jan. 1. Magyarországon 17 ezer forintra emelkedik a minimálbér.
jan. 2. Göncz Árpád köztársasági elnök elôször küld vissza az Országgyûlésnek törvényt újratárgyalásra: az összeférhetetlenségi törvényt. Másnap ugyanezt teszi a privatizációs törvénnyel is.
Bánk Attila kerül az FKGP parlamenti frakciójába a decemberben elhunyt K. Csontos Miklós helyére.
jan. 5. Az Arab Belügyminiszteri Tanács Tunéziában tartott ülésén a szervezett terrorizmus elleni fellépésrôl állapodik meg 20 arab ország képviselôje.
jan. 6. Ciprus rakétavédelmi rendszert vásárol Oroszországtól 100 millió dollár értékben. Törökország ezt olyannyira zokon veszi, hogy a ciprusi törökök védelmében légi csapást is kilátásba helyez, ami újra kiélezi a feszültséget Görögország és Törökország között.
Berta Attila dandártábornok Budapest új rendôrfôkapitánya.
Kékesi László az APEH új elnöke.
jan. 7. A Fôvárosi Bíróság érvénytelennek minôsíti a KDNP decemberi országos választmányi ülését, ezt a döntést áprilisban a Legfelsôbb Bíróság is helybenhagyja. A megismételt választáson is Giczy György gyôz, majd kizárja az ôt korábban bírálókat a pártból.
jan. 8. Az interneten bárki kérdést tehet fel Horn Gyula miniszterelnöknek, aki élôben válaszol. Sajnos a rendszer nem bírja a nagyfokú érdeklôdést.
jan. 10. A bolgár ellenzék tüntetést szervez a szófiai parlament elé, s a harmincezres tömeg rátámad néhány szocialista képviselôre. A biztonságiak közbelépése nyomán háromszázan sérülnek meg, viszont sikerül kikényszeríteni a rendkívüli választásokat.
Demszky Gábor fôpolgármester nyitja meg Budapesten a kisebbségi (elsôsorban roma) kultúrát befogadó Napházat a volt Nap mozi épületében a nyolcadik kerületben.
jan. 16. Megszületik az elsô jogerôs ítélet egy 1956-os sortûz ügyében, amely letöltendô szabadságvesztést szab ki. A Legfelsôbb Bíróság hozza meg a salgótarjáni eset kapcsán.
A Magyarországon tartózkodó
Jacques Chirac francia elnök 13 magyarnak – köztük Göncz Árpád államfônek – nyújtja át a francia becsületrend különbözô fokozatait.
jan. 17. Harmincévi megszállás után Hebron újra palesztin fennhatóság alá kerül, mivel Izrael és a Palesztin Hatóság aláírja a csapatkivonásról szóló megállapodást.
Távozik Franka Tibor az Új Magyarország élérôl, utódja Alexa Károly, az MTI egykori vezérigazgatója lesz.
jan. 19. Tízévi kormányzás után lemond Ausztriában Franz Vranitzky kancellár. A stafétát Viktor Klimának adja át, aki késôbb a Szociáldemokrata Párt elnöki székében is követi ôt.
jan. 20. Ismét Puhl Sándort választják meg a világ legjobb futballbírójának, immár harmadszor.
jan. 21. Prágában Helmut Kohl német kancellár és Václav Klaus cseh kormányfô aláírja a cseh–
német megbékélési nyilatkozatot.
jan. 22. Megkezdôdik a Fôvárosi Bíróságon Tocsik Márta és társainak pere.
jan. 27. A Moszkva által is támogatott Aszlan Maszhadov nyeri a csecsen elnökválasztás elsô fordulóját a terroristának tartott Samil Baszajev ellen.
jan. 31. Kézigránát robban a Nagy Fal nevû kínai étteremben, aminek következtében meghal a tulajdonos felesége és kislánya.
febr. 1. 53 éves korában meghal Solt Ottilia szociológus, az egykori demokratikus ellenzék tagja, a Szeta (Szegényeket Támogató Alap) alapítója, késôbb az SZDSZ parlamenti képviselôje, 1981-tôl a Beszélô szerkesztôje.
febr. 3. A svéd parlament dönt az ország területén mûködô atomerômûvek fokozatos bezárásáról.
Madáretetés közben kiesik a kórházi ablakból Bohumil Hrabal, cseh prózaíró, és szörnyethal.
febr. 4. Az Országgyûlés felfüggeszti Boldvai László szocialista képviselô mentelmi jogát, hogy a Tocsik-ügyben elfoglalhassa helyét a vádlottak padján.
febr. 11. A 28. Magyar Filmszemle megosztott fôdíját Tímár Péter Csinibaba és Janisch Attila Hosszú alkony címû filmje kapja.
febr. 13. Vizsgálatot rendel el a Belügyminisztérium és a Nemzetbiztonsági Hivatal az 1995. december végén az Orczy téren eltûnt 10 tonna fémszálas bankjegypapír ügyében. Eredmény nincs.
febr. 14. Gazdatüntetések kezdôdnek szerte az országban a szigorodó adó- és tb-jogszabályok miatt. A szervezést a hónap végén alakuló Mezôgazdasági Termelôk Érdekvédelmi Szövetsége (Metész) veszi át.
Lemond Závecz Ferenc, a rádió gazdasági ügyekért felelôs alelnöke.
febr. 15. Genfben megállapodást köt a WTO (Világkereskedelmi Szervezet) 68 tagállama a távközlés liberalizációjáról. Az 1998. január 1-jétôl érvényes megállapodástól az árak drasztikus csökkenését várják.
febr. 17. Victor Ciorbea miniszterelnök bejelenti a román „Bokros-csomagot”. Áremelésekkel és a privatizáció felgyorsításával próbálja a román gazdaság szerkezetét átalakítani, nem a legteljesebb sikerrel.
Mintegy négyszáz fô részvételével tüntetést tartanak a Kossuth téren a Parlament elôtt a Szekszárdi Húsipari Rt. dolgozói.
febr. 19. Meghal Teng Hsziao-ping, aki 20 éven át volt Kína „elsô embere”. A 92 éves politikus nevéhez fûzôdik a kínai gazdaság nagy arányú fejlesztése.
febr. 23. A világon elôször a skóciai Edinburghban sikerül felnôtt emlôs testi sejtjébôl új, élô egyedet elôállítani, így születik meg Dolly, a klónozott bárány. Ezzel egy idôben felerôsödik a klónozást, fôleg az emberklónozást betiltani vágyók hangja is.
febr. 24. Megalakul a Viacom Elsô Olasz–Magyar Koncessziós Rt., a MÁV-vonalak villamosítását végzik majd.
Megnyitják Münchenben a Wehrmacht világháborús szerepét bemutató vándorkiállítást. Hat hét alatt 90 ezer látogató keresi fel, tiltakozásokat, vitákat gerjeszt.
febr. 25. Az Országgyûlés Göncz Árpád államfô aggályai ellenére változatlan formában fogadja el az összeférhetetlenségi törvényt.
febr. 27. Budapesten nagygyûlést tart a MIÉP, követelik a kormány lemondását.
febr. 28. Kitör a Postabank-pánik. Elterjed, hogy tönkremegy a bank, ezért a betétesek ezrei rohamozzák meg a fiókokat, kivenni pénzüket.
Óbudán Göncz Árpád államfô és Magyar Bálint kultuszminiszter átadja a Magyar Országos Levéltár új épületét.
márc. 1. Rendkívüli állapotot hirdet ki Albániában a tiranai parlament, mivel egy piramisjáték csôdjének következtében polgárháborús helyzet alakul ki. A fegyveres konfliktus 1500 ember életét követeli, és 17 ezren menekülnek át Olaszországba, súlyos válságot okozva ott is. A fejetlenségnek a nyár folyamán megjelenô nemzetközi erôk vetnek véget.
Magyarországon az Országos Polgárôr Szövetség Túrós Andrást választja elnökévé.
márc. 2. Három napon belül másodszor is erôs földrengés sújtja Irán északnyugati részét, több mint ezer halálos áldozatot követelve.
márc. 3. A hágai Nemzetközi Bíróságon megkezdôdik a bôsi vízlépcsôvel kapcsolatos per tárgyalása.
márc. 7. A Pénzintézeti Központ Bank Rt. aláírja a Polgári Bank megvételérôl szóló dokumentumokat.
márc. 11. Japán történetének addigi legnagyobb atombalesete történik a tokaimurai nukleáris újrafeldolgozó üzemben. A lakosságot ôk is késve értesítik.
márc. 12. Az új román kormányfô, Victor Ciorbea elsô hivatalos útja Magyarországra vezet, amely gesztus a román–magyar viszony látványos javulását ígéri.
márc. 13. Féléves szünet után ismét megjelenik a Magyarország címû hetilap, Földesi Margit szerkesztésében.
márc. 15. Meghal Victor Vasarely, magyar származású világhírû francia képzômûvész.
márc. 17. G. Nagyné Maczó Ágnes kisgazda képviselô és parlamenti alelnök Róth Manóként emlegeti Rákosi Mátyást az Országgyûlésben, nyíltan utalva ezzel zsidó származására.
márc. 18. Válságba jut az izraeli–palesztin békefolyamat, mivel az izraeliek 6500 új lakás építésébe kezdenek a kelet-jeruzsálemi Har Homa dombon.
márc. 20. A magyar kormány rendezi a rendôrség 4,3 milliárd forintos adósságát.
márc. 21. Orosz–amerikai csúcs kezdôdik Helsinkiben. Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök a NATO-bôvítésrôl és a fegyverzetcsökkentésrôl tárgyalnak.
márc. 24. Kiosztják az Oscar-díjakat: amint az várható volt, Anthony Minghella Az angol beteg címû filmje tarolt, 9 aranyszobrocskát begyûjtve.
márc. 25. Kipattan a Nyírfa-ügy. Kiderül, hogy az Információs Hivatal különbözô pártok képviselôit figyelte meg titkosszolgálati módszerekkel. Nikolits István miniszter elhatárolódik az esettôl.
márc. 26. Pál László, korábbi ipari miniszter lemond képviselôi mandátumáról, mivel az új összeférhetetlenségi törvény értelmében vagy ettôl, vagy a Mol Rt. elnöki székétôl meg kellett válnia.
márc. 31. Pannonhalmán megkezdôdik a PAX Romana ötnapos kongresszusa.
ápr. 2. Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Lukasenko belarusz államfô Moszkvában aláírja a két ország közötti államszövetségi szerzôdést.
Nagyszabású ünnepséget rendeznek Budapesten a 70 éves Puskás Öcsi tiszteletére, melyen megjelenik Juan Antonio Samaranch is, a NOB spanyol elnöke.
ápr. 4. Többévi vita után végre hatályba lép az összeférhetetlenségi törvény Magyarországon.
Három ismeretlen férfi Budapesten megtámadja és összeveri Rusznák Imrét, szocialista fôvárosi képviselôt, az Autóker Holding Rt. elnökét.
ápr. 10. Négy pályázatot nyújt be az ORTT-hez három társaság két kereskedelmi televíziós frekvenciára, mivel a késôbbi vesztes Írisz TV mindkét csatornát megpályázza.
Németországban életfogytiglani, illetve 11 évi börtönbüntetésre ítélik az 1992-es berlini Mykonos étteremben történt politikai gyilkosság két elkövetôjét. Az ítélet megnevezi a felbujtókat is, akik Irán vezetô beosztású személyei, így az EU tagállamai (Görögország kivételével) visszahívják teheráni nagykövetüket.
ápr. 11. Ferihegyen lerakják a 2/B terminál alapkövét.
ápr. 12. Bukarestben július 1-jei hatállyal aláírják a Románia CEFTA- (Közép-európai Gazdasági Egyezmény) tagságáról szóló megállapodást.
ápr. 14. Pártjának a Tocsik–Szokai-botrányban való érintettsége miatt lemond Petô Iván, az SZDSZ elnöke. Utóda Kuncze Gábor lesz, a frakcióvezetôi poszton pedig Szent-Iványi István követi.
ápr. 15. A francia Lyonnaise des Eaux és a német RWE Aqua alkotta konzorcium veszi meg a Fôvárosi Vízmûvek Rt. részvényeinek 25  százalékát 16,5 milliárd forintért.
ápr. 19. A bolgár képviselôválasztáson a jobboldali Demokratikus Erôk Szövetsége gyôz a szocialistákkal szemben. Ivan Kosztov alakíthat késôbb kormányt.
ápr. 19–20. Budapesten tartja VIII. kongresszusát a Fidesz – Magyar Polgári Párt, ahol ismét Orbán Viktort választják elnökké.
ápr. 21. Jacques Chirac francia elnök feloszlatja a Nemzetgyûlést, és elôrehozott választásokat ír ki.
ápr. 24. Denverben megkezdôdik Timothy McVeigh pere, aki az 1995-ös oklahomai robbantás fô vádlottja.
A kormány 12 milliárd forintos állami garanciavállalással segít a bajba jutott Postabankon.
ápr. 25. A magyar feltalálók 3 arany- és 10 ezüstérmet szereznek Genfben, a nemzetközi seregszemlén.
ápr. 26. Demszky Gábor és Berta Attila megállapodást ír alá, mely szerint a fôváros az évben 250 millió forinttal támogatja a Budapesti Rendôr-fôkapitányságot.
ápr. 29. Az Országgyûlés újfent nemmel szavaz Bruhács János alkotmánybírói kinevezésére, ezért az ellenzék kivonul az ülésterembôl.
Meghal Andrew Sarlós, magyar származású kanadai üzletember.
máj. 1. Stílszerûen a munka ünnepén szerzi vissza 18 év után a hatalmat a brit Munkáspárt Tony Blair vezetésével a parlamenti választásokon.
máj. 1–3. Elsô ízben tart ülést az Országos Diákparlament.
máj. 3. Kijevben aláírják a román–ukrán alapszerzôdést, melyben Románia lemond Ukrajnával szembeni területi követeléseirôl.
máj. 5. Szentendrén felrobbantják Zubovics Gyula vállalkozó terepjáróját, néhány nappal késôbb a kórházban Zubovics belehal sérüléseibe.
máj. 7. Herder-díjjal tüntetik ki Bécsben Glatz Ferencet, az MTA elnökét.
Magyarországon elsô alkalommal hozzák nyilvánosságra az országgyûlési képviselôk vagyonnyilatkozatát.
máj. 8. Átadják Törökbálinton a francia Cora cég hipermarketjét, Magyarország legnagyobb áruházát.
máj. 9. Meghal Takács Mari tévébemondó, aki a Magyar Televízió indulása óta dolgozott a cégnél.
máj. 12. Megkezdôdik a Mol Rt. nyilvános részvénykibocsátása.
máj. 15. Eörsi Mátyást nevezik ki a Külügyminisztérium politikai államtitkárává, Markó Györgyöt pedig a Történeti Hivatal elnökévé.
máj. 16. Zaire-ból 32 évi uralkodás után kénytelen elmenekülni Mobutu elnök, aki nem sokkal késôbb meg is hal. Utóda Laurent Kabila, aki polgárháborús gyôzelme után még az ország nevét is megváltoztatja Kongói Demokratikus Köztársaságra.
máj. 20. Bezárják a budapesti Dreher Halászcsárdát, mivel egy dán vendégnek egymillió forintnál is magasabb számlát adtak át egy négyszemélyes vacsoráért. A diplomáciai botrányt is kavart eset után több belvárosi vendéglátóhelynek meggyûlik a baja túlszámlázás miatt külföldi vendégeikkel és a fogyasztóvédôkkel.
máj. 22. Megállapodást köt az Országos Széchényi Könyvtár és a Szabad Európa Rádió, hogy az utóbbi átadja magyar vonatkozású anyagainak másolatát a könyvtárnak.
máj. 23. Az iráni elnökválasztáson a reformpárti Mohamed Khatami gyôz.
A MÚOSZ elnökválasztásán Wisinger István gyôz.
máj. 24. Népszavazást tartanak Szlovákiában a NATO-tagságról és a közvetlen elnökválasztásról. Mivel a vezetô politikusok egymás közt sem tudták eldönteni, hogy pontosan mit is kérdezzenek a néptôl, a részvétel még a tíz százalékot sem éri el.
máj. 25. A Berlin-brandenburgi Mûvészeti Akadémia Konrád Györgyöt választja elnökévé.
máj. 29. Nyilvános vitát tart Jászapátiban Szekeres Imre (MSZP) és Torgyán József (FKGP).
máj. 30. Eljárás indul Várhegyi Attila (Fidesz) szolnoki polgármester ellen hûtlen kezelés miatt.
Bán Ferenc Kossuth-díjas építész terve nyeri az éppen aktuális Nemzeti Színház-pályázatot.
jún. 1. A francia parlamenti választások második fordulója elsöprô baloldali sikert hoz, Lionel Jospin az országgyûlésben abszolút többséget maga mögött tudva ülhet a miniszterelnöki székbe.
jún. 3. A magyar Országgyûlés elfogadja, hogy a tb-önkormányzatokba ne válasszák, hanem delegálják a tagokat.
jún. 6. A lengyel képviselôház megszavazza a halálbüntetés eltörlésérôl szóló Btk.-módosítást.
jún. 7. A magyar szerencsejátékok történetének legnagyobb nyereményét, 777 millió forintot vihet haza egy szerencsés lottózó.
jún. 11. Rétságon felavatják a japán szórakoztatóelektronikai cég, a TDK elsô kelet-európai üzemét.
Lemond Füzesabony kereszténydemokrata polgármestere, mivel a  férfi betegeit (háziorvos) szexuálisan inzultálta, sôt az eseteket videóra is rögzítette.
jún. 12. A királynô jelenlétében hivatalosan is átadják az újra felépített Shakespeare-féle Globe Színházat Londonban.
jún. 17. Újra teljes létszámmal dolgozhat az Alkotmánybíróság, miután az Országgyûlés alkotmánybírává választja Bagi Istvánt és Németh Jánost.
jún. 18. Lemond Necmettin Erbakan, Törökország elsô iszlámista miniszterelnöke. Utóda Mesut Yilmaz konzervatív politikus lesz.
jún. 19. A G7 – a világ hét gazdaságilag legfejlettebb állama – Denverben tartja tanácskozását, melyen elsô ízben (nyolcadikként) Oroszország képviseletében Borisz Jelcin is részt vesz.
jún. 20. Horn Gyula miniszterelnök megállapodást ír alá a Vatikánnal, mely érinti az egyházi ingatlanok visszaadását és a katolikus egyháznak fizetett állami támogatások mértékét is.
jún. 24. Baja Ferenc (MSZP) környezetvédelmi miniszter válaszát a zsurki vodkagyárral kapcsolatos interpellációra nem fogadja el a parlament.
jún. 25. Meghal Cousteau kapitány, számos, a tengerek élôvilágát bemutató film alkotója.
jún. 29. Nehézsúlyú profi világbajnoki címmérkôzésen Mike Tyson nemcsak üt, hanem harap is, mégpedig egy jókora darabot ellenfele, Evander Holyfield fülébôl.
jún. 30. Pontban éjfélkor Hongkong 156 évi brit uralom után visszatér Kína fennhatósága alá.
Az ORTT nyilvánosságra hozza, hogy döntése értelmében az MTM-SBS (TV2) és a Magyar RTL kezdheti meg a sugárzást a két kereskedelmi televíziónak szánt frekvencián. A nagy vesztes Írisz TV perre viszi a dolgot.
júl. 1. Forgalomba kerül a tízezer forintos bankjegy.
67 éves korában meghal Andorka Rudolf akadémikus, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem rektora.
júl. 2. A Fôvárosi Bíróság közösség elleni izgatás címén elítéli Szabó Albertet.
júl. 3. Biljana Plavsics, a boszniai Szerb Köztársaság elnökasszonya feloszlatja a Karadzsicshoz hû parlamentet, és ôszre új választásokat ír ki. A pattanásig feszült helyzetben csak a nemzetközi erôknek sikerül megakadályozni a fegyveres összecsapást.
Meghal James Stewart amerikai színész.
júl. 4. Leszáll a Marsra a NASA Nyomkeresô (Pathfinder) nevû ûrszondája ötszázmillió kilométer megtétele után. Feladata a Jövevény (Sojourner) névre keresztelt, hatkerekû, 10 kilós járgány odajuttatása volt, amely 93 nap alatt tengernyi információt továbbít a Földre a vörös bolygóról.
júl. 8. A NATO madridi csúcstalálkozóján Javier Solana fôtitkár hivatalosan is bejelenti, hogy Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal kezdik meg a csatlakozási tárgyalásokat.
júl. 9. Az Országgyûlés Deutsch Tamás vezette Tocsik-albizottsága nyilvánosságra hozza jelentéstervezetét.
júl. 10. Vizsgálatot indít Kaltenbach Jenô kisebbségi ombudsman négy sátoraljaújhelyi cigánycsalád ügyében, akiket az önkormányzat ki szeretne költöztetni a városból.
júl. 11. Kigyullad egy thaiföldi szálloda, s a kilencven halálos áldozat között hét magyar turista is található, akik a Tan-Túra szervezésében nyaraltak a Távol-Keleten.
Budapesten megnyílik a Nemzetközi Iszlám Centrum.
júl. 14. Spanyolországban milliók tüntetnek a nagyobb városok utcáin az ETA terrorista akciói ellen, miután a baszk szeparatista szervezet kivégzett egy 29 éves városi tisztviselôt.
júl. 15. Saját Miamiban található háza elôtt tarkón lövik Gianni Versacét, a világhírû divattervezôt.
júl. 16. Az EU brüsszeli bizottsága 35 százalékos Malév-részesedésének eladására kötelezi az Alitaliát.
júl. 17. Budapesten átadják az újjáépített Császár-uszodát.
júl. 22. Megszûnik a KDNP parlamenti frakciója, mivel a sorozatos kizárások és kilépések következtében 15 fô alá csökkent létszámuk. Az Isépy–Surján-vonal késôbb a Fidesz-frakcióban talál helyet magának.
Nyilvánosságra hozzák az Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottságának jelentését a Nyírfa-ügyrôl.
júl. 23. A Svájci Bankszövetség 28 ország vezetô lapjaiban teszi közzé fizetett hirdetés formájában az „alvó számlák” tulajdonosainak nevét, mely számlákat még 1945 elôtt nyitottak, s azóta nem jelentkeztek értük.
Kolozsvárott kilenc év után újra megnyitják a magyar fôkonzulátust.
júl. 30. Rijekában megkezdi mûködését a magyar konzulátus.
aug. 1. Meghal Szjatoszlav Richter, orosz zongoramûvész.
aug. 4. Lemond a rádiókuratórium elnökségi tagságáról a kisgazdák által delegált Lovas István.
aug. 5. A Danubius Hotel Rt. 563 millió forintért megveszi a Helia Hotel Rt.-t.
aug. 6. Lemond képviselôi székérôl Simon Imre szocialista honatya, mivel fennakadt az átvilágító bírák hálóján.
aug. 8. Debrecenben 102 ország részvételével megkezdôdik a 23. Református Világtalálkozó.
A Balatonalmádit Veszprémmel összekötô úton felrobbantják Molnár Péter vállalkozó kocsiját, az alvilági kapcsolatairól ismert férfi szörnyethal.
aug. 12. Eleget téve az Országos Levéltár felhívásának, Demszky Gábor átadja a Fôvárosi Szabó Ervin Könyvtárnak politikai tevékenységével kapcsolatos magándokumentumait.
aug. 13. Kilenc hónapra csökken Magyarországon a sorkatonai szolgálat.
aug. 14. Újabb fél évig exportálhat Irak 2 milliárd dollár értékben olajat, s ennek fejében élelmiszert és gyógyszert vehet a nélkülözô lakosságnak.
Torgyán József sajtótájékoztatón jelenti be, hogy az átvilágító bírák szerint nem esik az ügynöktörvény hatálya alá.
aug. 15. Nem hivatalos munkalátogatásra Gyôrbe érkezik Vladimír Meciár, ahol vendéglátójával, Horn Gyulával az alapszerzôdés végrehajtásáról tárgyalnak. Eredmény nincs.
aug. 18. Megalakulnak az új társadalombiztosítási önkormányzatok, a 48-48 tag nem választás, hanem delegálás útján került a testületbe.
aug. 23. Le kell állítani a paksi atomerômû egyik blokkját, mert egy kisméretû idegen test miatt meghibásodott az egyik szabályozórúd.
aug. 29. Algírtól néhány kilométerre háromszáz civil halottat találnak a rendfenntartók. Az algériai polgárháború változatlan hevességgel tombol az év során, és egyik oldal sem válogat az eszközökben.
aug. 30. Túrócszentmártonban színre lép az ötpárti Szlovák Demokratikus Koalíció, céljuk Meciár kormányának megdöntése.
aug. 31. Autóbaleset következtében életét veszti Párizsban Diana hercegnô, Károly brit trónörökös 36 éves exfelesége, valamint a kocsiban tartózkodó barátja, Dodi al-Fayed.
szept. 1. Megnyílik Budapesten a Történeti Hivatal, ahol a lakosság megtekintheti a múlt rendszerben róla készített titkosszolgálati jelentéseket. Vezetôje Markó György.
Lemondásra szólítják fel az átvilágító bírák Horn Gyula miniszterelnököt, mivel két pontban is érintettnek találták az ügynöktörvény kapcsán. Horn Gyula nem mond le, ahogy ezt nem teszi meg a késôbb ugyanerre kért Medgyessy Péter pénzügyminiszter sem.
ABN Amro (Magyar) Bank névre keresztelik a korábbi Magyar Hitel Bankot.
szept. 5. Két neves halottja van a napnak, az egyik a 85 éves Solti György, magyar származású karmester, a másik pedig a Nobel-békedíjas kalkuttai Teréz anya.
szept. 8. Megválasztják a két társadalombiztosítási önkormányzat elnökét Szeremi Lászlóné (nyugdíjbiztosító) és Kovács Pál (egészségbiztosító) személyében.
szept. 12. Népszavazást tartanak Skóciában, melyen a skótok igent mondanak az edinburgh-i skót parlament újbóli felállítására. Egy héttel késôbb a walesiek is ugyanígy döntenek, igaz, sokkal szorosabb szavazati aránnyal.
szept. 15. Háromnapos ülôsztrájkot kezdett a Parlamentben Izsó Mihály kisgazda képviselô, követelve, hogy a kormány vonja vissza földtörvény-módosítási javaslatát.
szept. 16. Agárdi Pétert, az MSZP jelöltjét választják a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma elnökének.
szept. 19. Letartóztatják Csikós Józsefet, az Energol Rt. vezérigazgatóját, nyugalmazott rendôr ezredest. A gyanú szerint a cég az egyik legnagyobb olajszôkítôként a hazai szervezett bûnözés meghatározó szereplôje.
szept. 20. A Magyar Katolikus Püspöki Kar rehabilitálja Bulányi György piarista szerzetes atyát, a Bokor-mozgalom vezetôjét.
szept. 21. Jobboldali fordulat következik be Lengyelországban, a választásokon a Szolidaritás Választási Akció gyôz. Jerzy Buzek kormányában helyet kapnak a liberálisok is, pénzügyminiszterként a külföldön is ismert Leszek Balcerowicz veszi kézbe a gazdaság irányítását.
szept. 22. Sajtótájékoztatón jelentik be, hogy egyesül a világ vezetô könyvvizsgáló cégei közül a Price Waterhouse és a Coopers and Lybrand.
szept. 25. Ítéletet hirdet a hágai Nemzetközi Bíróság Bôs–Nagymaros ügyében, melyben továbbra is érvényesnek tekintik az eredeti, 1977-es vízlépcsôszerzôdést, így jogtalannak bizonyult részünkrôl az építkezés leállítása, szlovák részrôl pedig a C variáns megépítése.
szept. 26. Szumátra szigetén 234 halottja van egy repülôgép-szerencsétlenségnek, melynek oka a Délkelet-Ázsiában tomboló erdôtüzek miatti szmog volt.
Leváltják Kósa Gyulát, a Metész elnökét, helyét – ideiglenes jelleggel – Zsikla Gyôzô veszi át.
szept. 29. Leváltják G. Nagyné Maczó Ágnest az FKGP alelnöki posztjáról, mivel nem értett egyet a párt szövetségi politikájával. Novemberben a pártból is távoznia kell a kisgazdapárt „gyalázása” miatt.
okt. 1. Ausztriában letartóztatják Franz Fuchsot, a rasszista indítékból küldött levélbombák gyártóját.
Budapesten felavatják a Teve utcai Rendôrségi Igazgatási Központot.
okt. 4. Megkezdi adását Magyarországon az elsô országos kereskedelmi tévécsatorna, TV2 néven.
A másik pályázat nyertese talán maga is meglepôdött gyôzelmén, ezért az RTL Klub teljes mûsorát csak október 27-tôl láthatják a nézôk.
okt. 6. Bô három évvel apja halála után megválasztják a Koreai Munkapárt fôtitkárává Kim Dzsong Ilt, ezzel a történelem során elôször történik dinasztikus utódlás egy kommunista államban.
Meghal Allen Ginsberg amerikai költô, a beat-nemzedék vezéralakja, az Üvöltés szerzôje.
Elôször koszorúz magyar miniszter Aradon, a vértanúk emlékmûvénél, Keleti György személyében.
okt. 7. Az ellenzék tiltakozásul kivonul az ülésterembôl, amikor a novemberre kiírt népszavazás kérdéseirôl döntenek az Országházban, mivel csak a kormány saját kérdései kerülnek fel a szavazólapra a NATO-csatlakozás és a földtulajdonlás ügyében.
okt. 8. Simonyi András, Magyarország NATO-nagykövete Brüszszelben átadja megbízólevelét, ezzel diplomáciai kapcsolat létesül hazánk és a NATO között.
okt. 9. Többek nagy meglepetésére az olasz kommunista drámaíró, Dario Fo kapja az irodalmi Nobel-díjat.
okt. 13. Hosszú idô után találkozik újra hivatalban lévô brit miniszterelnök északír katolikus vezetôvel, amikor Belfastban asztalhoz ül Tony Blair és Gerry Adams, a Sinn Féin irányítója.
Elôször haladja meg a föld felszínén közlekedô jármû a hangsebességet, amikor a nevadai sivatagban az angol Andy Green 1222,67 kilométeres sebességet ér el.
okt. 15. Szabó Iván, az MDNP elnöke és frakcióvezetôje lemond mindkét posztjáról, a népszavazás körüli hercehurca miatt.
okt. 17. A belga rendôrség letartóztatja Pándy András magyar származású nyugalmazott lelkészt, több családtagja meggyilkolásának vádjával.
okt. 18. Budapesten tartja esküvôjét Habsburg György herceg és Eilika von Oldenburg hercegnô.
okt. 20. Az Országos Választási Bizottság Kukorelli István alkotmányjogászt választja elnökévé.
okt. 21. Megalakul a Földhitel és Jelzálogbank Rt.
okt. 23. A csecsenföldi Groznijban elrabolják a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat két munkatársát, Dunajszky Gábort és Oláh Istvánt. Végül 275 nap múlva szabadulnak, de sem fogva tartásuk, sem kiszabadulásuk körülményeit nem árulják el.
okt. 26. Meghal Hagelmayer István, az Állami Számvevôszék nyugalmazott elnöke.
okt. 27. A délkelet-ázsiai valutaválságot okolják a New York-i tôzsdeindex történetének legnagyobb zuhanásáért: 554 pontot esik a Dow Jones egyetlen nap alatt.
okt. 28. Követve a világtrendet, a Budapesti Értéktôzsde is rekordot dönt, amikor 16 százalékkal csökken a BUX-index.
okt. 31. A budapesti Fôpolgármesteri Hivatal közbeszerzési ügyosztályán házkutatást tart a rendôrség, mivel korrupciós gyanú merült fel.
nov. 3. A rendôrség által nem engedélyezett tüntetést tart Budapesten a Metész „a magyar termôföld védelmében”. A rendszerváltás óta elsô ízben (a liberális Kuncze Gábor felügyelte) rendôrség kergeti szét a – fôleg idôs – felvonulókat.
Francia–német konzorcium nyeri a Fôvárosi Csatornázási Mûvek Rt. privatizációs pályázatát.
nov. 9. II. János Pál pápa boldoggá avatja Apor Vilmost, a szovjet katonák által 1945-ben meggyilkolt vértanú püspököt.
nov. 11. Kávássy Sándor lesz az Országgyûlés alelnöke a lemondatott G. Nagyné Maczó Ágnes helyett.
nov. 12. Az osztrák Erste Bank megveszi a Mezôbank többségi részesedését.
nov. 13. Megalakul Magyarországon az Országos Igazságszolgáltatási Tanács.
nov. 14. Irak kiutasítja területérôl az ENSZ fegyverzet-ellenôrzô és
-megsemmisítô bizottságának amerikai tagjait. Végül kénytelenek pár nap múlva visszaengedni ôket anélkül, hogy bármilyen engedményt sikerült volna elérniük.
A magyar részvények közül elsôként a Matáv papírjai jelennek meg a New York-i tôzsdén, 730 Ft-os áron.
nov. 15. Kínában csaknem nyolcévi börtön után szabadon engedik az egyik legismertebb ellenzéki politikust, Vej Csing-senget, aki az Egyesült Államokba távozhat.
nov. 16. Végül csak a NATO-ról írnak ki népszavazást Magyarországon, melyen a csatlakozáspártiak 85 százalékkal gyôznek.
Meghal Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt egykori fôtitkára.
nov. 17. Luxorban 58 külföldi turistát és négy egyiptomit gyilkolnak meg muzulmán terroristák, céljukat el is érik, mert az utazási irodák tömegesen mondják vissza egyiptomi körútjaikat.
nov. 18. A világbajnoki pótselejtezôn a jugoszlávoktól elszenvedett megsemmisítô vereséget követôen lemond a Magyar Labdarúgó Szövetség teljes vezérkara.
nov. 21. Rutinigazoltatáson akad fenn az a két tizennégy éves lány, akik agyonvertek egy taxist Budapesten.
nov. 22. Két nappal azután, hogy az ORTT bírságot szabott ki az RTL Klubra, a kereskedelmi televízió a kiadott mûsortól eltérve mégsem vetíti le Martin Scorsese (mozikban egyébként forgalmazott) Krisztus utolsó megkísértése címû filmjét.
nov. 24. Csôdöt jelent a negyedik legnagyobbjapán brókerház, a Yamaichi Securities, ami az egész japán pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat megrengeti.
nov. 27. A Fôvárosi Bíróságon megkezdôdik Tocsik Márta, Szokai Imre és hét társuk büntetôügyének tárgyalása.
nov. 28. Göncz Árpád köztársasági elnök Dorogi Sándort nevezi ki öt évre az MTI Rt. elnökévé.
nov. 30. Lemond Václav Klaus cseh kormányfô. Helyére – ideiglenes jelleggel – a technokrata Josef Tosovsky, addigi jegybankelnök kerül.
dec. 1. A schengeni egyezmény értelmében a magyar–osztrák határon – mivel egyben az EU határa is – szigorúbb határátléptetési rendszert vezetnek be.
Éhségsztrájkba kezd Papp Lajos zalaegerszegi szívsebész professzor annak érdekében, hogy pénzhiány miatt ne maradjanak el szívmûtétek.
dec. 3. Választási együttmûködésrôl ír alá megállapodást a Fidesz és az MDF.
Meghal Rott Nándor kisgazda országgyûlési képviselô.
dec. 4. Ottawában 121 ország képviselôi aláírják a taposóaknák gyártásának, használatának, raktározásának és szállításának tilalmáról szóló egyezményt. Komoly szépséghiba azonban, hogy a távolmaradók között van az Egyesült Államok, Oroszország és Kína.
dec. 5. Az IMF minden idôk legnagyobb hitelét nyújtja a bajba jutott dél-koreai gazdaságnak, 21 milliárd dollárt. Rekordnak számít az egyéb nemzetközi szervezetek és külföldi kormányok felajánlásával 57 milliárd dollárosra duzzadt teljes segélycsomag is.
dec. 6. Átadják az M5-ös autópálya Kecskemétet elkerülô 17 km-es szakaszát.
dec. 8. Horn Gyula miniszterelnök ingyenes utazást ígér minden 65 év feletti állampolgárnak.
dec. 11. Véget ér a kiotói klímakonferencia, ahol nagy viták után a résztvevô 130 ország megállapodik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszafogásáról.
dec. 13. Az EU luxemburgi csúcstalálkozóján megnevezik az elsô körben csatlakozó államokat, ezek: Magyarország, Lengyelország, Csehország, Észtország, Szlovénia és Ciprus. Határidôt nem jelölnek meg.
dec. 15. Munkába áll az Állami Számvevôszék új elnöke, az ÁPV Rt.-tôl „visszaigazolt” Kovács Árpád.
dec. 16. A hónap elején megszûnt Új Magyarország poraiból feltámadva Napi Magyarország néven kerül az olvasókhoz.
Visegrádon átadják a Duna–Ipoly Nemzeti Parkot.
dec. 20. Bálint Andrást nevezik ki az épülô új Nemzeti Színház igazgatójának, addig is ellátja az építkezéssel és a társulatszervezéssel kapcsolatos feladatokat.
dec. 22. Az amerikai Time magazin a magyar származású Intel-vezért, Andy Grove-ot (Gróf András) választja meg az év emberének.

Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu