország, Lengyelország és Csehország csatlakozási kérelmét.
febr. 6. Ajaccióban négy lövéssel megölik Claude Erignacot, Korzika megye prefektusát.
Dominikában autóbalesetben életét veszti Falco, osztrák popsztár, legismertebb dalai a Komissar és az Amadeus voltak.
febr. 7. Megkezdôdik Naganóban (Japán) a 18. téli olimpia.
febr. 9. Újabb merényletet kísérelnek meg Eduard Sevarnadze grúz elnök ellen, a tûzharc során többen meghalnak a testôrök és a merénylôk közül is, a politikus azonban sértetlen marad.
Gál Zoltán házelnök bejelenti, hogy Tóth Tamás kezdeményezése ellenére sem lesz népszavazás Magyarországon a halálbüntetés visszaállításáról.
febr. 10. Fehér György Szenvedély címû filmje nyeri a 29. Magyar Filmszemle fôdíját.
febr. 11. A nyílt utcán, piros lámpánál várakozó autójában lövik agyon Fenyô János médiamogult. A tettes máig ismeretlen.
febr. 13. Tölgyessy Péter, az SZDSZ egykori elnöke bejelenti, hogy a választásokon a Fidesz színeiben indul.
febr. 16. Megkezdi országos kereskedelmi adását a Sláger Rádió.
Meghal Paál István színházi rendezô.
febr. 17. Magyarország visszafizeti utolsó tartozását is az IMF-nek, így 1982-es csatlakozásunk óta elôször nem tartozunk semmivel a Valutaalapnak.
febr. 17. Bánki András lesz a
Világgazdaság címû napilap fôszerkesztôje.
febr. 20. Az Állami Pénz- és Tôkepiaci Felügyelet felfüggeszti az Allied Investment Értékpapír Rt. nevû brókercéget, az év során még nyolc hasonló eset történik.
febr. 21. Budapesten tartják a Fidesz IX. kongresszusát, melyen 40 pontos választási programot fogadnak el.
Kovács Attila acélipari vállalkozót választják a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökének.
febr. 22. Lázadás tör ki az észak-albániai Shkodrában, amelynek leverése a különleges belügyi alakulatok bevetését teszi szükségessé.
Horn Gyula vezeti az MSZP országos listáját a választásokon.
febr. 23. Göran Persson svéd miniszterelnök felavatja Jászberényben az Electrolux új porszívóüzemét.
febr. 27. Pozsonyban aláírják az elôzetes keretmegállapodás tervezetét Bôs–Nagymaros ügyében, másnap Budapesten vízlépcsôellenes tüntetés zajlik a Duna Kör és a Duna Charta szervezésében.
Alexa Károlyt nevezik ki az MTV Rt. Hírtanácsa elnökének.
márc. 1. Londonban 250 ezer ember tüntet a rókavadászat tilalmának eltörléséért.
márc. 4. Parlamenti vitanapot rendeznek a magyar egészségügy helyzetérôl.
márc. 5. Bill Clinton eskü alatt vallja, hogy nem volt szexuális viszonya Monica Lewinskyval.
márc. 7. Rómában életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik Erich Priebke és Karl Hass volt náci tiszteket tömegmészárlásban való részvételért.
márc. 10. A magyar Országgyûlés megválasztja az új alkotmánybírókat Erdei Árpád és Kiss László személyében.
márc. 11. Gödöllôn megkezdôdik a magyar polgármesterek világtalálkozója.
márc. 12. Kukorelli István lesz az Országos Választási Bizottság elnöke.
Budapesten átadják a felújított Thália Színházat.
márc. 13. Megjelenik a Kis Újság, az FKGP hetilapja.
márc. 16. Befejezi munkáját az 1994-ben megválasztott Országgyûlés.
Bomba robban Torgyán József rózsadombi háza elôtt.
Megkezdi mûködését a Földhitel- és Jelzálogbank.
márc. 17. Csu Zsung-csit választják Li Peng utódjaként az új kínai kormányfônek.
márc. 20. A Bajai Városi Bíróság megtiltja, hogy egy 13 éves dávodi kislány elvetesse magzatát, holott mind ô, mind törvényes képviselôje ezt szeretné. Másodfokon már engedélyezik az abortuszt, amit közben végre is hajtanak.
márc. 23. Borisz Jelcin orosz elnök meneszti Viktor Csernomirgyin kormányát. Szergej Kirijenkót nevezi ki ügyvezetô miniszterelnöknek.
Los Angelesben kiosztják az
Oscar-díjakat: James Cameron Titanic címû filmje 11 szobrot nyerve beállítja a Ben Hur 1959-es csúcsát.
márc. 27. Az Egyesült Államokban engedélyezik a potencianövelô Viagra forgalmazását, a vérmes amerikaiak az elsô három hónapban 411 millió dollárt költenek férfiasságuk növelésére.
márc. 28. Elhelyezik az új Nemzeti Színház alapkövét, ezúttal az Erzsébet téren.
márc. 30. Bejelenti lemondását Victor Ciorbea román miniszterelnök.
Brüsszelben megkezdik hat kelet-európai állam EU-csatlakozási tárgyalásait.
ápr. 1. Budapesten megalakul a Pantel Rt., az elsô magyar alternatív távközlési cég.
ápr. 2. Bordeaux-ban tízévi börtönre ítélik a 88 éves Maurice Papont emberiség elleni bûntettben való cinkosságért.
Megalakul a Magyar Lapterjesztô Rt., egy héttel késôbb ôk nyerik a hírlapterjesztésre kiírt postai tendert.
ápr. 3. Orbán Viktor lesz a Fidesz országos listájának vezetôje.
ápr. 5. Japánban megnyitják a világ leghosszabb, 3911 méter hosszú függôhídját Sikoku és Honsu szigetek között.
ápr. 6. Sajtótájékoztatón jelenti be a két cég vezetôje, hogy összeolvad az amerikai Citicorp bankholding és a Travelers Group pénzügyi konglomerátum. A Citigroup névre keresztelt új cég a világ legnagyobb pénzügyi birodalma lesz.
ápr. 10. Belfastban hosszú tárgyalás után megszületik a „nagypénteki megállapodás” az ír és a brit kormány között. Ennek értelmében Észak-Írországnak önálló nemzetgyûlése és kormánya lehet.
A Postabank közgyûlése 28 milliárd forintos alaptôke-emelésrôl dönt, ennek nagy részét a költségvetés állja.
ápr. 14. Az Ausztriában üdülô Václav Havel cseh köztársasági elnökön Innsbruckban több mûtétet kell végrehajtani.
ápr. 15. Többször keltették halálhírét, most már biztos, hogy meghal Pol Pot, véreskezû kambodzsai diktátor.
ápr. 16. Széles Gábor cége veheti meg 10 millió forintért az Ikarus Jármûgyártó Rt. részvényeinek addig állami kézben lévô 53,9 százalékát.
ápr. 19. Ausztria újabb hat évre államfôvé választja Thomas Klestilt.
ápr. 21. Tizenkét pártnak sikerül országos listát állítania a magyarországi országgyûlési választásokra.
A Bács-Kiskun Megyei Bíróság elsô fokon kilencévi börtönre ítéli Stadler Józsefet csalás, okirat-hamisítás és jogosulatlan áfa-visszaigénylés miatt.
ápr. 23. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként hazánkba látogat Salman Rushdie.
ápr. 25. Leszerelnek az utolsó sorállományú határôrök, ezután csak hivatásosak ôrizhetik a magyar határt.
ápr. 29. Gyöngyösön a ferences rendház restaurálása közben találnak egy 1462-ben nyomtatott,
a nyomdászról elnevezett Fust-bibliát.
ápr. 30. A Legfelsôbb Bíróság jogerôsen két év börtönre ítéli Kunos Pétert, az egykori Agrobank vezérigazgatóját. Késôbb Göncz Árpád elnöki kegyelemben részesíti, ami viszont nem léphet hatályba az akkori igazságügy-miniszter, Dávid Ibolya ellenjegyzésének hiányában.
máj. 1. Az amerikai szenátus is jóváhagyja a három kelet-európai ország NATO-csatlakozási kérelmét.
Pokolgép robban Szájer József budapesti lakása elôtt, személyi sérülés nem történik.
máj. 1–3. Az EU vezetôi Brüsszelben döntenek az 1999. január 1-jétôl 11 tagállam részvételével elindítandó Gazdasági és Pénzügyi Unióról (EMU), a közös jegybank élére nyolc évre a holland Wim Duisenberget nevezik ki azzal a feltétellel, hogy félidôben átadja helyét francia kollégájának.
máj. 5. A dél-olaszországi Campania megyében földcsuszamláshoz vezet a nagy esôzés. A sártenger több mint háromszáz embert temet maga alá.
máj. 6. Sajtótájékoztatón jelentik be a német Daimler-Benz és az amerikai Chrysler autógyárak fúzióját.
máj. 10. Megtartják Magyarországon az országgyûlési választások elsô fordulóját, ami a Fidesz és az MSZP fölényét hozza.
Meghal Czinege Lajos, egykori hadügyminiszter.
máj. 11. India öt föld alatti atomrobbantást hajt végre, mire válaszként a hónap végén Pakisztán is megteszi ugyanezt.
máj. 11–15. Balatonkenesén 19 ország hétszáz katonájának részvételével hadgyakorlatot tartanak a NATO Békepartnerségi Programjának keretében.
máj. 14. Orbán Viktor „nyugtató” látogatást tesz a Budapesti Értéktôzsdén, mivel a választások elsô fordulójának eredményeit követôen rohamos esésnek indult a BUX-index.
Szívroham következtében 82 éves korában meghal Frank Sinatra amerikai énekes-színész.
máj. 20. Nyilvános tévévitán vesz részt a két esélyes miniszterelnök-jelölt, Orbán Viktor és Horn Gyula.
máj. 21. Harminckét évi uralkodás után távozik a hatalomból Suharto indonéz államfô.
máj. 22. Megnyílik a lisszaboni világkiállítás.
máj. 23. Éles sajtóviták után végül az FKGP 82 versenyben maradt jelöltjét lépteti vissza a jobban álló Fidesz-jelölt javára.
máj. 24. Érvényes a magyar országgyûlési választás második fordulója. Hat párt jutott mandátumhoz, a következô elosztásban: Fidesz 148, MSZP 134, FKGP 48, SZDSZ 24, MDF 17 és MIÉP 14. Egy független képviselô teszi teljessé a listát.
Elsô alkalommal van magyar gyôztese a Magyar Televízió Nemzetközi Karmesterversenyének, Héja Domonkos személyében.
máj. 27. A Fôvárosi Bíróság elsô fokon négyévi fogházra ítéli Zemplényi György volt úszómenedzsert, szélhámost.
máj. 29. A Fidesz koalíciós tárgyalásokba kezd a Magyar Demokrata Fórummal.
máj. 30. Afganisztánban a Richter-skálán mért 7,1-es erôsségû földrengés pusztít. A februári és a mostani földrengés halálos áldozatainak száma 10 ezerre tehetô.
jún. 1. A nyíregyházi országos színházi találkozó nyertese a Szász János rendezte, szintén nyíregyházi Ványa bácsi-elôadás lett.
jún. 3. Németország legsúlyosabb vasúti szerencsétlensége történik Eschede közelében, amikor kisiklik az ICE expressz, több mint száz halottat követelve.
A Fidesz parlamenti frakciója Szájer Józsefet választja vezetôjének.
jún. 5. Megkezdik Gyôrben a kétüléses Audi TT sportkocsik összeszerelését, év végéig 14 ezer darabot készítenek.
jún. 6. A Fidesz X. kongresszusán a küldöttek felhatalmazzák Orbán Viktort, hogy az FKGP-t
is vonja be a koalíciós tárgyalásokba.
jún. 8. Szívrohamot kap Nigéria katonai diktátora, Sani Abacha. Halála megnyitja az utat Afrika legnépesebb országának demokratikus átalakulása elôtt.
A szlovákiai Mohiban üzembe helyezik az atomerômû egyes blokkját, aktivizálják a fûtôelemeket.
jún. 9. Kiskunfélegyházán átadják az M5-ös autópálya újabb 23,3 km-es szakaszát.
jún. 10. Franciaországban megkezdôdik a 16. labdarúgó világbajnokság. A döntôben meglepetésre a házigazdák 3:0-ra legyôzik az esélyesebbnek tartott brazil csapatot.
jún. 11. Kovács Lászlót választják meg az MSZP frakcióvezetôjének.
Orbán Viktor feleségével felkeresi Torgyán Józsefet leányfalui nyaralójában, ahol ötórás tárgyalást folytatnak koalíciós kérdésekrôl.
jún. 15. Az Alkotmánybíróság döntésének értelmében 14 fôvel is frakciót alakíthat a MIÉP, mivel elérte az ötszázalékos parlamenti küszöböt.
Pokolgép robban a Fidesz Lendvay utcai székházánál.
jún. 17. Nagyváradon meghal László Gyula régész, ôstörténész, 89 éves volt.
jún. 18. Az Országgyûlés alakuló ülésén Göncz Árpád államfô Orbán Viktort bízza meg kormányalakítással, házelnökké Áder Jánost választják meg.
jún. 20. Baloldali sikert hoz az elôrehozott cseh parlamenti választás, a szociáldemokrata Milos Zeman alakíthat kormányt.
Magyar Bálintot választják meg az SZDSZ elnökévé a választási kudarc miatt lemondott Kuncze Gábor utódjaként. Kuncze egyébként frakcióvezetô lesz.
jún. 21. Dunaszerdahelyen három szlovákiai magyar párt egyesülésével megalakul a Magyar Koalíció Pártja, elnöke Bugár Béla lesz.
jún. 22. Orbán Viktor Dávid Ibolyával, két nappal késôbb pedig Torgyán Józseffel aláírja a koalíciós szerzôdést a közös kormányzásról.
jún. 24. A Legfelsôbb Bíróság jogerôsen hatévi börtönre ítéli Lupis Józsefet sikkasztás, csalás és egyéb bûnök miatt.
jún. 28. Pusztai Erzsébetet választják az MDNP elnökévé.
jún. 31. Érvénytelen az elsô portugál népszavazás, melyet az abortusz liberalizálásáról tartottak, mivel a választásra jogosultak mindössze 30 százaléka jelent meg a referendumon.
júl. 2. Robbantásos merénylet áldozata lesz Boros Tamás vállalkozó, állítólagos besúgó. Az Aranykéz utcai az elsô alkalom, hogy civil áldozatai is vannak az alvilági leszámolásnak, a feltételezett tetteseket két évvel késôbb nevezi meg a rendôrség: a szlovákiai Josef Rohác és társai személyében.
Bezár a debreceni orosz fôkonzulátus.
79 éves korában meghal Gábor Miklós, Kossuth-díjas színész.
júl. 4. Mikulás Dzurindát választják Nagyszombaton az öt ellenzéki pártból szervezôdött Szlovák Demokratikus Koalíció elnökévé.
júl. 6. Az Országgyûlés miniszterelnökké választja Orbán Viktort, a Fidesz elnökét.
júl. 8. Magyarországon megalakul a koalíciós Orbán–Torgyán-kormány, a miniszterek leteszik a hivatali esküt.
Battonyán Karsai József szervezésében búzát égetnek a gazdák a gabona alacsony felvásárlási ára miatt.
júl. 9. Afganisztán tálibok által ellenôrzött részében erkölcsi okokból betiltják a televíziózást, videózást.
Bánk Attilát választják az FKGP frakcióvezetôjének.
júl. 10. Felügyeleti biztost rendelnek ki a Realbankhoz, a betétesek napokon belül megrohamozzák a bankfiókokat, hogy kivegyék pénzüket.
júl. 16. Leváltják a rendôri vezetôket, Orbán Péter dandártábornokot nevezik ki országos rendôrfôkapitánnyá.
júl. 17. Nyolcvanhárom éves korában meghal Lamberto Gardelli, olasz karmester, aki négy éven keresztül a budapesti Operaház vezetô dirigense is volt.
júl. 18. Megkezdheti mûködését az ENSZ tagországai által létrehozott Nemzetközi Törvényszék Hágában. Feladata az emberiség elleni bûntettek, népirtás, háborús bûnök – jelen esetben a délszláv háború – tettesei fölötti ítélkezés.
júl. 19. Aszkat Akajev kirgiz elnök fia feleségül veszi Nurszultan Nazarbajev kazah államfô lányát.
júl. 20. Az addigi legnagyobb, több mint 22 milliárd dolláros pénzügyi hitelcsomaggal támogatja meg a külföld Oroszországot az IMF szervezésében. A 4,8 milliárdos elsô részletet át is utalják, megelôzendô a pénzügyi összeomlást.
júl. 23. A kormány dönt a Postabank vezetôinek, elsôsorban Princz Gábornak a leváltásáról.
Megszûnik az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, miután a hónap elején állami felügyelet alá került.
Gansperger Gyulát nevezik ki az ÁPV Rt. elnökévé, Selmeczi Gabriella a társadalombiztosítást irányítja majd.
júl. 25. Hazatérnek a kiszabadult csecsenföldi túszok: Oláh István és Dunajszky Gábor, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat munkatársai.
júl. 30. Az Állami Pénz- és Tôkepiaci Felügyelet felügyeleti biztost rendel ki a Postabankhoz.
Mikó Tivadart nevezik ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fôigazgatójává.
júl. 31. Orbán Péter fôkapitány felmenti tisztségébôl Berta Attila budapesti rendôrfôkapitányt, és Kökényesi Antal ezredest nevezi ki helyére.
aug. 1. Átmenetileg engedély nélkül exportálható a búza és a kukorica Magyarországról.
aug. 3. A Kongói Demokratikus Köztársaságban (volt Zaire) tuszik vezette fegyveres lázadás tör ki Laurent Kabila elnök ellen, amely polgárháborúvá fajul.
aug. 5. Meghal Todor Zsivkov, aki 35 éven át volt a bolgár kommunista párt elsô számú vezetôje.
aug. 7. Robbanóanyaggal teli teherautókkal hajtanak neki öngyilkos terroristák az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetségének, 263 ember halálát okozva. A szaúdi milliomost, Oszama bin Ladent gyanúsítják az akció kitervelésével és pénzelésével.
A Postabank rendkívüli közgyûlésén Auth Henriket választják meg vezérigazgatónak, Madarász Lászlót pedig elnöknek.
aug. 8. Budapesten megkezdôdik az Európában élô kínaiak háromnapos kongresszusa.
aug. 10. Az ellenzék parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolja a „Fideszhez közeli” cégek Kaya Ibrahimnak, illetve Joszip Totnak való eladása ügyében. A Népszabadság cikkébôl sejthetô, hogy az eladósodott cégeket Schlecht Csaba (Simicska Lajos jobbkeze volt a Mahirnál) egy szélhámosnak adta el jelentôs közterhekkel, az ügyön Schlechték nyertek, az állam veszített.
aug. 12. A svájci bankok a zsidó szervezetekkel 1,25 milliárd dolláros kártérítésben állapodnak meg az úgynevezett „alvó számlák” után.
aug. 13. A kormány döntése értelmében Magyarország nem épít gátat a Dunán.
Az Orbán-kormány eltörli a tandíjat a felsôoktatási intézményekben.
aug. 14. Járai Zsigmond pénzügyminiszter Simicska Lajost, a Mahir korábbi elnökét, a Fidesz egykori gazdasági fônökét nevezi ki az APEH élére.
aug. 16. Jászberényben leég az Electrolux Lehel Hûtôgépgyár üzemcsarnoka, több milliárd forintra tehetô a kár.
aug. 23. Borisz Jelcin orosz elnök meneszti Szergej Kirijenko miniszterelnököt, s Viktor Csernomirgyint nevezi ki ügyvezetônek.
aug. 25. Orbán Viktor bejelenti, hogy a Horn-kormány idején állami pénzbôl ellenzéki politikusokat figyeltek meg titkosszolgálati módszerekkel. Kosztolányi Dénes vezetésével parlamenti vizsgálóbizottság alakul az ügy feltárására, de bohózatba illô tevékenységük során sem sikerül bizonyítékokat találniuk a vád alátámasztására.
aug. 28. A budapesti Széna téren megnyílik a Mammut Bevásárló- és Szórakoztató Központ.
aug. 31. A Siemens nyeri a honvédség 500 millió forint értékû telefontenderét.
szept. 1. Átadják az M3-as autópálya Gyöngyös–Füzesabony közötti új szakaszát.
Fixáras lesz a cigaretta, ezentúl adójegyet kell elhelyezni a dohánytermékeken.
szept. 3. Hajdúhadházon Rapcsák Annamária tanárnô késsel megsebesít nyolc gyereket és három pedagógust. Az ügy pikantériája, hogy az ámokfutó pedagógus édesapja Rapcsák András országgyûlési képviselô, hódmezôvásárhelyi polgármester.
szept. 5. Kovács Lászlót választják az MSZP elnökévé a szocialisták VI. kongresszusán Nagy Sándor ellenében.
szept. 6. Tokióban meghal a japán filmmûvészet legnagyobb alakja, Kuroszava Akira filmrendezô.
szept. 8. Az FTC küldöttgyûlése egyhangú döntéssel Torgyán Józsefet választja a klub elnökévé.
szept. 11. Miután az orosz duma kétszer leszavazta Jelcin jelöltjét, Viktor Csernomirgyint, harmadik nekifutásra Jevgenyij Primakovot választja miniszterelnöknek.
Az Állami Pénz- és Tôkepiaci Felügyelet felfüggeszti a Globex Rt. tevékenységét, zárolja számláit. Több önkormányzat található a károsultak között, a cég vezetôit, Vellai Györgyit és Vajda Lászlót késôbb Németországban tartóztatják le.
szept. 14. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében az önkormányzatokat nem 40 százaléknyi tulajdonhányad illeti meg a gázközmûveket üzemeltetô társaságok állami kézben lévô részébôl, hanem esetenként kell kiszámolni a pontos értéket, ami valószínûleg ennél több lesz.
szept. 16. Határozatlan idôre szóló teljes körû tûzszünetet hirdet az ETA baszk szeparatista terrorszervezet.
Beiktatják tisztségébe a Nemzeti Kulturális Alap új elnökét, Jankovics Marcellt.
Szegeden sikeresen szétválasztják Szabó Melindát és Izabellát, az Erdélybôl érkezett három hónapos sziámi ikreket.
szept. 20. Bill Clinton amerikai elnök négyórás televíziós „gyónásában” elismerte szexuális kapcsolatát Monica Lewinskyvel, s egyben azt is, hogy korábban nem mondott igazat.
szept. 21. Los Angelesben agyvérzés következtében meghal a háromszoros olimpiai aranyérmes Florence Griffith-Joyner. A 39 éves futónôt korábban sokan doppingolással vádolták.
A Budapesti Értéktôzsde indexe 4000 pont alá süllyed, a szakemberek az ázsiai és orosz gazdasági válság számlájára írják a dolgot.
szept. 22. Kinevezik Nagy Zoltánt a Gazdasági Versenyhivatal elnökévé.
szept. 27. Két választás Európában : Németországban szociáldemokrata gyôzelem születik, Gerhard Schröder alakíthat kormányt: Szlovákiában pedig a Demokratikus Szlovákiáért mozgalom vezére, Mikulás Dzurinda kerül a Magyar Koalíció Pártját is soraiban tudó kabinet élére.
szept. 28. Albán menekültek hatolnak be Budapesten a kanadai nagykövetség kertjébe, menedékjogot követelve. A magyar rendôrség közbelépésére van szükség.
szept. 30. Parlamenti vitanapot tartanak Magyarországon a nyugdíjemelés mértékérôl.
okt. 1. A kormány és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége aláírja a zsidó felekezet által visszaigényelt ingatlanok ügyét rendezô megállapodást .
Megszûnik a Kurír, miután a Postabank új vezetése nem finanszírozza tovább a veszteséges bulvárlap megjelenését.
okt. 4. Olaszországban a költségvetési szavazáson megbukik a balközép Prodi-kabinet. Két és fél héttel késôbb a reformkommunista Massimo D’Alema alakít kormányt.
okt. 5. Megnyílik a budapesti Liliom utcában a 360 millió forintos beruházással létrehozott Kortárs Mûvészetek Háza, közismert nevén Trafó.
okt. 6. Hosszú vita után sikerül megegyeznie a kormánynak a mezôgazdasági termelôk küldötteivel gabonaügyben, így elmaradnak a további demonstrációk.
okt. 9. Belgrádba érkezik Richard Holbrooke, az amerikai elnök különmegbízottja. Milosÿevic´ elnökkel való megbeszélésein NATO-légicsapást helyez kilátásba, ha nem teljesítik az ENSZ feltételeit: a szerbek ekkor még meghátrálnak.
okt. 12. Nemeskürty István kormánybiztosként koordinálja a milleniumi megemlékezéseket, az ígéretek szerint 25 milliárd forint felhasználásával.
okt. 13. Felavatják a Fôvárosi Szabó Ervin Könyvtár új zenei gyûjteményét az Ötpacsirta utcai Pálffy-palotában.
okt. 14. Az Országgyûlés elsöprô többséggel döntött arról, hogy egy esetleges Jugoszlávia elleni NATO-akció idején átengedjük a magyar légteret a szövetség repülô-, szállító- és harci gépeinek.
okt. 15. Arab–izraeli megbeszéléseket tart Jasszer Arafat palesztin vezetô és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfô Clinton elnök szervezésében Wye Plantationben.
okt. 17. Londonban ôrizetbe veszik Augusto Pinochetet, a 83 éves egykori chilei diktátort. Hosszas jogi és diplomáciai huzavona után végül mégsem adják ki Spanyolországnak, hanem egészségi állapotára való tekintettel hazaengedik.
okt. 18. Minden párt a saját gyôzelmérôl beszél a magyarországi helyhatósági választások után. A fôvárosban Demszky Gábor (SZDSZ) legyôzi kormánypárti riválisát, Latorcai Jánost; és a legtöbb polgármesteri helyet szerzô párt is ellenzéki: az MSZP. Ugyanakkor a kormánypártok eredményét összeadva magasabb számot kapunk, mint a másik oldalon.
okt. 21. Budapesten tárgyal a magyar, a lengyel és a cseh kormányfô, megállapodnak a visegrádi együttmûködés felélesztésérôl.
okt. 27. Meghal Tolnay Klári színésznô.
okt. 28. Az utóbbi kétszáz év legpusztítóbb természeti katasztrófája, a Mitch hurrikán tombol Közép-Amerikában, 12 ezer ember halálát okozva, az érintett országokat 10-15 évvel visszavetve a fejlôdésben.
okt. 29. Hámori József kultuszminiszter bejelenti, hogy a kormány nem támogatja a Nemzeti Színház Erzsébet téri helyszínét, ezért új pályázatot fognak kiírni. Schwajda György miniszteri biztosként irányítja majd a munkálatokat.
Felszáll a Discovery ûrrepülô, fedélzetén a 77 éves John Glenn-nel, aki már 1962-ben – az amerikaiak közül elsôként – megkerülte a Földet.
nov. 2. Buenos Airesben 180 ország részvételével ENSZ-konferencia kezdôdik az üvegházhatás káros következményeinek csökkentése érdekében.
nov. 3. A hédervári országos bírói értekezleten Orbán Viktor miniszterelnök bejelenti, hogy a kormány nem állítja fel az ítélôtáblákat. Solt Pál, a Legfelsôbb Bíróság elnöke az Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért.
nov. 4. Magyarország nevében Martonyi János átveszi Strasbourgban Görögországtól az ET Miniszteri Tanácsának soros elnöki tisztét.
nov. 5. A kormány a nagy költségekre való tekintettel a fôvárossal korábban kötött szerzôdés ellenére sem kívánja finanszírozni a budapesti 4-es metró építését. Demszky Gábor fôpolgármester bírósághoz fordul.
A rendkívüli esôzések következtében medrükbôl kilépô folyók 400 ezer ember lakóhelyét öntik el Kárpátalján. Tizenhét ember hal meg, 25 ezret kell kitelepíteni, az anyagi kár tetemes. A Tiszán levonuló árhullám Magyarországon is súlyos helyzetet teremt.
nov. 6. Bécsben meghal Szôts István, az Emberek a havason és az Ének a búzamezôkrôl rendezôje.
nov. 8. Meghal Jean Marais francia színész, Jean Cocteau mûveinek avatott tolmácsolója.
nov. 11. Lemond Erôs János, a Kereskedelmi és Hitelbank vezérigazgatója.
Kiss Ernô dandártábornok, az ORFK bûnügyi fôigazgatója nem mond le, ôt a belügyminiszter helyezi készenléti állományba, mivel „menedzserbetegségére” hivatkozva levizeli a Teve utcai rendôrpalota falát.
nov. 12. Rómában letartóztatják Abdullah Öcalant, a Kurd Munkáspárt vezetôjét. Az olaszok nem adják ki Törökországnak a terrorizmussal vádolt férfit, mivel ott még érvényben van a halálbüntetés.
nov. 13. A parlament a fizetések 6 százalékán befagyasztja a magánnyugdíjpénztárakba befizethetô tagdíjak nagyságát, holott a törvény 1999-re már 7 százalékot ír elô.
A Malév igazgatósági tagjává választják a mindössze középfokú végzettséggel bíró Hingyi Beatrixot, az egyik utazási iroda alkalmazottját. Mellette szól, hogy „valóságos légügyi dinasztia” sarja, és hogy Torgyán József menye.
A felháborodás hatására a hölgy késôbb visszaadja megbízatását.
A brazil gazdaság összeomlását nemzetközi összefogással sikerül megakadályozni egy összesen 41 milliárd dolláros hitelcsomag segítségével.
nov. 14. Zala megyében gázkitörés miatt három falu lakóit kell kitelepíteni.
nov. 17. Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége lesz a VOSZ-ból, elnöke pedig Demján Sándor.
nov. 20. Megállapodást kötnek az amerikai dohánygyárak 46 szövetségi állammal, melyben vállalják, hogy 25 év alatt összesen 206 milliárd dollárt fizetnek a dohányzás káros hatásainak csökkentésére.
nov. 23. Az EU mezôgazdasági miniszterei feloldják a brit marhahús exporttilalmát, melyet még a kergemarhakór miatt vezettek be.
nov. 24. Németh Jánost választja elnökévé az Alkotmánybíróság, mivel a korábbi elnök – Sólyom László – mandátuma lejárt. Helyettese Holló András lesz.
nov. 26. A MIÉP elnöksége megfosztja alelnöki posztjától a párt pénzügyeit firtató Szabó Lukácsot, késôbb az országos gyûlés a pártból is kizárja.
nov. 29. A svájciak népszavazáson utasítják el a kábítószerek legalizálását országukban.
dec. 1. A holland parlament jóváhagyásával lezárul a három kelet-európai ország NATO-csatlakozásának ratifikációs folyamata.
Bejelentik, hogy az amerikai Exxon olajtársaság felvásárolja riválisát, a Mobilt. Forgalmát tekintve így a világ legnagyobb vállalata jön létre.
Kivonul az ellenzék a Parlamentbôl, mivel a kormánypártok leszavazzák Burány Sándor és Eörsi Mátyás megválasztását vizsgálóbizottsági elnöknek.


Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu


C3 Alapítvány      c3.hu/scripta/