jan. 1. 15 tagúra bôvül az Európai Unió Svédország, Finnország és Ausztria belépésével.
Megkezdi muködését az „EU dél-amerikai változata”, a Mercosur. Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay szabadkereskedelmi és vámuniójával egy 750 milliárd dollárnyi bruttó hazai terméket elôállító közösség jön létre.
Szervezetté alakul az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT). A 85 tagot számláló társaság új neve : Kereskedelmi Világszervezet (WTO).
Magyarország hivatalosan is átveszi az Európai Biztonsági és Együttmuködési Szervezet (EBESZ) soros elnöki tisztét.
jan. 4. A Mahir visszaadja az ÁV Rt.-nek a Magyar Nemzet, az Expressz és az Esti Hírlap kiadói jogát. Másnap az ÁV Rt. megvásárolja a Mai Nap Kiadó Rt. többségi részét a Magyar Hitelbank Rt.-tôl, ezzel a Szabad Föld és a Reform is a vagyonkezelô irányítása alá kerül.
jan. 5. Lech Walesa lengyel államfô bejelenti, hogy az új adótörvény elleni tiltakozásul nem hajlandó személyi jövedelemadót fizetni, s erre ösztönzi a többi állampolgárt is.
jan. 6. A Kordax kezébe kerül az Új Magyarország címu napilap.
jan. 11. Összeomlik a mexikói tôzsde, mivel a peso értékvesztése nyomán a külföldi tôke elmenekül az országból. Az év során az Egyesült Államok szervezésében összesen 51 milliárd dollárnyi segély érkezik, ami megakadályozza a teljes pénzügyi csôdöt.
jan. 12. Megválik posztjától Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos.
jan. 17. A Richter-skála szerinti 7,2-es erôsségu földrengés rázza meg a Nyugat-Japánban lévô Kobe térségét. A halálos áldozatok száma ötezer felett van, s több százezren válnak hajléktalanná.
jan. 19. A Muvelôdési és Közoktatási Minisztérium leváltja Keserü Katalint, a Mucsarnok igazgatónôjét.
jan. 23. A magyarországi Peremarton környékén a Richter-skála szerinti 3-as erôsségu földrengést regisztrálnak.
jan. 24. Új „kormánya” van az Európai Uniónak: hivatalba lép a Jacques Santer vezette Európai (brüsszeli) Bizottság.
jan. 26. Háború robban ki Ecuador és Peru között egy régóta vitatott határterület kapcsán. Csak nemzetközi közvetítéssel sikerül február végén fegyverszüneti megállapodást kötniük.
Csák Elemért nevezik ki a magyar kormány szóvivôjének, posztját február 15-én foglalhatja el.
jan. 28. Az MSZP siófoki frakciótanácskozásán lemond Békesi László pénzügyminiszter, Horn Gyula kormányfô március 1-jei hatállyal el is fogadja.
jan. 30. Meghal Gerald Durrell angol író-zoológus.
febr. 1. 12 200 Ft-ra emelkedik a minimálbér.
febr. 3. Lettország felvételével
34 tagúra bôvül az Európa Tanács.
Útjára indul a Discovery fedélzetén az elsô nôi urrepülôgép-utas. Az orosz és amerikai pilóták vezette jármu 10 percen keresztül kötelékben repül a Mir urállomással.
febr. 4. Az ausztriai Felsôôrön négy roma áldozata van egy rasszista indíttatású bombamerényletnek. A fajgyulölet elleni tiltakozásul a temetésen Thomas Klestil államfô és több miniszter is megjelenik.
febr. 5. Reng a föld Kecskemét környékén, a Richter-skála szerinti 3,4 erôsségu mozgást mérnek.
febr. 6. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minôsíti a kárpótlási törvény több passzusát.
febr. 21. Magyarországon az Országgyulés elfogadja a nyugdíjak 11 százalékos emelését.
febr. 23. Göncz Árpád államfô kinevezi Bokros Lajost pénzügyminiszterré, Suchman Tamást privatizációs tárca nélküli miniszterré, Surányi Györgyöt pedig újra az MNB elnökévé.
G. Nagyné Maczó Ágnes, a parlament alelnöke nyílt levelében bírálja a Magyar Televízió Híradóját, az országgyulési beszámolók manipulációja miatt.
febr. 26. Megtartják az elsô többpárti tádzsik parlamenti választásokat. A választók szinte kizárólag pártoktól független jelöltekre adják voksukat.
Csôdbe jut az 1762-ben alapított brit Baring Brothers Bank. A pénzintézet szingapúri kirendeltségének vezetôjét, a 28 éves Nick Leesont vádolják az alaptôkét felemésztô sikertelen spekulációval a határidôs tôzsdén. Leesont késôbb hat és fél éves börtönbüntetésre ítélik.
márc. 1. Belgiumban eltörlik a kötelezô sorkatonai szolgálatot.
Lengyelországban a szejm lemondatja Waldemar Pawlak kormányát, az új kabinetet Józef Oleksy vezeti.
Moszkvában saját lakása elôtt lelövik Vlagyiszlav Lisztyevet, az Osztankinó Televízió 38 éves vezérigazgatóját, népszeru musorvezetôjét.
Elsô alkalommal tartanak Budapesten tanácskozást a határon túli magyar szervezetek vezetôi.
márc. 2. Az ENSZ békefenntartó erôi két év után elhagyják Szomáliát.
A miskolci bíróság pénzbüntetésre ítéli a Horn Gyula 1994-es balesetében vétkes gépkocsivezetôket.
márc. 8. A rosztovi egyetem díszdoktorává avatja egykori hallgatóját, Horn Gyula magyar miniszterelnököt.
márc. 12. Elfogadják a Bokros-csomagot: Horn Gyula kormányfô bejelenti, hogy az ország gazdasági stabilizációja érdekében szigorú megszorító intézkedésekre kényszerül a kormány.
A Bokros-csomag elleni tiltakozásul lemond Kovács Pál népjóléti és
Katona Béla titkosszolgálatokat felügyelô tárca nélküli miniszter.
márc. 13. A Magyar Nemzeti Bank 9 százalékkal leértékeli a forintot, és áttér a csúszó leértékelésre. Ennek mértéke 3 hónapig 1,9 százalék/hó, majd 1,3 százalék havonta.
márc. 17. Nagy-Britannia tiltakozása ellenére Bill Clinton a Fehér Házban fogadja az északír terrorista IRA politikai szárnyának tartott Sinn Féin vezetôjét, Gerry Adamset.
Megkezdik Nagymarosnál a körtöltés bontását, hogy visszaállíthassák a Dunakanyar eredeti természeti állapotát.
márc. 19. Párizsban Horn Gyula és Vladimír Meciar aláírja a magyar–
szlovák alapszerzôdést. A megállapodásnak mindkét országban jelentôs ellentábora van.
márc. 20. A tokiói metróban egy szekta, a Legfelsôbb Igazság tagjai szarin nevu ideggázzal mérgezik meg az utasokat. 12 halottat találnak, s több ezer ember szorul kórházi kezelésre.
márc. 22. Magyarország több egyetemi városában tüntetést tartanak a diákok a tandíj bevezetése ellen.
márc. 23. A kormány döntést hoz a társadalombiztosítás számára átadandó 65 milliárd forintnyi vagyonról.
Nikolits Istvánt (MSZP) nevezik ki a titkosszolgálatokat felügyelô miniszternek.
márc. 27. Átadják az Oscar-díjakat. Robert Zemeckis Forrest Gump címu filmje nyeri szinte az összes fontos díjat Tom Hanks egymás után másodszor részesül a kitüntetésben. Quentin Tarantino Ponyvaregényét csak egy Oscarra érdemesítik.
márc. 30. Ítélet születik az „olajezredesek” perében, 22 katonának kell börtönbe vonulni vagy pénzbüntetést fizetni olajszôkítés miatt.
ápr. 1. A magyar vállalkozóknak lehetôségük nyílik, hogy devizaszámlát nyissanak hazai bankokban.
Teljesen üresen jelenik meg az Esti Hírlap ötödik oldala. A Hírlapkiadó vezérigazgatója cenzúrázta meg utolsó pillanatban az újságot.
ápr. 3. Szabó Györgyöt nevezik ki népjóléti miniszternek.
ápr. 5. Magyar–horvát kisebbségvédelmi egyezményt ír alá Kovács László külügyminiszter Eszéken.
ápr. 9. Alberto Fujimori japán származású politikus nyeri újra a perui elnökválasztást, pedig vetélytársai között található az egykori ENSZ-fôtitkár, Pérez de Cuéllar is.
Magyarországon cigány önkormányzati választást tartanak, amelyen a Lungo Drom szervezet tagjai szerzik meg mind az 53 mandátumot. Az önkormányzat vezetôjévé Farkas Flóriánt választják meg.
ápr. 10. A kanadai Hebdo cég kétmilliárd forintot fizet az Expressz hirdetési újságért.
Meghal Fischer Annie zongoramuvésznô.
ápr. 13. Magyarországon operatív koordinációs bizottságot hoznak létre az APEH, a VPOP, a rendôrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok részvételével a feketegazdaság visszaszorítása érdekében.
ápr. 19. Az Egyesült Államokat megrázó terrorista támadás történik Oklahoma Cityben. Hivatalnokokkal és ügyfelekkel is teli épületet robbantanak fel szélsôséges jobboldali merénylôk egy kocsiba rejtett bombával. A halottak száma 167.
Magyar–szlovák egyezményt írnak alá a dunai vízpótlásról, Magyarország vállalja, hogy fenékgátat épít a Dunán, amihez egy hét múlva hozzá is kezdenek Dunakilitinél.
ápr. 20. Meghal Milovan Gyilasz.
Az egész országra kiterjedô vasutassztrájk kezdôdik Magyarországon a kollektív szerzôdés hiánya miatt. Három nap múlva aláírják a megállapodást.
ápr. 21. Megkezdi muködését a Magyar Export-Import Bank Rt. (Eximbank).
ápr. 24. Az FBI Budapesten nyitja meg elsô külföldi kiképzôközpontját, a Nemzetközi Rendészeti Akadémiát.
ápr. 25. 83 éves korában meghal Ginger Rogers amerikai színésznô, Fred Astair legendás táncpartnere.
ápr. 29. A Fidesz megtartja Budapesten VII. kongresszusát, amelyen Orbán Viktort megerôsítik elnöki posztján, a párt nevét pedig Fidesz Magyar Polgári Pártra változtatják.
máj. 1. A horvát hadsereg támadást intéz a szerb kézen lévô Nyugat-Szlavónia ellen, a szerbek pár napon belül elismerik vereségüket.
máj. 2. Megkezdôdik az egyik legveszedelmesebb maffiavezér, Salvatore Toto Riina pere Olaszországban. A vád szerint ô a felelôs többek között Giovanni Falcone vizsgálóbíró haláláért is.
máj. 4. Oxfordban díszdoktorrá avatják Göncz Árpád magyar köztársasági elnököt.
máj. 7. A francia elnökválasztás második fordulójában a konzervatív Jacques Chirac szerzi meg a szavazatok 52,64 százalékát, s így a gyôzelmet. A Francia Köztársaság 22. elnökeként iktatják be hivatalába 17-én, amikor is Alain Juppét bízza meg kormányalakítással.
Kaposvárott úgynevezett próbaválasztást tartanak igen alacsony részvétellel. A gyôzelmet az MSZP szerzi, második az FKgP.
máj. 8. A rendôrség hivatali visszaélés gyanújával ismét ôrizetbe veszi Kovács Mihályt, az Agrobank Rt. elnökét.
máj. 13. A 33 éves brit Alison Hargreaves az elsô nô, aki egyedül és oxigénpalack nélkül megmássza a Mount Everestet. Még ez év augusztusában a Himáláján életét veszti.
máj. 14. A dalai láma bejelenti, megtalálták a 10. pancsen láma reinkarnációját egy hatéves kisfiú, Gedhun Csoekji Njima személyében.
máj. 15. Leváltják a TV Híradó élérôl Betlen János fôszerkesztôt, helyére Hídvégi József kerül.
máj. 23. Az Állami Értékpapír Felügyelet elmarasztalja a Budapest Bankot, mert titokban tartotta az államtól kapott 12 milliárd forintos tôkejuttatását.
máj. 26–29. A NATO közgyulése elôször ülésezik egy NATO-n kívüli országban, Budapesten.
máj. 26–27. A közép-európai országok államfôi is Magyarországot választják tanácskozásuk színhelyéül, a keszthelyi találkozón közös állásfoglalást írnak alá Boszniáról.
máj. 27–28. Földrengés sújtja Oroszország távol-keleti térségében Szahalint. 1236 halott marad a romok alatt.
jún. 1. Washingtonban beiktatják tisztségébe a Világbank sorrendben kilencedik elnökét, James D. Wolfensohnt.
jún. 6. Bill Clinton, az Egyesült Államok elnöke hivatalos munkalátogatáson fogadja az Amerikában tartózkodó Horn Gyula magyar miniszterelnököt. Horn tárgyalásokat folytat az IMF, a Világbank és az ENSZ vezetôivel is.
jún. 7. Li Teng-huj elnök személyében elôször látogat – ha nem is hivatalosan – tajvani politikus az Egyesült Államokba 1949 óta. Kína hevesen tiltakozik.
Felavatják Veresegyházon a Somody Imre vezette Pharmavit Rt. 950 millió forintért épült új gyógyszergyártó üzemét.
jún. 8. Az amerikai haditengerészet egysége kimenekíti Boszniából az idôközben nemzeti hôssé avanzsált Scott O’Gradyt, akinek repülôgépét hat nappal korábban lôtték le Banja Luka fölött, s azóta az erdôben bujkált az ellenség elôl túlélôkészlete segítségével.
jún. 9. A kolumbiai rendôrség letartóztatja Gilberto Rodriguez Orejuelát, a legnagyobb kábítószer-kereskedô szervezet (Cali-kartell) vezetôjét.
jún. 13. Göncz Árpád államfô aláírja a stabilizációs törvényeket (Bokros-csomag), amelyeket az Országgyulés május 30-án fogadott el.
jún. 14. Samil Baszajev vezetésével mintegy száz csecsen fegyveres elfoglalja a bugyonnovszki kórházat kb. kétezer túszt ejtve. Ez a terrorakció segíti elô a polgárháborút lezáró béketárgyalások felgyorsulását, s a július 30-i katonai egyezmény aláírását.
Bokros Lajos pénzügyminiszter bejelenti, hogy jótékonysági célokra fordítja a Budapest Banktól vitatott körülmények között kapott 16 millió forintos végkielégítését.
jún. 15–18. Budapesten tartja 104. ülését a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, melyen megjelenik a NOB elnöke, a spanyol Juan Antonio Samaranch, valamint János luxemburgi nagyherceg és Anna brit hercegnô is. Salt Lake City-nek ítélik a 2002. évi téli játékokat.
jún. 16. Megalakul az ÁPV Rt. az ÁVÜ és az ÁP Rt. összevonásával. Szokai Imre lesz az új cég elnöke.
jún. 17. Lemond a spanyol védelmi miniszter a hetekkel korábban kirobbant lehallgatási botrány következtében, mivel kiderül, hogy magának a királynak, I. János Károlynak a telefonján is poloska volt.
jún. 18. Straub Eleket választják a Matáv Rt. vezérigazgatójának.
jún. 19. Az Országgyulés ismét Göncz Árpádot választja köztársasági elnöknek Az ellenzék jelöltje Mádl Ferenc volt.
jún. 22. Horn Gyula miniszterelnök leváltja Pál László ipari minisztert, helyére Dunai Imrét javasolja.
jún. 26. Horn Gyula hivatalosan is visszavonja az Országgyulésben a Süddeutsche Zeitungnak tett kijelentését, amely szerint az ellenzéki pártok szélsôséges csoportokat támogatnak hazánkban. Az ellenzék korábban e nyilatkozat miatt kivonulásával tiltakozott a parlamentben.
jún. 27. A Magyar Nemzeti Bank 500 millió német márka értékben bocsát ki kötvényt Németországban, ez a legnagyobb összegu jegyzés az ez évi 13 kibocsátás közül.
jún. 29. Szöulban összedôl egy ötemeletes áruház. A halálos áldozatok száma 401.
jún. 30. A német parlament a második világháború óta elsô ízben engedélyezi, hogy német katonák külföldi bevetésen vegyenek részt, ezúttal Bosznia a célpont.
Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minôsíti a Bokros-csomag több pontját.
Megkezdhetik munkájukat a magyar országgyulési biztosok, az ombudsmanok, névsoruk: Gönczöl Katalin (általános), Majtényi László (adatvédelmi), Kaltenbach Jenô (kisebbségi) és Polt Péter (Gönczöl helyettese).
júl. 5. A Legfelsôbb Bíróság döntése alapján felszámolási eljárás indul a nagyrédei Megamorv Kft. ellen, melynek tulajdonosa Morvai Ferenc, neves „Petôfi-kutató” és kisgazda honatya.
júl. 9. Francia kommandósok foglalják el a Greenpeace Rainbow Warrior II. nevu hajóját, amely tiltakozásul az atomrobbantások ellen behatolt a Mururoa korallsziget körüli biztonsági övezetbe.
júl. 11. Öt nyugat-európai túszt ejt foglyul egy kasmíri szeparatista csoport. Mivel nem teljesítik követeléseiket, az egyik norvég turistát augusztusban lefejezik.
A boszniai szerb csapatok elfoglalják az ENSZ-védelem alatt álló Szrebrenicát, mintegy hatezer helybéli muszlim lakost mészárolnak le.
júl. 14. Ópusztaszeren megtörténik a csaknem négy év alatt restaurált Feszty-körkép ünnepélyes szakmai átadása.
júl. 15. Tizennyolcan halnak meg egy pótkocsis teherautón összezsúfolt tamil menekültek közül Gyôr közelében a nagy hôség és az oxigénhiány következtében.
júl. 17. Gál Zoltán, az Országgyulés elnöke autóbalesetet szenved Tiszaújváros közelében, két kormányôr és egy motoros rendôr meghal.
júl. 20. Lemond az Opel AG három csúcsvezetôje, miután bebizonyosodik, hogy csúszópénzeket fogadtak el partnereiktôl. További hatvankét középvezetô-alkalmazott ellen folyik ügyészségi vizsgálat az addigi valószínuleg legnagyobb német korrupciós botrány kapcsán.
júl. 21. Átadják Somogyvámoson az Indiai Kulturális Központot, a Krisna-völgyet.
júl. 22. Lezárul az OTP-részvények kisbefektetôknek szánt nyilvános jegyzése.
júl. 24. Vietnam csatlakozásával héttagúra bôvült a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN).
júl. 28. Meghal Rózsa Miklós, háromszoros Oscar-díjas zeneszerzô, a Dzsungel könyve, a Ben Hur és más híres filmek zenírója.
júl. 31. Bejelentik a Walt Disney és a Capital Cities/ABC Inc. összeolvadását. A 19 milliárd dollár értéku fúzióval hatalmas médiabirodalom jön létre az USA-ban, melynek tevékenységi köre a filmgyártástól a tévé- és rádiómusorok szolgáltatásán keresztül a könyv-, újság- és multimédia-kiadásig terjed.
aug. 3. Ismét kiújulnak az ellentétek Dabas-Sáriban, ahol az egyházi és a világi iskola között húzott falat a szülôk lerombolják, mert keveslik az önkormányzati iskolában lévô tantermek számát.
aug. 5. Horvát csapatok elfoglalják a Krajinai Szerb Köztársaság „fôvárosát”, Knint, ezzel véget ér a terület négyéves szerb megszállása.
aug. 8. Elhagyja Irakot Szaddám Huszein két veje családostul, s Jordániában kérnek menedékjogot. Késôbb sikerül ôket visszacsábítani hazájukba, ahol merénylet áldozatai lesznek.
aug. 10. A karlsruhei német alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondja ki, hogy a bajor népiskolákban feszület található az osztálytermekben, mert ez sérti a vallásszabadságot.
aug. 19. Békemegállapodást írnak alá a libériai polgárháború lezárására. A hatéves harc során 150 ezer ember vesztette életét.
aug. 20. A csecsenföldi Argun városának rendôrkapitányságát 300 csecsen fegyveres hatalmába keríti. Miután elengedik túszaikat, orosz egységek megrohamozzák az épületet, 70 csecsent megölnek, a többit foglyul ejtik.
aug. 22. A Postabank többségi részesedést szerez 480 millió forintért a Szabad Föld Rt.-ben, amely az azonos címu lap kiadója.
aug. 28. Szarajevó egyik forgalmas piacára szerb gránátesô hullik, minek következtében 38 ember meghal, 86 pedig súlyosan megsebesül.
aug. 30. Megkezdôdik a koalíciós pártok közötti egyeztetés. Petô Iván a kormányból való kilépéssel fenyegetôzött Nagy Sándor miniszterelnök-helyettesi kinevezése esetén. Végül minden marad a régiben.
aug. 31. A megnyitó ünnepséggel megkezdôdik Budapesten a Cigány Világfesztivál.
szept. 1. Az ausztriai Hainburgban saját Mercedesének hátsó ülésén sérülten és igen részegen megtalálták a szlovák államelnök, Michal Kovac 34 éves fiát, akit a bajor ügyészség csalással vádol. Máig nem tisztázott a szlovák titkosrendôrség szerepe a Kovac fiú elrablásában és külföldre szöktetésében, a gyanú szerint a miniszterelnök, Vladimir Meciar áll az eset hátterében.
szept. 4. Új beruházási törvényt fogadnak el Kubában, ami engedélyezi a külföldiek ingatlanvásárlását, és az akár 100 százalékban külföldi tulajdonban lévô cégek alapítását is.
szept. 4–15. Pekingben tartják az ENSZ negyedik nemzetközi nôkonferenciáját.
szept. 5. Tüntetnek a tuzoltók a Parlament elôtt béremelésért és korszerubb eszközökért. A demonstrációt Torgyán József is támogatja megjelenésével.
szept. 13. A Richter-skála szerinti 3,5-ös erôsségu földrengés rázza meg Várpalotát. Öt nappal késôbb ugyanez történik a Dunakanyarban.
szept. 15. Elnököt választ a Mol Rt. Pál László MSZP-s politikus, volt ipari miniszter személyében.
szept. 19. A Unabomber névre keresztelt egyedül dolgozó amerikai levélbombagyáros közzétesz egy manifesztumot az ipari társadalom ellen a The Washington Post hasábjain. A hetvenes évek óta aktív terrorista három embert ölt meg és rengeteget megsebesített postai küldeményeivel.
szept. 23. George Pataki, New York állam magyar származású kormányzója ötnapos látogatásra Magyarországra érkezik.
szept. 25. Szerte Magyarországon tandíjellenes tüntetéseket tartanak. Budapesten tizenegy naposra kerekedik a Parlament elôtti megmozdulás.
szept. 28. Jichák Rabin izraeli és Jasszer Arafat palesztin vezetô Washingtonban megállapodást ír alá a Gázai övezet és Ciszjordánia nagy részének palesztin kézbe való átadásáról, az izraeli katonák kivonulásáról.
okt. 1. A portugál országgyulési választásokon tíz év után visszatér a hatalomba a szocialista párt. António Guterres alakíthat kormányt.
Nagy-Britannia is bevezeti a tízes számrendszeren alapuló mértékegység-rendszert.
okt. 2. A Németországban tárgyaló Horn Gyula magyar kormányfô 1 milliárd márkás hitelgaranciáról szóló megállapodást ír alá Kohl kancellárral.
okt. 3. Los Angelesben felmenti az esküdtszék O. J. Simpsont felesége és annak barátja meggyilkolásának vádja alól.
okt. 4–5. Húszezer diák tüntet Budapesten a tandíjrendelet ellen. Végül a HÖKOSZ megállapodást köt Horn Gyulával a kétezer forintos alaptandíj bevezetésérôl, s a kiegészítô tandíj késôbbre halasztásáról.
okt. 4. Bíró András és az általa vezetett Autonómia Alapítvány elnyeri az Alternatív Nobel-díjat.
okt. 5. December 1-jei hatállyal beadja lemondását Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter, utóda a szintén szocialista Kiss Péter.
okt. 6. Életének 77. évében meghal Mándy Iván Kossuth-díjas író.
okt. 8. A magyarországi lottójáték történetének legnagyobb nyereménye, 579 millió forint talál gazdára. Botrány tör ki annak kapcsán, hogy az Objektív címu hírmusor riportjában felismerhetôk a nyertesek.
okt. 12–13. Alföldi Albert szocialista képviselô meghívására a Bács-Kiskun megyei Hajóson gyulést tart 50 MSZP-s politikus.
okt. 13. Feloszlatja magát az osztrák parlament, mivel felbomlott a szociáldemokrata–néppárti nagykoalíció az eredménytelen költségvetési vita miatt. Decemberre választásokat írnak ki, amit ismét a szociáldemokraták nyernek.
Az 1946-os magyar parlament kisgazda elnöke, Varga Béla 93 éves korában meghal.
okt. 16. Minden idôk legnagyobb összejövetele zajlik fekete amerikaiak részvételével Washingtonban, ahol Louis Farrakhan hívására 400 ezer ember vesz részt a felvonuláson.
okt. 17. A Vas megyei Rum községben agyonlônek a rendôrök egy elmebeteg férfit, aki baltával támadt a házába betörô egyenruhásokra.
okt. 18. Nagy Sándor szocialista honatya bejelenti lemondását az MSZOSZ elnöki posztjáról. November 9-én az addigi alelnököt, Sándor Lászlót választják utódjául.
okt. 20. Lemond Willy Claes, a NATO belga fôtitkára, miután vád alá helyezték a belga légierô repülôgép- és helikopterbeszerzése körüli korrupció miatt. Utóda a spanyol Javier Solana.
Budapesten felavatják a Közép-Európai Egyetem (CEU) új, immár végleges otthonát.
okt. 24. Kétszáz állam- és kormányfô vesz részt New Yorkban az ENSZ ötvenedik születésnapja alkalmából tartott ünnepségen.
A magyar delegációt Göncz Árpád köztársasági elnök vezeti.
okt. 25. A magyarországi Munkáspárt átad 180 ezer aláírást a parlament alelnökének, amelyek népszavazást sürgetnek a NATO-csatlakozás ügyében.
okt. 27. A Brady-terv keretében mintegy 10 milliárd dollárnyi perui államadósság átütemezésérôl kötöttek megállapodást.
Robbanás történik a kassai vasmuben, minek következtében magyar területen is mérhetô a szén-monoxid-szennyezôdés.
okt. 28. Azerbajdzsán fôvárosában, Bakuban egy metrószerelvény kigyullad két állomás között. Az áldozatok száma háromszáz körülire tehetô.
okt. 30. Átadják Budapesten a Lágymányosi hidat, a 16 milliárd forintos beruházás 45 év után az elsô újonnan épített Duna-híd, hossza 500 méter, szélessége 30 méter.
nov. 1. Kormányszóvivôvé nevezik ki Havas Henriket címzetes államtitkári rangban, hat nap múlva azonban beadja lemondását.
nov. 4. Egy békegyulésrôl való távozás közben Jigal Amir 27 éves zsidó merénylô lelövi Jichák Rabin izraeli miniszterelnököt.
nov. 7. A magyar parlament elfogadja a devizatörvényt, ezzel elhárul az utolsó akadály is a forint konvertibilitása elôl.
nov. 8. Muszaki hiba miatt le kell állítani a Paksi Atomerômu 2-es számú reaktorát, amit aztán két héttel késôbb tudnak újraindítani.
A rendôrség kihallgatja Stadler József vállalkozót, akit 500 millió forintos áfa-csalással és exporttámogatás jogosulatlan igénybevételével vádolnak.
nov. 15. A pozsonyi parlament megszavazza a nyelvtörvényt, amely kötelezôvé teszi a szlovák nyelv használatát a hivatalos érintkezésben, és erôsen korlátozza a kisebbségek nyelvhasználatát.
Hatvanezer pedagógus és közmuvelôdési dolgozó tüntetett a Kossuth téren magasabb bérért és intézményeik muködôképességének fenntartásáért.
nov. 18. Az orosz kormány és a Londoni Klub képviselôi megállapodnak az orosz államadósság átütemezésérôl 32,5 milliárd dollár értékben.
nov. 19. A lengyel elnökválasztás második fordulójában a szocialista Aleksander Kwasniewski nyert, legyôzve Lech Walesát.
nov. 20. Lemond tisztségérôl Horváth Ádám, a Magyar Televízió elnöke, mert nem ért egyet a tervezett médiatörvénnyel. December 31-ig még ellátja feladatát.
Újra megnyitja kapuit az 1948-ban bezárt bukaresti értéktôzsde.
nov. 21. Hosszan tartó háború és hosszan tartó béketárgyalások után az amerikai Daytonban megegyeznek a délszláv háborús felek a béke feltételeiben. Bosznia-Hercegovina egységes állam marad, de területét kettéosztják; egyik felében szerb fennhatóság, a másikban pedig bosnyák-horvát uralom lesz. A békefenntartók még a december 14-i hivatalos aláírás elôtt a térségbe érkeznek.
Felavatják Székesfehérvárott az IBM elsô kelet-európai üzemét, amely 40 millió márkás beruházással épült. Merevlemez-meghajtókat gyárt majd benne mintegy ezer alkalmazott.
nov. 24. Népszavazást tartanak a katolikus Írországban arról, hogy az alkotmányból töröljék (Európában utolsóként) a válás tilalmát. Minimális különbséggel az igen gyôz.
Lemond Fodor Gábor muvelôdési miniszter.
nov. 28. Párizsban aláírják a tagfelvételi megállapodást, mely szerint Csehország 26.-ként csatlakozik a Gazdasági Együttmuködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD).
dec. 1. A Honvédelmi Minisztérium bejelenti, hogy Kaposvár és Taszár lesz az amerikai békefenntartó erôk szárazföldi központja. Az elsô katonák meg is érkeznek 9-én.
Megkezdi muködését a Roma Sajtóközpont Budapesten.
dec. 2. A Srí Lanka-i kormánycsapatok beveszik a tamil „tigrisek” fôvárosának számító Jaffnát, és ezzel döntô gyôzelmet aratnak a 12 év óta tartó polgárháborúban.
dec. 5. A parlament dönt arról, hogy ötszáz fôs muszaki alakulat vegyen részt magyar részrôl a délszláv békefenntartásban.
dec. 7. Hat év alatt 3,7 milliárd kilométert utazva megérkezik a Galileo amerikai urszonda a Jupiterhez.
dec. 8. Nem egész egy évvel a csecsen válság kirobbanása után szerzôdést ír alá az orosz miniszterelnök, Viktor Csernomirgyin és Doku Zavgajev, a térség „helytartója” Csecsenföld „különleges státusáról”.
Az UNESCO a világörökség részének nyilvánítja az Aggteleki cseppkôbarlangot.
Az ÁPV Rt. egy gázszolgáltató és nyolc villamosipari cég részvényeinek eladásáról ír alá szerzôdést külföldi befektetôkkel. 180 milliárd forint privatizációs bevételt kasszírozunk a cégekért.
dec. 12. A közlekedési dolgozók három hete tartó sztrájkjának betetôzéseként százezrek vonulnak ki Franciaország több városában az utcákra, hogy tiltakozzanak a kormány társadalombiztosítási reformterve ellen.
dec. 15. Magyarországon a pedagógusok sztrájkolnak országszerte, 25 százalékos bérfejlesztést követelve.
dec. 17. Alsóházi parlamenti választásokat tartanak Oroszországban 65 százalékos részvétel mellett. A gyôzelmet Gennagyij Zjuganov Kommunista Pártja szerzi meg a második helyezett Otthonunk-Oroszország és a harmadik Zsirinovszkij-féle Liberális Demokrata Párt elôtt.
dec. 19. Az EBRD (32,5 százalék) és a General Electric Capital Services (27,5 százalék) közösen 87 millió dollárért megveszi a Budapest Bank részvényeinek hatvan százalékát.
dec. 21. Parlamenti vizsgálóbizottságot állítanak fel Magyarországon az orosz államadósság rendezésével és az olajimporttal kapcsolatos visszásságok kiderítésére, különös tekintettel Pál László egykori és Dunai Imre aktuális ipari miniszter szerepére.
Az Országgyulés elfogadja a médiatörvényt.
Vádat emelnek Dél-Koreában két volt köztársasági elnök ellen. Cson Tu Hvan ellen katonai puccs vezetése, utódja, Ro Te Vu ellen pedig korrupció a vád. Kenôpénzek átadása/elfogadása miatt egyébként szinte az összes nagyvállalat vezetôje ellen eljárás indul.
dec. 28. A pécsi állatkertbôl megszökô Piroska névre hallgató farkas két felnôttet és öt gyereket támad meg, egyikük, egy unokáját védelmezô nagymama belehal sérüléseibe.
dec. 29. Magyar Bálintot (SZDSZ) kulturális miniszterré nevezik ki, hivatalát január 1-jétôl foglalja majd el.
Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu
http://www.c3.hu/scripta