A Beszélô Játéktér címû
rovatát e számunkban teljes egészében vendégeink:
a Provincia címû vadonatúj folyóirat munkatársai
írták és szerkesztették. Az erdélyi
és bánsági nyilvánosság vitafórumát
2000 tavaszán hozta létre Kolozsvárott magyar és
román politológusok, írók, történészek
és újságírók egy csoportja. Gondolataik
nem ismeretlenek a Beszélô olvasói elôtt (Az
erdélyi kérdés címmel egy évvel ezelôtt
publikált összeállításunk bizonyos értelemben
a Provincia közvetlen elôzményének tekinthetô).
A magyar és román nyelven azonos szöveggel megjelenô
lap, amelyet a romániai Nyílt Társadalomért
Alapítvány támogat, eddig 5 alkalommal látott
napvilágot a kolozsvári Krónika, illetve Zina de Ardeal
címû napilapok mellékleteként: ezek anyagából,
valamint a hamarosan megjelenô 6. számból válogattuk
az alábbi írásokat.
A Provincia több szinten mûködik, maga a lap csak a
látható része: a belsô kommunikációt
a közbeszéd szintjérôl ki akarják terjeszteni
tudományos és egyéb színterekre, valódi
intellektuális communitas kialakítására törekedve.
Intenzív e-mailes kapcsolat van a „provinciálisok” között,
de élô vitákat is terveznek a térség
nagyvárosaiban, sôt már dolgoznak egy kolozsvári
Regionális Tanulmányi Központ felállításán,
amely a regionalizmus kérdéskörét nagyon is gyakorlatiasan
vizsgálná. A Provincia ugyanis abban a meggyôzôdésben
indult, hogy „térségünk eddig szigorúan szétválasztó
történelme az egymást erôsítô és
nem egymással szembenálló különbségek
találkozási pontjává tehetô”, s hogy
„az etnikai, kulturális különbségek kölcsönösen
kiegészítik egymást, az egész térség
javára”.
A kezdeményezés nem elôzmények nélküli:
a Limes-kör 1985 augusztusa és 1987 februárja között
mûködött erdélyi magyar ellenzéki értelmiségiek
(Ágoston Vilmos, Balázs Sándor, Bíró
Béla, Bíró Gáspár, Fábián
Ernô, Cs. Gyímesi Éva, Lôrincz Csaba, Molnár
Gusztáv, Salat Levente, Szilágyi N. Sándor, Vekov
Károly) részvételével. A Provincia ennek a
hagyományát kívánja folytatni, az új
helyzetnek és az új feladatoknak megfelelô formában.
„Amit a Provincia cselekszik – mondta egy interjúban Molnár
Gusztáv, a folyóirat kezdeményezôje –, az egy
transzetnikus vagy posztnacionális nyilvánosság létrehozása:
s ezt a vállalkozás tulajdonképpen már a puszta
létével is demonstrálja. Egy újfajta public
space megteremtésérôl van szó, azaz egy olyan
nyilvános térrôl, közéleti dimenzióról,
amely megpróbálja Erdélyen belül a magyar és
román külön világokat egymással kommunikatív
viszonyba hozni, összekapcsolni. Ez egy virtuális tér,
amely akár odáig is fejlôdhet, hogy elôrevetítheti
egy új, transznacionális alapokra épülô
erdélyi regionális párt megjelenését.”
A Provinciának életeleme a vita: ebbôl szeretnénk
az alábbiakban néhány karakterisztikus pontot bemutatni.
A román és magyar munkatársak véleménye
például jelentôsen eltér a közigazgatási
decentralizáció értelmezésében: román
kollégáink érzelmileg mélységesen elégedetlenek
a jelenlegi romániai állapotokkal, de intézményi
szempontból álláspontjuk talán nem eléggé
radikális. „Egy román felteszi magának a kérdést,
hogy joga van-e neki megindulni egy olyan intézményi logika
mentén, amely Erdélyt esetleg nagyon eltávolíthatja
a Regáttól. A Provincia körében nyilván
szó sincs arról, hogy valaki elszakadásra gondolna,
de az egy adott országon belüli külön irányú
fejlôdés gondolatát a politikai és szellemi
elit nehezen tudja megemészteni. Ebben csak az segít, ha
kibeszéljük ezeket a problémákat” – vélik
a szerkesztôk. Terveznek tematikus számot „Erdély történelmei”
címmel, olyan problémákat is érintve, mint
például a kontinuitás vagy a nemzeti szemléletû
történetírás(ok) kritikája.
A kezdeményezés – függetlenül attól,
mi lesz további sorsa – máris azt bizonyítja, hogy
az erdélyi magyar és román értelmiségiek
– több mint 80 évnyi sorozatos kirekesztettség és
mellôzöttség után – újrafogalmazzák
helyzetüket, és a hagyományos Budapest-, illetve Bukarest-centrikus
megközelítések helyett új megoldásokat
keresnek.
Íme még néhány – válogatásunkban
nem szereplô – cím az eddigi öt számból:
1. sz.: Mit akarunk, Bakk Miklós: A szétfejlôdés
logikája, Mircea Boari: Egyszerû igazságok a nacionalizmusról,
Szokoly Elek: Marosvásárhely – 1990, Ágoston Vilmos:
Az erdélyi kettôstudat, Gabriel Andreescu: Nemzeti kisebbségek
– lehetséges taktikák, Ágoston Hugó: Bukarest
mint provincia. 2. sz.: Daniel Barbu: Állampolgárság
és nemzetállam, Al. Cistelecan: Románia – Európa
Vaslui megyéje, Al. Zub: A decentralizáció imperatívusza,
Sabina Fati: A centralista hagyomány, Molnár G.: Polgári
regionalizmus, Végel László: Vajdasági retró,
Dr. Dejan Janca: Szerbia regionális szerkezeti átalakítása,
Kolumbán Gábor: Az önkormányzatok és a
régiók Európája. 3. sz.: Bakk Miklós:
Szavazói magatartás, választói jövôkép,
Molnár G.: A megyei tanácsi listákra leadott 2000.
június 4-i szavazatok regionális megoszlása, Mircea
Boari: Az állam reformja vagy az állam visszaszorítása,
Renate Weber: Nacionalizmus, centralizmus és polgári magatartásmód,
Antonela Capelle-Pogaÿcean: A romániai magyar kisebbség
új önmeghatározásai 1989 után. 4. sz.:
Al. Cistelecan: Erdély irodalma és irodalmai,
A Provincia körkérdése az erdélyi irodalomról.
Ioan Mualea, Eginald Schlattner, Szilágyi Júlia, Daniel Vighi,
Joachim Wittstock, Láng Zsolt, Vida Gábor, Selyem Zsuzsa,
Balázs Imre József, Livius Ciocârlie, Traian Stef,
William Totok, Dávid Gyula, Stefan Borbély, Egyed Péter,
Borcsa János, Sántha Attila, Udo Peter Wagner, Papp Sándor
Zsigmond válaszai; Molnár G.: Oximoron, avagy a „magyar
Erdély” színeváltozásai. 5. sz.: Hajdú
Farkas Zoltán: Etnikai sztereotípiák, Molnár
G.: Közép-Európa a föderalizmus és a katasztrófa
között.
A Provincia internetcíme: www.provincia.ro
Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu