1992. jan. 1. Berlinben nyilvánossá válnak az egykori keletnémet állambiztonsági hivatal, a Stasi aktái.
1992. jan. 2. Oroszországban Gajdar miniszterelnök-helyettes reformprogramjának megfelelôen felszabadítják az árakat, új adónemeket vezetnek be. A reformok nyomán az ország inflációs sokkot él át, és rohamosan erôsödik az országban és a törvényhozásban a reformellenesség.
1992. jan. 3. Végrehajtották az elsô magyarországi szívátültetést a Szív- és Érsebészeti Klinikán.
1992. jan. 8. A levéltári anyagok védelmérôl szóló törvény életbe lépése utáni napon lepecsételik, és két hónapig zárva tartják a Politikatörténeti (korábban Párttörténeti) Intézet levéltárát. Az állampárt iratainak túlnyomó része átkerül az Országos Levéltárba, és a továbbiakban csak a kultuszminisztérium engedélyével kutatható.
1992. jan. 11. Algériában a demokratikus választások elsô fordulója után a hadsereg átveszi a hatalmat, hogy megakadályozzák a fundamentalista Iszlám Üdvfront választási gyôzelmét.
1992. jan. 23. Felmentik Botos Katalin tárca nélküli minisztert, aki az állami bankfelügyelet vezetôje lesz. Szabó Tamást a privatizáció és az állami vagyon felügyeletével megbízott tárca nélküli miniszterré nevezik ki.
1992. jan. 25. Tamás Gáspár Miklóst az SZDSZ Országos Tanácsának elnökévé választják.
1992. jan. 28. Antall József orvosai tanácsára nem utazik el New Yorkba a Biztonsági Tanács tagjainak csúcstalálkozójára.
Az Alkotmánybíróság a miniszterelnök kérésére megállapította, hogy a köztársasági elnök a kinevezési jogkörébe tartozó döntést olyan ésszerû határidôn belül köteles meghozni, amely a kinevezés alkotmányos feltételei meglétének megállapításához szükséges.
1992. febr. 4. Miklós Árpád, az MDF képviselôje napirend elôtt, majd az MDF frakcióvezetôje sajtótájékoztatón tiltakozik az ellen, hogy a holokauszt-tagadók irományainak helyet adó Hunnia nevû szélsôjobboldali lapot nem engedték elhelyezni a Parlament újságos standján.
1992. febr. 6. Magyarországot törölték a Cocom-listáról.
Az EK tagállamai aláírják a föderatív Európa alapjait lerakó szerzôdést a hollandiai Maastrichtban.
1992. febr. 13. A csôdbe ment Pesti Hírlap a cím formális megváltoztatásával elszakad régi tulajdonosától, és kormánypárti napilapként jelenik meg újra, elsôsorban állami tulajdonú vállalatok és bankok támogatásával.
1992. febr. 20. Az Országgyûlés ügyrendi bizottsága úgy dönt, hogy az FKgP vezetôi által el nem ismert parlamenti frakció tekinthetô az FKgP hivatalos frakciójának.
1992. febr. 21. Az FKgP országos vezetôsége a koalícióból való kilépés mellett dönt.
1992. febr. 25. Lemond a titkosszolgálatokat felügyelô tárca nélküli miniszter, Gálszécsy András. Az utóda megválasztásáig eltelô négy hónapban Boross Péter belügyminiszter felügyeli a titkosszolgálatokat.
Albániában éhséglázadás tör ki a fôvárosban és más városokban.
1992. febr. 28. Balsai István igazságügy-miniszter kinevezi a megyei bíróságok új vezetôit – az esetek felében mást, mint akit az illetékes bírói értekezletek a posztra leginkább alkalmasnak tartottak. A kinevezés ellen tiltakozó bírói szervezeteket a miniszter késôbb jogi analfabétáknak titulálta. Az Alkotmánybíróság utólag Áder János és Szájer József beadványára válaszolva törvénytelennek minôsítette az igazságügy-miniszter eljárását, de nem érvénytelenítette a kinevezéseket.
1992. febr. 29. A Bosznia-Hercegovinában rendezett népszavazáson a résztvevôk 63 százaléka az ország függetlenségére szavaz.
A népszavazást a szerbek többsége bojkottálta. A népszavazás napján Szarajevóban lövések dördülnek és barikádok emelkednek.
1992. márc. 3. Az Alkotmánybíróság teljes egészében alkotmányellenesnek találta az ún. Zétényi–
Takács-törvényt. Az MDF ügyvezetô elnökségének közleménye az Alkotmánybíróság döntését jogilag megkérdôjelezhetetlennek, de erkölcsileg elfogadhatatlannak minôsítette.
1992. márc. 13. Több évtizedes szünet után ismét gyártanak gépkocsit Magyarországon. A miniszterelnök felavatja a General Motors szentgotthárdi üzemét, ahol az Opel Astra gépkocsik készülnek.
1992. márc. 17. A Dél-Afrikában rendezett népszavazáson a szavazásra jogosult fehérek 70 százaléka az apartheid felszámolására szavaz.
1992. márc. 20. Grúziában a Katonai Tanács a demokratikusan megválasztott, de diktatórikusan uralkodó Zviad Gamszahurdia helyett Edvard Sevarnadzét, Gorbacsov egykori külügyminiszterét nevezi ki államelnöknek. A két elnök hívei között dúló polgárháború csak 1993 végén, Gamszahurdia halálával ér véget.
1992. márc. 22. Albániában a volt kommunisták elveszítik a választásokat és a hatalmat. A Demokrata Párt alakít kormányt Aleksander Meksi vezetésével. Az új államfô: Sali Berisha.
1992. márc. 24. Az Országgyûlés felhatalmazza a kormányt a bôs–nagymarosi vízlépcsôrendszer felépítésérôl szóló Csehszlovákiával kötött 1977-es szerzôdés egyoldalú felbontására.
1992. márc. 27. A boszniai szerbek létrehozzák a Boszniai Szerb Köztársaságot.
1992. márc. 28. A Történelmi Igazságtétel Bizottság viharos közgyûlésén a szervezet alapítói kikerülnek a vezetésbôl. Nagy Erzsébetet megválasztják a TIB tiszteletbeli elnökének.
1992. márc. 31. Saját kérésére nyugdíjba vonult Keleti György,
a Honvédelmi Minisztérium szóvivôje.
1992. ápr. 6. Az EK külügyminiszterei elismerik a független Bosznia-Hercegovinát. Kitör a polgárháború.
1992. ápr. 10. Nagy-Britanniában a közvélemény-kutatók elôrejelzéseire rácáfolva a kormányzó párt nyeri a választásokat. Kormánypárti politikusok a késôbbiekben Magyarországon is gyakran hivatkoznak erre a konzervatív gyôzelemre a közvélemény-kutatásokkal szemben.
1992. ápr. 16. Afganisztánban a polgárháború tizennegyedik évében a mudzsahedek megdöntik annak a Mohammed Nadzsibullahnak a hatalmát, aki még a szovjet megszállók segítségével lett az ország elnöke. A gyôzelem után azonnal kitör a harc a mudzsahed csoportok között, és a polgárháború azóta sem ért véget.
1992. ápr. 23. Megalakul az új Jugoszlávia, a Szerbiából és Montenegróból álló Jugoszláv Szövetségi Köztársaság.
1992. ápr. 25. Budapesten lezajlik a „harag napjaként” beharangozott kisgazda tüntetés, amelyen Torgyán József a kormány lemondását követeli. A szervezôk félmillióra, a rendôrség tizennégyezerre becsülte a résztvevôk számát.
1992. ápr. 29. Los Angeles színesek lakta negyedeiben több napig tartó és 58 halálos áldozatot követelô súlyos zavargásokra, gyújtogatásokra, fosztogatásokra kerül sor, miután a fekete bôrû Rodney King brutális bántalmazásával vádolt fehér bôrû rendôröket a kizárólag fehérekbôl álló esküdtszék felmentette a videofelvételekkel is bizonyított vád alól.
1992. máj. 4. A Magyar Tudományos Akadémia megalapítja a Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémiát.
1992. máj. 15. A biztosítási alapra helyezett egészségügyi reform elsô lépéseként bevezetik a „kártyapénzt”. Ezzel megkezdôdik a teljesítményfinanszírozás az egészségügyi alapellátásban.
1992. máj. 18. Az Alkotmánybíróság döntése szerint csak a faji, vallási, nemzetiségi közösségekkel szembeni gyûlöletkeltésre alkalmas kijelentések valósítják meg a közösség elleni izgatás bûntettét, a lealacsonyító kifejezések használata önmagában nem.
1992. máj. 23. Szicíliában meggyilkolják a maffia elleni harcot vezetô Giovanni Falcone bírót.
1992. máj. 24. A belgrádi kormány által el nem ismert választásokat tartanak Koszovóban, amelyen az Ibrahim Rugova vezette Koszovói Demokratikus Szövetség gyôz.
Az SZDSZ jelöltje nyerte a békéscsabai idôközi választásokat. Kádár Béla miniszter a harmadik helyen végzett.
1992. máj. 25. A kormány fölmondja a bôs–nagymarosi vízlépcsôrendszer megvalósítására kötött 1977-es államközi szerzôdést.
1992. máj. 30. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa embargót rendel el (Kis-) Jugoszlávia ellen, mert az beavatkozott a boszniai polgárháborúba.
1992. jún. 2. Dánia lakossága népszavazáson elutasította a
Maastrichti Egyezményt, s ezzel egy idôre veszélybe került a maastrichti folyamat.
1992. jún. 3. Minden idôk legnagyobb csúcsértekezletére került sor 175 ország képviselôinek részvételével Rio de Janeiróban, ahol
a Föld sorsa szempontjából döntô jelentôségû környezetvédelmi problémákat vitatták meg. A csúcstalálkozó a vártnál jóval szerényebb eredményeket hozott.
1992. jún. 5. Szlovákiában nagyarányú választási gyôzelmet arat Meciar pártja, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom.
1992. jún. 8. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minôsíti azt az 1974-es kormányhatározatot, amelyre a kormány a média felügyeletére vonatkozó igényét alapozta. Az Alkotmánybíróság azonban november 30-ig hatályban tartja a kormányhatározatot azzal, hogy eddig az idôpontig az Országgyûlésnek meg kell alkotnia a médiatörvényt.
1992. jún. 11. Németh Béla fôtitkár és Cseh Sándor alelnök vezetésével sikertelen kísérlet történik Torgyán Józsefnek az FKgP élérôl való puccsszerû eltávolítására.
A pártelnök szerint vezetô politikusok és a titkosszolgálatok is részt vettek a „puccskísérletben”.
1992. jún. 15. A 301-es parcellában leleplezik Jovánovics György 1956-os emlékmûvét.
Alija Izetbegovics boszniai és Franjo Tudjman horvát elnök megállapodást ír alá a szerb agresszió elleni közös harcról.
1992. jún. 21. Kisbéren az idôszaki képviselô-választás nyolcadik fordulójában sikerült képviselôt választani. A választást Keleti György, az MSZP jelöltje nyerte a szavazatok 68 százalékával. A helyi választási bizottság betiltotta a Magyar Fórum különszámát, amely a választási törvény megsértésével közölt közvélemény-kutatási eredményt (mely az MDF jelöltjének, a végül 17 százalékot szerzett Pongrácz Tibornak a gyôzelmét ígérte).
1992. jún. 25–27. Szentjóby Tamás tervei szerint lepelbe burkolják a gellérthegyi Szabadság-szobrot, amely három napra a „Szabadság lelkévé” válik.
1992. július Sarajevo körül bezárul a szerb ostromgyûrû. Hercegovina horvátok lakta térségében létrehozzák a Herceg-boszniai Horvát Közösséget.
1992. júl. 3. A náci múltja miatt szalonképtelennek tartott Kurt Waldheim után Thomas Klestil lett Ausztria elnöke, s ezzel kibôvültek az ország diplomáciai lehetôségei.
Meciar pártja a csehszlovák törvényhozásban leszavazza az elnöki posztért egyedül induló Václav Havelt, akinek hivatalosan csak októberben jár le a hivatali ideje.
1992. júl. 5. A varsói szejm megvonja a bizalmat az átvilágítási botrányt kirobbantó Olszewski miniszterelnöktôl. Utóda Hanna Suchocka.
1992. júl. 9. Kitör az elsô bankbotrány. Az Állami Bankfelügyelet felfüggeszti két bank és egy takarékszövetkezet tevékenységét. Az Ybl Bank és a Gyomaendrôdi Takarékszövetkezet összeomlik, miután a mögötte álló vállalkozási csoport önhitelezéssel elszívta a tôkéjét. Odaveszett számos önkormányzat, minisztérium, állami szervezet és intézmény pénze, miután az elôírások megszegésével költségvetési szervek is helyeztek el pénzeket a bankokban. Utólag kiderült, hogy még a vizsgálat megindulása után is kerültek közpénzek a bankokba.
1992. júl. 13. A Likud választási veresége után Jichák Rabin vezetésével munkapárti kormány alakul Izraelben, amely nagyobb engedményekre hajlandó a palesztinokkal való békekötés érdekében.
1992. júl. 17. Miután a pozsonyi parlament megszavazta a Szlovákia szuverenitásáról szóló nyilatkozatot, Václav Havel lemondott, mert nem látott esélyt az általa támogatott csehszlovák föderáció fenntartására.
1992. júl. 21. Jelcin és Snegur, az orosz és a moldáv elnök megállapodásával véget érnek a moldáviai fegyveres harcok.
1992. júl. 23. Klaus és Meciar kormányfôk aláírták a Csehszlovákia kettéválásáról szóló dokumentumokat.
1992. júl. 25.–aug. 9. Barcelonában megrendezik a XXV. Nyári Olimpiai Játékokat, amelyen ismét részt vehetnek a Dél-afrikai Köztársaság sportolói. Magyarország sportolói 11 aranyérmet szereznek.
1992. aug. 7. Országos akció keretében lefoglalják a Heti Szuper Pszt címû pletykalapot, amely Jeszenszky Géza külügyminiszterrel kapcsolatos pletykákat publikált.
1992. aug. 17. Nemzetközi körözést adtak ki az olimpiai úszóválogatott csalással vádolt menedzsere, Zempléni György ellen, aki az olimpia óta ismeretlen helyen tartózkodik.
1992. aug. 20. Megjelenik A Magyar Fórumban Csurka István Néhány gondolat... címû pamfletje, amely szélsôjobboldali irányváltást kezdeményez a legnagyobb kormányzó pártban, és felveti Antall József utódlásának kérdését.
1992. aug. 23. Antall József miniszterelnök televíziós nyilatkozatában reagál a Csurka-pamflet személyével kapcsolatos fölvetésére, de tartózkodik az írás hangvételének és eszmeiségének véleményezésétôl.
1992. aug. 27. Debreczeni József MDF-es képviselô a Népszabadságban megjelent cikkében „komplett náci ideológiai alapvetésnek” nevezi Csurka pamfletjét. Ezért a cikkéért késôbb pártjának etikai bizottsága megrovásban részesítette ôt.
1992. aug. 29–30. Az MDF Országos Választmánya úgy ítéli meg, hogy Csurka pamfletje problematikus elemeivel együtt is jól hasznosítható a párt új programjának kidolgozásában.
1992. aug. 31. Antall József az Országgyûlés elôtt kijelenti, hogy Csurka pamfletje számos káros és téves megállapítást tartalmaz, amivel nem tud azonosulni. Kövér László, a Fidesz képviselôje igen éles beszédben támadta a miniszterelnököt, kifejtette, hogy a náci szellemiségû írásmûtôl való elhatárolódás az érdemi kérdésekben nem történt meg.
1992. szeptember Pozsonyban elfogadják Szlovákia ideiglenes alkotmányát. A magyar képviselôk tiltakozásul kivonultak az ülésterembôl, mert az utolsó pillanatban a kisebbségi jogokat szûkítô módosításokat hajtottak végre a szövegen.
1992. szept. 3. Szlovákiában beindítják a bôsi erômû turbináit.
1992. szept. 4. A Fidesz a Liberális Internacionálé teljes jogú tagja lesz.
Bulgáriában hét év szabadságvesztésre és súlyos pénzbüntetésre ítélik Todor Zsivkovot.
1992. szept. 8. Kétegyházán lerombolják egy roma család házát, és kis híján meglincselnek két büntetett elôéletû férfit, akiket  „a falu rémeiként” tartanak számon. Az önbíráskodásért gyakorlatilag senkit sem vonnak felelôsségre, az érintett család elköltözik a településrôl.
1992. szept. 12. Turán egy mezôôr rálô a körtelopással gyanúsított romákra, és halálosan megsebesít két férfit.
1992. szept. 14. A hat legnagyobb szakszervezeti tömörülés több évig tartó viták után megállapodik a szakszervezeti vagyon felosztásáról. A kormány a megállapodáson kívül maradt kisebb szervezetekre hivatkozva csak három hónappal késôbb hagyja jóvá a megállapodást.
1992. szept. 14.–okt. 8. Budapest közterületeirôl eltávolítják és az e célra létrehozott Budatétényi szoborrezervátumban helyezik el a korábbi rendszerhez kötôdô szobrokat és emlékmûveket (a Szabadság téren álló obeliszk kivételével).
1992. szept. 16. Pozsonyban a Slovan Bratislava–FTC labdarúgó mérkôzésen szlovák kommandósok rendkívüli brutalitással lépnek fel a magyar szurkolókkal szemben.
1992. szept. 17. A kormány elrendeli, hogy az állampolgárok november 30-ig tegyenek vagyonnyilatkozatot. A határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság kérésére felfüggesztik.
1992. szept. 18. Csurka István bejelenti a Magyar Út Alapítvány létrehozását. A késôbbiekben ebbôl az alapítványból és a hozzá kapcsolódó mozgalomból nô ki a Magyar Igazság és Élet Pártja.
1992. szept. 20. A franciaországi népszavazáson minimális többséggel gyôztek a szorosabb európai integráció támogatói.
1992. szept. 24. A Demokratikus Charta felhívására kb. százezer ember tüntet a Parlament elôtt és
a Petôfi-szobornál a demokráciáért az autoriter kormányzat és az aktivizálódó szélsôjobb ellen.
1992. szept. 25. Átadták a forgalomnak a Duna–Rajna–Majna- csatornát.
1992. szept. 26. Tom Lantos képviselô kezdeményezésére a washingtoni képviselôház megvitatja Csurka pamfletjét. A washingtoni képviselôk is a nácizmus jelenségkörében helyezik el az MDF alelnökének gondolatait.
1992. október Boszniában összecsapások törnek ki a horvát és a muzulmán erôk között.
1992. okt. 23. A forradalom ünnepén a Kossuth téren a tömeg egy része füttyszóval fogadja a köztársasági elnököt, és megakadályozza ôt beszéde elmondásában, miközben Csurka Istvánt és Antall Józsefet élteti. A botrányba fulladt ünnepség elôkészítésébe és a tömeg megszervezésébe a Belügyminisztérium azokat a civil szervezeteket vonta be, amelyek az elôzô hetekben a médiaelnökök és a köztársasági elnök ellen irányuló tüntetéseket szervezték, s amelyek hosszabb ideje készültek a köztársasági elnök kifütyülésére.
A téren az ünnepséggel egy idôben egy szélsôséges szervezet tartott tagtoborzót a Belügyminisztérium tudtával és engedélyével. A bôrfejû csoportok, a nyilas és fasiszta szimbólumokat viselô fiatalok rendôri biztosítással érkeztek a térre.
Az esti operaházi ünnepségen Göncz Árpád nem jelent meg, Orbán Viktor pedig tüntetôen távozott.
1992. okt. 24–25. Dunacsúnynál a határfolyó szlovák oldalán elterelik a Dunát.
1992. okt. 26. MDF-es képviselôk javaslatot nyújtanak be a Btk. módosítására, mely megtiltaná az önkényuralmi jelképek, többek között a nyilaskereszt és a vörös csillag használatát.
1992. okt. 28. A magyar és a szlovák fél megállapodást ír alá Londonban, mely szerint Magyarország visszakapja a Duna eredeti vízhozamának 95 százalékát, s egyebekben mindkét fél elfogadja a Hágai Nemzetközi Bíróság döntését. A vízhozamra vonatkozó megállapodást a szlovák fél soha nem tartja be.
1992. okt. 30. A magyar kormány hozzájárult, hogy Magyarország légterében járôrözzenek a NATO-nak a bosznia-hercegovinai légteret ellenôrzô AWACS gépei.
1992. nov. 3. Bill Clintont az Egyesült Államok elnökévé választják.
1992. nov. 7. Autóbaleset következtében meghal Alexander Dubcek.
1992. nov. 8. Az elsô többpárti választásokon Litvániában elsöprô gyôzelmet arat a Brazauskas vezette posztkommunista Munkapárt a Landsbergis vezette konzervatív Sajudis fölött.
1992. nov. 10–11. Budapesten tárgyal Borisz Jelcin. Megállapodik a magyar vezetôkkel arról, hogy az 1,7 milliárd dollárt kitevô orosz államadósság felét katonai repülôgépek szállításával törlesztik. Az Országgyûlésben elmondott beszédében bocsánatot kért a magyar néptôl az 1956-os beavatkozás miatt.
1992. nov. 12. Füzessy Tibor elismerte, hogy a titkosszolgálatoknak is tudomásuk volt arról, mire készülnek a szélsôjobboldali szervezetek október 23-án, és errôl tájékoztatták is a rendôrséget.
1992. nov. 14–15. Az SZDSZ küldöttgyûlésén Tölgyessy Péterrel szemben Petô Ivánt választják a párt elnökének. Tölgyessyt magas szavazataránnyal beválasztják a párt ügyvivôi testületébe.
1992. nov. 21. Egy idôben ülésezik az FKgP Torgyán-párti és Torgyán-ellenes szárnya, s a két szembenálló vezetés kölcsönösen kizárja egymást a pártból.
1992. nov. 21–22. Megállapodás születik az Érdekegyeztetô Tanácsban. A Kupa Mihály pénzügyminiszter által tett engedmények felborítják a következô évi költségvetést.
1992. nov. 24. Az árvíz egy kivételével elsodorja a dunacsúnyi duzzasztó zsilipkapuit.
1992. nov. 25. Az MTI-hez eljuttatott közleményében Csurka István szomorúságát fejezi ki amiatt, hogy sok zsidó honfitársa megbántva érzi magát tanulmánya által. Leszögezi, hogy Rákosit, Kunt,
Aczélt nemcsak a magyarság, hanem a zsidóság árulóinak is tartja. Nem lát egységes nemzetközi zsidó összeesküvést, de lát egy kommunista visszarendezôdésre irányuló összeesküvést.
1992. nov. 28. Tatabányán Göncz Árpád felavatja a felújított Turul-szobrot. A rendôrség nagy erôkkel vonult fel, hogy távol tartsa a városba érkezô skinhead-csoportokat az ünnepség színhelyétôl.
1992. dec. 1. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere román nyelvû feliratot helyeztet a kolozsvári Mátyás-szoborra, és románná nyilvánítja a királyt.
1992. dec. 11. Az MDF elnöksége megszüntette a párt hat alelnökét tömörítô ügyvezetô elnökséget az alelnöki poszttal együtt, hogy Csurka Istvánt ily módon fosszák meg alelnöki címétôl.
1992. dec. 14. A piacpárti reformokat bevezetô ügyvezetô kormányfôt, Jegor Gajdart a piacgazdaság ellenfeleként ismert, konzervatív Viktor Csernomirgyin váltja fel az orosz kormány élén.
1992. dec. 17. A parlament 73 százalékos többséggel fogadta el a magzati élet védelmérôl szóló törvénynek azt a változatát, amely a súlyos gazdasági okokra, válsághelyzetre hivatkozva is lehetôvé teszi az abortusz engedélyezését.
Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó aláírja az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodást, a NAFTA-t.
1992. dec. 21. A lengyel, a magyar, a cseh és a szlovák külügyminiszter Krakkóban aláírta a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást, a CEFTA-t, amelyhez mostanáig Szlovénia, Románia és Bulgária csatlakozott. A CEFTA célja a részt vevô országok piacainak fokozatos egybenyitása.
1992. dec. 22. Az Országgyûlés a mentelmi bizottság javaslata ellenére sem függesztette fel a „guruló dollárok” ügyében gyanúsított Szûrös Mátyás mentelmi jogát.
1992. dec. 31. Megszûnik Csehszlovákia.

Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu

http://www.c3.hu/scripta