Jan. 1. Életbe lép a világ legnagyobb, 360 millió fogyasztót tömörítô szabadkereskedelmi egyezménye, a NAFTA. Tagjai: Egyesült Államok,  Kanada és Mexikó.
Mexikóban indiánlázadás tör ki, a hadsereg bevetésével is csak nehezen sikerül a kormánynak úrrá lenni a helyzeten.
Jan. 5. Grúziában bejelentik, hogy öngyilkos lett az ország elsô szabadon választott elnöke, Zviad Gamszahurdia. Halálának körülményei máig tisztázatlanok.
jan. 10. A NATO brüsszeli csúcsértekezletén a 16 tagállam aláírja a „Partnerség a békéért” elnevezésû programot, mely együttmûködést ajánl a Varsói Szerzôdés egykori tagjainak, valamint a szovjet utódállamoknak.
Aláírják Budapesten a tábori lelkészi szolgálat felállításáról szóló magyar–
vatikáni szerzôdést, másnap megállapodás születik a református, evangélikus és zsidó vallású tábori lelkészekrôl is.
Jan. 11. Göncz Árpád államfô, Boross Péter miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter Prágába utazott a visegrádi országok vezetôi és Bill Clinton amerikai elnök közötti tárgyalásra.
Jan. 12. A Centrum Áruházak Rt. részvényeinek 51 százalékát a munkavállalókból, a menedzsmentbôl és más befektetôkbôl álló konzorcium veheti meg.
Jan. 13. Beadja lemondását Szekeres Szabolcs, az Állami Vagyonkezelô Rt. elnök-vezérigazgatója. Utóda Csepi Lajos.
Jan. 15. Meghal Cziffra György magyar származású francia zongoramûvész, és Róna Viktor balett-táncos.
Jan. 17. A Richter-skála szerinti 6,5 fokozatú földrengés rázza meg Dél-Kaliforniát. Los Angelest, ahol 61 halottat találnak a romok alatt, katasztrófa sújtotta területnek nyilvánítja az elnök.
A Legfelsôbb Bíróság felmenti Szeleczky Zitát a népellenes bûntett miatt 1948-ban ellene emelt vád alól.
Jan. 24. A Tv-Híradó munkatársai egy szájról olvasni tudó süketnéma fiatalember segítségével fejtik meg, hogy Horn Gyula mit mondott a Parlamentben padszomszédjának.
Jan. 25. Szegedi otthonában gyilkosság áldozata lesz egy ismert cukrász a családjával együtt. A bûntény elkövetésével a jugoszláv illetôségû Magda Marinkót gyanúsítják.
Jan. 29. Felavatják Pécsett a Gandhi Gimnáziumot, Európa elsô cigány gimnáziumát.
Febr. 1. A minimálbér 10 500 Ft-ra emelkedik Magyarországon.
Febr. 3. Az Egyesült Államok 19 év után bejelenti a Vietnam elleni kereskedelmi szankciók megszüntetését.
Febr. 4. Összedôl Budapesten az Ó utca 24-es számú lakóház, egy ember meghal.
A 25. Magyar Filmszemle fôdíját Szász János (Woyzeck) és Tóth Tamás (Vasisten gyermekei) kapják megosztva.
Febr. 8. Jeszenszky Géza külügyminiszter aláírja Brüsszelben a „Partnerség a békéért” program keretdokumentumait.
Febr. 9. A Lupis-botrány kirobbanása: A Tôzsdetanács felfüggeszti a brókerház tôzsdei kereskedési jogát.
Febr. 12. Megkezdôdik a norvégiai Lillehammerben a 17. téli olimpia.
Febr. 18. Az MDF VII. országos gyûlésén Für Lajost választják elnöknek, Boross Péter a párt miniszterelnök-jelöltje lesz.
Febr. 20. Közös nagygyûlést tart a Budapest Sportcsarnokban Csurka István és Torgyán József.
Febr. 22. Választási szövetséget köt az SZDSZ, Fidesz, Agrárszövetség és a Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja.
Febr. 25. Baruch Goldstein a ciszjordániai Hebronban 43 arab hívôt mészárol le egy mecsetben.
Az SZDSZ Országos Tanácsa dönt arról, hogy Kuncze Gábor vezesse a párt országos listáját.
Febr. 27. Az MSZP-kongresszus döntése: Horn Gyula vezeti az országos listát.
Márc. 1. Deák János vezérkari fônök személyében új parancsnoka van a Magyar Honvédségnek.
Csúcs László, a Magyar Rádió alelnöke bejelenti 129 rádiós elbocsátását/nyugdíjazását.
Márc. 6. Meghal Melina Mercouri görög színésznô.
Márc. 8. A magyar Országgyûlés elfogadja az ügynöktörvényt.
Márc. 10. Lengyelország megegyezik a Londoni Klubbal az államadósság közel felének, 13,1 milliárd dollárnak az átütemezésérôl.
Márc. 13. Meghal Benda Kálmán, történész-akadémikus.
Márc. 14. Jozef Moravcik kap megbízást Szlovákiában az új kormány felállítására, miután három nappal korábban a parlament leváltotta Vladimir Meciart.
Márc. 15. Fehéroroszország parlamentje elfogadja az új alkotmányt, amely elnöki köztársaságként határozza meg az ország államformáját.
Márc. 21. Stephen Spielberg Schindler listája címû filmje nyeri a legjobb rendezésnek és a legjobb filmnek járó Oscar-díjat a 66. Los Angeles-i díjkiosztáson.
A film összesen hét elsôséget szerez.
Márc. 22. Olaszországban a parlamenti választásokon jobboldali fordulat következik be, Silvio Berlusconi alakíthat kormányt.
Márc. 23. Guatemalában 33 éve tartó polgárháború végére tesz pontot a békekötés a kormány és a Nemzeti Forradalmi Egység gerillaszervezet között.
Meghal Eugene Ionesco román származású francia drámaíró, az abszurd irányzat jelentôs képviselôje. Legismertebb mûvei: A kopasz énekesnô és Az orrszarvú.
Ápr. 1. Jeszenszky Géza külügyminiszter benyújtja Athénban Magyarország csatlakozási kérelmét az EU-hoz.
Ápr. 2. Jeszenszky Géza külügyminisztert kitapsolja a közönség a „Holokauszt Magyarországon: ötven év után” címû konferencián.
Ápr. 6. Merénylet áldozata lesz a ruandai és a burundi államfô. Véres polgárháború kezdôdik Ruandában.
Magyarországon az Országgyûlés elfogadja a földtörvényt, melynek értelmében külföldiek nem szerezhetnek termôföld-tulajdont.
Ápr. 7. Befejezi négyéves munkáját a rendszerváltás utáni elsô magyar parlament.
Ápr. 8. Befejezôdik az ajánló szelvények gyûjtése: 15 párt állít országos listát, míg 1888 egyéni jelölt indul.
Ápr. 10–11. NATO-repülôk légi csapást mérnek a boszniai Gorazdét ostromló szerb erôkre.
Ápr. 12. Megalakul a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége.
Ápr. 12–15. 124 ország írja alá az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) marrakechi nyilatkozatát a protekcionizmus ellen.
Ápr. 22. Richard Nixon volt amerikai elnök halála.
Ápr. 26. A Hírlapkiadó Rt. megvásárolja a Magyar Nemzet Rt. többségi tulajdonát a francia Hersant-csoporthoz tartozó Socpresse Rt.-tôl.
Ápr. 26–29. A Dél-afrikai Köztársaságban megtartják az elsô szabad választásokat, melyen a feketéket tömörítô Nelson Mandela vezette Afrikai Nemzeti Kongresszus végez az elsô helyen a szavazatok 62,65 százalékával.
Ápr. 28. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték az Egyesült Államokban Aldrich Amest, a CIA volt tisztviselôjét a Szovjetunió és Oroszország javára történt kémkedés miatt.
Máj. 1. Imolában versenyzés közben halálos balesetet szenved Ayrton Senna.
Életbe lép Magyarországon az idegenrendészeti törvény, mely megszigorítja a külföldiek beutazását, bevándorlását az országba.
Máj. 2. A hágai Nemzetközi Bíróságon Magyarország átadja a bôsi perrel kapcsolatos keresetlevelét.
Máj. 5. Horn Gyula, az MSZP listavezetôje autóbalesetet szenved, így egy abronccsal a fején szerepel a választási kampány finisében.
Máj. 6. Megnyitják a Nagy-Britanniát Franciaországgal a tenger alatt összekötô „Csalagut”-at.
Máj. 8. Megtartják Magyarországon a parlamenti választások elsô fordulóját, amely az MSZP elsöprô sikerét hozza.
Máj. 12. 55 éves korában szívinfarktusban meghal John Smith, a brit Munkáspárt vezére. Utódjául késôbb Tony Blairt választják.
Máj. 14. Moszkvában megkötik a sokadik, de ezúttal tartós tûzszüneti megállapodást Karabah ügyében.  Azerbajdzsán és Örményország hatéves háborúnak vet ezzel véget.
Máj. 16. A Fôvárosi Bíróság feloszlatja a Szabó Albert vezette Világnemzeti Népuralmista Pártot.
Máj. 18. Újratemetik József Attila hamvait.
Máj. 20. A Krím-félsziget parlamentje megszavazza az Ukrajnától való elszakadást, valamint módosítja az alkotmányt. Ezt érvényteleníti az ukrán parlament, és páncélozott szállító harcjármûveket küld Szimferopolba. Késôbb a krímiek visszatérnek Ukrajna fennhatósága alá.
Máj. 21. Jemen déli részén önálló állam alakul Jemeni Demokratikus Köztársaság néven. Másfél hónappal késôbb némi polgárháborút követôen újra egyesül a két országrész.
Máj. 23. Berlinben megválasztják Németország új államfôjét Roman Herczog személyében.
Máj. 29. Megtartják a magyarországi parlamenti választások második fordulóját. Mandátum-elosztás: – MSZP (209), SZDSZ (70), MDF (37), FKgP (26), KDNP (22), Fidesz (20), Agrárszövetség (1) és Zwack Péter, a négy liberális párt közös jelöltje.
Chilében meghal Erich Honecker, egykori keletnémet pártvezér és államfô.
Jún. 4. Az MSZP budapesti rendkívüli kongresszusán Horn Gyulát választják miniszterelnök-jelöltnek.
Jún. 11. Berobbantják a magyar Parlament egyik kapuját. Korábban Szegeden, késôbb a Mátyás-templomnál robban hasonló bomba. A tetteseket máig sem sikerült kézre keríteni.
Jún. 12. Ausztriában szavazást tartanak az EU-hoz való csatlakozásról, a szavazók kétharmada az igent ikszelte be.
Jún.  13. Észak-Korea kilép a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségbôl.
Jún. 17. Megkezdôdik a 15. Futball VB az Egyesült Államokban. A végsô gyôzelmet Brazília szerezi meg.
Budapesten újratemetik gróf Bethlen István volt miniszterelnököt.
A „Fidesz-közeli” Mahír Rt. megveszi a Magyar Nemzet, az Esti Hírlap és az Expressz kiadói jogát.
A televízión is közvetített autós üldözés után elfogják O. J. Simpson amerikai futballsztárt, akit felesége és annak barátja meggyilkolásával vádolnak. Kilenchavi tárgyalás után az esküdtek felmentik Simpsont.
Jún. 18. Zentán megalakul a Vajdasági Magyar Szövetség. Elnöke: Csubela Ferenc.
Meghal Fehér Ferenc filozófus.
Jún. 20. Göncz Árpád államfô New Yorkba utazik, ahol tárgyal többek között Bill Clintonnal.
A Fôvárosi Bíróság hatályon kívül helyezi Bánó András televíziós újságíró fegyelmi elbocsátását, melynek oka az emlékezetes „muszter-ügy” volt.
Jún. 24. Az MSZP és az SZDSZ képviselôi aláírják a koalíciós megállapodást.
Jún. 28. Az új Országgyûlés alakuló ülése. Házelnök: Gál Zoltán (MSZP), kormányalakítási megbízást Horn Gyula (MSZP) kap.
Jún. 30. Felmentik állásából Pálfy G. Istvánt, a Híradó és A Hét fôszerkesztôjét.
Júl. 2. Albániában 9 év börtönre ítélik Ramiz Alia egykori államfôt.
Júl. 7. Göncz Árpád felmenti Csúcs László és Nahlik Gábor alelnököket a Magyar Rádió és a Magyar Televízió élérôl.
Júl. 8. 82 éves korában meghal Kim Ir Szen, a Koreai NDK kommunista diktátora.
Júl. 9. A Fidesz VI. kongresszusán a választási vereség ellenére újraválasztják Orbán Viktor elnököt. Két nappal késôbb Hegedûs István és Szelényi Zsuzsa kilép a pártból.
Júl. 10. Ukrajnában Leonyid Kucsma, míg a szomszédos Fehéroroszországban Alekszandr Lukasenko gyôz az elnökválasztás második fordulójában.
Júl. 15. Horn Gyula és kormánya leteszi a hivatali esküt a Parlamentben.
Meghal Liska Tibor közgazdász.
Júl. 18. Buenos Airesben 95-en halnak meg egy pokolgépes merényletben, mely az argentínai zsidó közösség központját éri.
Júl. 20. Göncz Árpád kinevezi Horváth Ádámot a Magyar Televízió, Szirányi Jánost a Magyar Rádió elnökévé.
Júl. 21. Pozsonyban koalíciót köt a három szlovákiai magyar politikai erô: az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt.
Betlen Jánost nevezik ki a Tv-Híradó élére.
Júl. 25. Izrael és Jordánia Washingtonban közös nyilatkozatot ír alá, mely 46 éves hadiállapotnak vet véget.
A Világbank és az IMF képviselôi teljes titokban megkezdik tájékozódó tárgyalásaikat Magyarország gazdasági helyzetérôl.
Júl. 28. A kormány dönt az 1996-os Világkiállítás lemondásáról.
Aug. 4. Megszûnik a Rádióban Mester Ákos mûsora, a 168 óra.
Aug. 5. Budapestre érkezik öt napra Michael Jackson.
A kormány 8 százalékkal leértékeli a forintot.
Aug. 13. Meghal Brüsszelben Manfred Wörner NATO-fôtitkár.
Aug. 15. Szudánban elfogják az évek óta keresett terroristát, Carlost.
Aug. 16. A HVG alapító-fôszerkesztôjét, Vince Mátyást nevezik ki a Magyar Hírlap fôszerkesztôjének.
Aug. 18. Az Egyesült Államok bevándorlási tilalmat rendel el a tömegesen érkezô kubai menekültekkel szemben.
Aug. 21. Ernesto Zedillót választják meg Mexikó államfôjének.
Aug. 23. Navaz Sarif ex-kormányfô bejelenti, hogy Pakisztán rendelkezik atombombával.
Meghal Fábri Zoltán filmrendezô, a Körhinta alkotója.
Aug. 25. A Magyar Nemzeti Bank 250 millió US-dollár értékû kötvényt bocsát ki. Az év során összesen 12 alkalommal történik kötvénykibocsátás, így a jegybank 3,2 milliárd dollár középlejáratú hitelhez jut 1994-ben.
Aug. 29. Felavatják Oszakában a tengerre épített Kanszai nemzetközi repülôteret.
Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesít Macedóniával.
Aug. 31. Az utolsó orosz csapatok is elhagyják a Baltikumot.
Szept. 1. Életbe lép az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) által kihirdetett tûzszünet, melyhez késôbb a protestánsok is csatlakoznak, lehetôvé téve a további párbeszédet Észak-Írország és a brit kormány között.
Szept. 5. Hivatalos látogatásra Budapestre érkezik Süleyman Demirel török köztársasági elnök. Barátsági és együttmûködési egyezményt írunk alá vele.
Szept. 8. Ünnepélyes keretek között az utolsó amerikai, brit és francia katona is elhagyja Németországot.
82 éves korában meghal az MTA volt elnöke, Szentágothai János.
Szept. 10. Király Zoltán lemond az MSZDP elnöki posztjáról.
Szept. 13. Kirobban az elsô „megfigyelési ügy”. A Katonai Biztonsági Hivatal által megfigyeltek között volt Keleti György honvédelmi miniszter felesége is.
Szept. 14. Megnyitják a 4 milliárd forintos költséggel újjáépített budapesti Nagyvásárcsarnokot.
Szept. 18. Baloldali gyôzelem születik a svéd parlamenti választásokon, Ingvar Carlsson alakíthat kormányt.
Szept. 19. Amerikai csapatok szállják meg Haitit. Az 1991-ben puccsal hatalomra került Raoul Cédras tábornok távozik, majd az elûzött Jean-Baptiste Aristide elnök hazatér és kormányt alakít.
Szept. 26. Éhségsztrájkba kezdenek az Országház elôtt a biogiliszta-ügy károsultjai.
Szept. 28. A Balti-tengeren elsüllyed az Estonia nevû észt utasszállító komp, a halottak száma 900 fölött van.
Az ipari tárca megtiltja a fûszerpaprika kereskedelmi árusítását, mivel a paprikahamisítás következtében ólom került a termékbe, súlyos mérgezéseket okozva.
Szept. 29. Willy Claes belga külügyminisztert választják meg NATO-fôtitkárnak, az elhunyt Manfred Wörner utódjaként.
Szept. 30. Kereszty Andrást választják meg a MÚOSZ elnökének.
Szept. 30.–okt. 1. Szlovákiában elôrehozott parlamenti választást tartanak, ahol a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom szerzi meg a gyôzelmet, így Vladimir Meciar visszatérhet a hatalomba.
Október 3. Brazíliában a szociáldemokrata Fernando Henrique Cardoso nyeri az elnökválasztást.
Október 4. A magyar Országgyûlés elfogadja a nyugdíjak szept. 1-jétôl való 8 százalékos emelését.
Felmentik Csepi Lajost, az ÁV Rt. vezérigazgatóját. Utóda Lascsik Attila.
Okt. 5. Hivatalos látogatásra Budapestre érkezik Teodor Melescanu, román külügyminiszter. A rendszerváltás óta ô az elsô magas rangú vendégünk Romániából.
Okt. 7–9. Az MSZP IV. kongresszusát tartja Budapesten, melyen újra Horn Gyulát választják elnökké.
Okt. 9. Parlamenti választásokat tartanak Ausztriában. Újra a szociáldemokrata–néppárti koalíció szerzi meg a többséget, de jelentôs mértékben megerôsödik a Jörg Haider vezette Szabadságpárt.
Okt. 11. A rubel árfolyama néhány óra alatt több mint 20 százalékot esik
a dollárhoz képest a moszkvai tôzsdén. A valutaválság következtében lemond a pénzügyminiszter és a jegybankelnök.
Okt. 11–12. Közzéteszik a Nobel-díjasok névsorát, akik között két magyar származású tudós is akad, John C. Harsányi közgazdász és George Olah kémikus.
Okt. 12. Gyôrött felavatják az Audi Hungária Motor Kft.-t. A német Audi AG 730 millió márkát fektetett a motorgyárba.
Okt. 17. Aktatáskájába rejtett pokolgép végez Dmitrij Holodovval, a 27 éves orosz sztárújságíróval. Halálát összefüggésbe hozzák a hadseregrôl írt leleplezô riportjaival.
Okt. 21. Megnyitják a felújított Vígszínházat.
Meghal Burt Lencester amerikai színész.
Okt. 22. Lemond Minarik György, az APEH elnöke.
Okt. 27. Megtartják a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány alapító értekezletét. Elnöknek Bácskai Tamást választják meg.
Okt. 31. A Fôvárosi Bíróságon megkezdôdik az „olajezredesek” pere. 36 honvédségi fôtiszt ellen az a vád, hogy katonai készletekbôl összesen hatezer tonna üzemanyagot értékesítettek 15 millió forintért, természetesen saját hasznukra.
Nov. 1. Beiktatják tisztségébe Németh Sándor altábornagyot, a Honvédség új vezérkari fônökét.
Nov. 2. Szabó Ivánt választják az MDF ügyvezetô elnökévé.
Nov. 7. A hágai Nemzetközi Törvényszék elôször emel vádat hivatalosan a délszláv háború során elkövetett bûnök miatt. A vádlott: Dragan Nikolic, egy volt boszniai szerb fogolytábor parancsnoka.
Nov. 8. Törvényhozási, kormányzói és helyhatósági választásokat tartanak az Egyesült Államokban. 1954 óta elôször fordul elô, hogy a kongresszus mindkét házában a republikánusok kerülnek többségbe.
A magyar Alkotmánybíróság döntése értelmében nem összeférhetetlen az országgyûlési képviselôi poszt a polgármesterséggel.
Nov. 12. Olaszország történetének legnagyobb tömegtüntetését tartják a szakszervezetek Rómában. Az októberi általános sztrájk és a mostani tüntetés is a kormány költségvetési szigorításait támadja. Decemberben sikerül kompromisszumra jutni a feleknek.
Nov. 14. Lezárul Csehországban a „kuponos” privatizáció. 340 milliárd korona értékû vagyon kerül magánkézbe.
Nov. 15. Hûtlen kezelés vádjával letartóztatják Kunos Pétert és Kovács Mihályt, az Agrobank két vezetôjét.
Újra a 12 éve kormányfôi poszton lévô Helmut Kohlt választják kancellárrá Németországban.
Nov. 18. Lemond Jánosi György (MSZP) mûvelôdési államtitkár.
Nov. 22. Meghal Fónay Márta színésznô és Péli Tamás festômûvész, MSZP-képviselô.
Nov. 23. Benyújtja lemondását Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A lemondás december 14-tôl hatályos.
Nov. 27. Az Érdekegyeztetô Tanács ülésén a kormány, a munkaadói és a munkavállalói oldal megállapodik az 1995-ös adó- és költségvetési törvényjavaslatokban.
Nov. 29. Az Árutôzsde Kft. jogutódjaként 154 millió forintos alaptôkével megalakul a Budapesti Árutôzsde.
Dec. 1. A Legfelsôbb Bíróság felmenti Lengyel Lászlót, akit még Antall József jelentett fel kormánya nevében, mivel a politológus korruptnak minôsítette a testületet.
Dec. 2. A nyíregyházi gyors belerohan a szajoli vasútállomás épületébe váltóállítási hiba miatt. A tragédiának 31 halálos áldozata és több mint ötven sebesültje van.
Dec. 2–3. A Szocialista Internacionálé Tanácsa Budapesten tartja konferenciáját. Több mint száz párt képviselôi vannak jelen.
Dec. 5–6. Megtartják Budapesten az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet (új nevén: Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet) 9. csúcstalálkozóját az 52 tagország állam- és kormányfôjének részvételével, köztük Bill Clintonnal és Borisz Jelcinnel.
Dec. 6. Meghal Gian Maria Volonté olasz színész, aki politikai témájú
filmekben nyújtott alakításaival vált világhírûvé.
Dec. 9–10. Az Európai Unió esseni csúcstalálkozóján elôször vesz részt a hat csatlakozni vágyó kelet-euópai ország képviselôje, köztük magyar részrôl Horn Gyula kormányfô és Kovács László külügyminiszter.
Dec. 11. Orosz csapatok vonulnak be a függetlenségét 1991-ben kikiáltott Csecsenföldre. Hosszú polgárháború kezdôdik, a halálos áldozatok száma több tízezerre tehetô.
A magyarországi önkormányzati választások a független jelöltek sikerét hozzák. Budapesten ismét Demszky Gábor (SZDSZ) gyôz. Elôször választanak kisebbségi önkormányzatokat.
Dec. 12. Vasutassztrájk kezdôdik Magyarországon, melyet a sikeres bértárgyalások következtében 18 óra múlva lefújnak a szervezôk.
Dec. 13–15. 52 tagúra bôvült az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC), miután a casablancai csúcstalálkozón Mozambikot is felveszik tagjaik sorába.
Dec. 18. Elôrehozott parlamenti választásokat tartanak Bulgáriában, ahol a Bolgár Szocialista Párt abszolút többséget szerez.
Dec. 22. Silvio Berlusconi benyújtja kormánya lemondását Olaszországban.
Dec. 23. Horn Gyula személyesen állítja le a HungarHotels privatizálását az alacsony árra hivatkozva.
Dec. 24–26. Négy algériai terrorista eltéríti az Air France egyik utasszállító repülôgépét. A gép 172 fôvel a fedélzetén Marseille-ben landol, ahol kommandósok szabadítják ki az utasokat.

Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu

http://www.c3.hu/scripta