Az 1993/94. évi adatfelvételektôl kezdve ez a nyilvántartás megszûnt. A korábbi nyilvántartás ugyanis arra a gyakorlatra épült, hogy az osztályfônökök az osztálynaplóban a cigány gyerekek neve mellé megkülönböztetô jelet tettek. Az adatvédelmi törvény elfogadásával ez a gyakorlat természetesen lehetetlenné vált, és a kérdôívekbôl kikerült a cigány gyerekek számára vonatkozó kérdés. (…) Az itt következô javaslat megpróbál egy olyan megoldást fölvázolni, amely nem sérti a személyiségi jogokat (megfelel az adatvédelmi törvény elôírásainak), és ugyanakkor lehetôvé teszi azt is, hogy – a cigány tanulók egyéni azonosítása nélkül – aggregált, iskolai szintû adatok rögzítésével a továbbiakban is rendelkezésre álljanak kutatási célokra a cigány tanulók számára vonatkozó információk.
 

1. Az adatok rögzítésének célja
– Az ismert adatok alapján nyilvánvaló, hogy a cigányság iskolai lemaradása igen nagy mértékû. A cigányság iskolázottsági lemaradása súlyos társadalmi problémák forrása: igen nagy mértékben felelôs az országos átlagot több mint háromszorosan meghaladó cigány munkanélküliségért, a cigányság körében tapasztalható nagyfokú szegénységért, a cigányság rossz egészségi állapotáért, magas mortalitásáért és sok más válságtünetért. Aligha lehet kérdéses: a cigányság társadalmi felemelkedése nem képzelhetô el a cigány fiatalok iskolázottsági szintjének lényeges mérvû emelkedése nélkül. A cigány gyerekek relatív iskolai lemaradása ráadásul lényeges pontokon – mindenekelôtt a középfokú és felsôfokú továbbtanulásban – az elmúlt tíz évben növekedett. Aligha képzelhetô, hogy ezek a trendek maguktól megfordulnának. Igen komoly anyagi eszközöket mozgósító oktatási programok nélkül a cigány tanulók iskolázottsági szintje minden bizonnyal nem emelhetô. Ilyen jellegû oktatási programok beindítása és hatásuk vizsgálata a szóban forgó információk nélkül elképzelhetetlen.
– Az ismert adatok alapján igen nagy mértékû a cigány gyerekek iskolai szegregációja is. Ennek a kifejezetten negatív tendenciának a megfordításához szintén ismernünk kell iskolai szinten a cigány tanulók számát, illetve a cigány tanulók számának idôbeli alakulását.

– Végül a cigány tanulók számára vonatkozó iskolai szintû aggregált adatok jelentik az egyetlen komolyan vehetô adatforrást a magyarországi cigány népesség területi eloszlásáról. Ezeknek az aggregált adatoknak a területi szintû továbbaggregálásával olyan ökológiai adatok nyerhetôk, melyeknek segítségével – egyéni szintû adatfelvételek nélkül is – jó közelítéssel megbecsülhetô a cigány munkanélküliség területi és idôbeli alakulása is.
 

2. A szükséges információk tartalma
Az óvodákra, az alsó- és középfokú oktatási intézményekre nézve az alábbi adatok évenkénti, rendszeres rögzítése szükséges:
– a cigány tanulók száma évfolyamonkénti bontásban, iskolaszinten;
– a cigány tanulók tanulmányi eredményességét mérô adatok évfolyamonkénti bontásban, iskolaszinten.

Az információk tartalmának illusztrálására példaként mellékeljük az 1994/95. tanévi általános iskolai adatfelvétel kérdôívét. Az iskola egészére vonatkozó adatok mellett a cigány gyerekekre nézve külön is szükség van az alábbi táblázatok adataira: K7, K9-bôl a 4. sor, K10, K12, K51. (Tanulók évfolyamonkénti, intézeti és állami száma, az iskolába járás alól felmentettek, óvodába jártak létszáma, elôzô évi tanulmányi eredmények.)
Hasonló típusú adatok szükségesek a többi iskolatípusból is.
3. A szükséges információk szintje
Az emberi jogi és adatvédelmi szempontból egyaránt elfogadhatatlan egyéni szintû adatrögzítés közigazgatási és tudományos szempontból is fölösleges. Amire szükség van, az az iskolai szintû, aggregált adatok rögzítése.

4. Az adatfelvétel módja
1. lépés: A 2. pontban megjelölt adatokat az osztályfônökök a saját osztályukra nézve, osztályszintre aggregálva közlik az adatok iskolán belüli további aggregálásának – és csakis annak – a céljára. Az osztálynaplóba a gyerekek neve mellé semmiféle megkülönböztetô jel nem kerülhet.
2. lépés: Az osztályszintû információk iskolai szintre való továbbaggregálása. Az iskolából a minisztériumi jelentés céljaira már csakis ezeket az aggregált adatokat továbbítják. Az 1. lépésben elkészült részösszesítések az iskolából nem kerülnek ki, és a végleges, iskolai szintû aggregáció után megsemmisítésre kerülnek.

Budapest, 1995. május 3.
Kertesi Gábor
MTA Közgazdasági Intézet

*

dr. Székely Iván
A cigány tanulók adatainak
követhetôsége

Szakértôi vélemény az MKM cigány tanulókról tervezett adatfelvételének adatvédelmi vonatkozásairól

I.
A cigány gyerekek iskolai teljesítményének, illetve közvetve a cigány népesség egyéb jellemzôinek mérése céljából a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium (MKM) több évtizeden át végzett rendszeres adatfelvételeket. Ezek az adatfelvételek – noha céljuk elsôsorban aggregált, statisztikai jellegû adatok szolgáltatása volt – a cigány tanulók egyedi azonosításán és cigány mivoltuk rögzítésén alapultak.

E gyakorlat a magyar adatvédelmi törvény hatálybalépésével elvesztette jogszerûségét, s az 1993/94-es tanévtôl – feltehetôen a várható konfliktusok elkerülése céljából – meg is szûnt. Más rokon tárgyú tudományos és statisztikai vizsgálatok is hasonló problémákat vetettek fel, s folytatásuk vagy a „szürke szférába” kényszerült, vagy abbamaradt; a cigányságról szóló adatok felvétele gyakorlatilag megszûnt.

Mind a megalapozott kutatás, mind a cigány tanulók érdekeit szolgáló kormányzati akciók felelôs tervezése természetesen csak megbízható adatok ismeretében képzelhetô el; aktuális adatokra, rendszeres adatfelvételre tehát alapvetôen szükség van. Emellett azonban az adatkezelôk részérôl egy olyan új szemlélet elsajátítása is szükségessé vált, amely figyelembe veszi az adatvédelem és az információs önrendelkezés elveit, a magyar törvényi szabályozás követelményeit és a korszerû nemzetközi normákat, tiszteletben tartja az érintettek személyiségi jogait (függetlenül az elérendô cél pozitív voltától, és függetlenül attól is, hogy az érintettek ismerik-e jogaikat és kívánnak-e élni velük), valamint garanciákat nyújt az adatokkal való visszaélés lehetôségeinek a lehetô legalacsonyabb szintre szorításához.

Az adatfelvételnek és az adatkezelés egészének tehát kettôs célt kell teljesítenie: kellô részletességû és pontosságú adatokat kell szolgáltatnia a cigány tanulókról, ugyanakkor teljesítenie kell az adatvédelmi követelményeket. Dr. Kertesi Gábornak az MKM számára készített javaslata (a továbbiakban: Javaslat) kísérletet tesz e kettôs cél elérésére, egyben jól példázza a tudományos kutatás és az államigazgatás adatigénye és az érintettek információs jogainak biztosítása közötti kompromisszum megteremtésének lehetôségeit.

Természetesen a jelen szakértôi vélemény csak a kettôs cél egyik elemére, az adatvédelem szempontjaira vonatkozik, s azt vizsgálja, hogy a javasolt módszerû adatfelvétel mennyiben felel meg az adatvédelmi elveknek és törvényi elôírásoknak, és milyen garanciákat nyújt az adatokkal való visszaélések megakadályozására. A Javaslatban foglalt elemek vizsgálatán túlmenôen az V. részben a tervezett adatkezelés néhány további vetületére is nyújtok észrevételeket és javaslatokat.

II.
Magyarországon a személyes adatok védelméhez való jog alkotmányos alapjog.1 E jog értelmezésében és kifejtésében, továbbá más jogokhoz, értékekhez és érdekekhez való viszonyának meghatározásában irányadó az Alkotmánybíróság több határozata és azok indokolása.2 A személyes adatok védelmérôl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvény3 – röviden: adatvédelmi4 törvény (Atv.) – keretjelleggel határozza meg a személyes adatok kezelésének elveit és szabályait; egyes sajátos területek adatkezelésérôl területspecifikus törvények vagy törvényrészek rendelkeznek.5  A statisztikai célú adatgyûjtés és feldolgozás részletes szabályait a statisztikai törvény6 tartalmazza, az Atv. elôírásaival összhangban.
Az információs jogok terén több nemzetközi egyezmény és ajánlás is figyelembe veendô a magyar jogalkotók, -alkalmazók és adatkezelôk számára: az adatvédelem szûkebb szempontjából elsôsorban az Európa Tanács Adatvédelmi Egyezménye7 és szektorspecifikus ajánlásai, valamint az Európai Unió adatvédelmi direktívája,8 tágabb értelemben pedig számos emberi jogi okmány, amely információs vonatkozású jogokat is tartalmaz.
Az Atv., nevével némiképp ellentétben, a személyes adatok védelméhez való jogot nem hagyományos védelmi jogként, hanem – az Alkotmánybíróság értelmezésének és a korszerû nemzetközi normáknak megfelelôen – aktív jogként, információs önrendelkezési jogként értelmezi. Ennek tartalma az, hogy alapvetôen mindenki szabadon rendelkezhet személyes adatainak és a róla szóló információknak a nyilvánosságra hozásáról, illetve annak felhasználásáról – e jogát csak törvény korlátozhatja.
A tervezett adatkezelésrôl szóló Javaslat tárgya szempontjából az Atv. elôírásai már az adatfelvétel fázisában is lényeges korlátokat tartalmaznak:
Személyes adat csak akkor kezelhetô, ha (a) abba az érintett beleegyezik, vagy (b) a törvény megengedi vagy elrendeli. Nyilvánvaló, hogy a tervezett országos adatfelvétel céljára minden cigány tanuló egyedi beleegyezésének beszerzése és annak nyilvántartása megoldhatatlan, illetve önmagában is a hátrányos megkülönböztetés számos veszélyét rejtené magában. A cigány mivolt nyilvántartását megengedô, vagy azt egyenesen elôíró törvény pedig – szerencsére – nincs Magyarországon, de ellentétes is lenne az alkotmányos alapjogokkal, az adatvédelmi törvénnyel és több nemzetközi okmánnyal egyaránt. (Ugyanakkor a cigány mivolt esetleges általános rögzítése sem oldaná meg a problémát önmagában, legfôképpen az egyik legfontosabb adatvédelmi alapelv, a célhoz kötöttség követelményei, valamint az adatok összekapcsolhatóságának korlátai miatt.)
Az adatkezelés (itt: személyes adatok kezelése) magában foglalja az adatok felvételével, tárolásával, feldolgozásával és felhasználásával kapcsolatos összes tevékenységet, az alkalmazott eljárástól és eszköztôl függetlenül. Ebbôl két dolog következik: (a) az adatkezelés feltételei és szabályai már az adatfelvétel megkezdésére is kiterjednek, (b) nem elég az adatfelvételt legalizálni, az adatvédelmi követelmények betartásának – a „folyamatos legitimáció” elve alapján – ki kell terjednie az adatkezelés egész folyamatára, a továbbfelhasználást és a publikálást is beleértve.
A személyes adat igen átfogó kategória: annak számít minden, az érintettel kapcsolatba hozható adat vagy következtetés, és e minôségét mindaddig megôrzi, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Ezen túlmenôen, noha az Atv. csak „meghatározott természetes személyek” adatait definiálja, a „személyesség” kritériumait indokolt kiterjesztôen értelmeznünk, egyfelôl meghatározható természetes személyek együtteseire, jogi személyiséggel nem rendelkezô csoportjaira, másfelôl – a Ptk. szabályaiból adódóan – elvben a jogi személyekre is.
A személyes adatok speciális kategóriája az ún. különleges (értsd: szenzitív) adatok köre. Idetartoznak többek között a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra vonatkozó személyes adatok; a cigány mivolt tehát különleges adat. A különleges adatok fokozott védelmet élveznek, kezelésükre szigorúbb korlátok és erôsebb garanciák vonatkoznak. A cigány mivoltra vonatkozó adatok kezeléséhez (tehát gyûjtéséhez, felvételéhez is) az alany írásos hozzájárulása vagy önmagában is korlátozott körû9 törvényi felhatalmazás szükséges.
Megjegyzendô, hogy a személyes adat fogalmából (a következtetések beletartozásából és a kapcsolatba hozhatóság kritériumaiból) következôen egyetlen szenzitív elem miatt egész adategyüttesek válhatnak a gyakorlati adatkezelés szempontjából különleges kezelésûvé.
III.
A tervezett adatfelvétel az országos statisztikai adatgyûjtési program egyik nagy egységének elemét, ill. annak kiegészítését alkotja. Vezetôje az MKM, a hivatalos statisztikai szolgálat tagja. Az államigazgatás szférájába tartozó adatkezelésrôl van tehát szó, nem tudományos kutatásról, noha az adatfelvétel és -feldolgozás tudományosan igazolható módszertannal történik, s az adatok a kutatás számára is nyersanyagot szolgáltatnak.
E megkülönböztetés azért lényeges, mert a tudományos kutatónak (mint egy alkotmányos alapjog „nevesített” gyakorlójának) e téren szélesebbek és részben eltérôek a jogosítványai. Ezen túlmenôen a kutatás a nyilvánosságnak (az adatok megismerhetôségének) különbözô fokozatait képviseli, például lehet az adat a tudomány mûvelôi számára megismerhetô, de nem publikálható.
Az adatkezelô szerepe, illetve kiléte a tervezett adatkezelésben nehezen definiálható az Atv. értelmében, mivel az Atv. meghatározása csak a személyes adatok kezelésére vonatkozik. Az adatok fentiek szerinti, kiterjesztô értelemben vett személyes volta pedig – mint az alábbiakban kitérek rá – az adatkezelés köztes fázisaiban nem egyértelmûen tekinthetô helyreállíthatatlanul megszûntnek. Hogy ez a váltás az iskola igazgatósága10 és az MKM, vagy az MKM és a KSH között következik be, részletes – az adatok és az adatokhoz hozzáférôk teljes körére kiterjedô – elemzés nélkül nem állapítható meg, azonban általános értelemben az adatkezelés felelôs vezetôjének értelemszerûen az MKM tekinthetô, amelynek gondoskodnia kell az adatvédelmi követelmények következetes és azonos alkalmazásáról az egyes oktatási intézményekben.
Az adatok várható felhasználása az eddigi gyakorlat alapján három fô területen történik:
a) közzététel az MKM saját kiadványaiban, illetve az adatok átadása a KSH-nak további feldolgozás és közzététel céljára;
b) kormányzati/önkormányzati kezdeményezésû akciók (pl. felzárkóztatás) tervezéséhez adatok szolgáltatása;
c) adatbázis rendelkezésre bocsátása a tudományos kutatás számára.
Az elsô területen a felhasználás fô célja eleve a különbözô feldolgozottságú adatok nyilvánosságra hozatala, a második területen keletkezô információk pedig a közérdekû adatok kategóriájába tartoznak, amelyek – az ugyancsak az Atv.-ben foglalt állampolgári információszabadság alapján – elvben mindenki számára megismerhetôk.11
Ebbôl következôen az elsô két területen az adatvédelmi követelmények szigorúbbak, mint a kutatók számára átadott források esetében, ahol a további adatkezelés egy más, a tudomány autonómiája által meghatározott szférában történik.
Megjegyzendô azonban, hogy a kutatónak is be kell érnie az alapadatok felvételekor betartandó adatvédelmi korlátokkal, illetve a korlátok között felvehetô adatokkal, s a kutató is csak ezen alapvetô keretek között juthat viszonylagos elônyhöz, például olyan alapadatok átvételével és kutathatóságával, amelyek a nyilvánosságra hozott adattárakban vélhetôen nem jelennek meg. Említést kíván, hogy az ugyancsak készülô törvény, amely a tudományos kutatás és más, nagy szociológiai típusú mintákat igénylô tevékenységek adatigényének kielégítését hivatott szabályozni és megkönnyíteni, a szenzitív adatok tekintetében – mint amilyen a cigány mivolt – nem tartalmaz könnyítést. Vagyis elôreláthatólag a jövôben sem lesz mód arra, hogy ennek alapján egy tudományos intézet vegyen fel a cigány tanulók egyedi azonosításán alapuló adatokat, és bocsássa azt feldolgozott formában az államigazgatás használatára.
IV.
A Javaslat azzal kívánja megoldani – voltaképpen megkerülni – a személyes (különleges) adatok kezelésének az I. részben vázolt problémáit, hogy már az adatfelvételkor igyekszik megfosztani a cigány tanulókra vonatkozó adatokat személyes voltuktól. Ez elvileg helyes, és a gyakorlati lehetôségeket figyelembe véve az egyetlen járható megoldási mód az adatkezelés legitim megvalósítására.
A Javaslat voltaképpen megkerüli a minôsítés problémáját is: nevezetesen annak eldöntését, hogy ki cigány és ki nem.
A cigány mivolt meghatározása ugyanis elvileg több módon is elképzelhetô: cigánynak tekinthetô például az, (a) aki annak vallja magát, (b) akit a környezete annak tart, vagy (c) akit az adatfelvevô (pl. a kérdezôbiztos) annak ítél.
A minôsítést a javasolt módszerû adatfelvételnél valójában a pedagógus végzi el. Ellentétben azonban az egyedi azonosításon (pl. címlista alkalmazásán vagy véletlenszerû kiválasztáson, de nevesített kérdôívek használatán) alapuló adatfelvétellel, ahol az egyedi, nevesített adatokban az adatfelvevô minôsítése szerepel, itt a minôsítés nem személyhez kötôdik, legalábbis rögzített formájában. A személyes információk egy része eleve ismert az adatalany környezetében, így a cigány mivoltra vonatkozó és gyakran látható jelekbôl megállapítható információ – ellentétben például a vallásos meggyôzôdéssel – az osztálytársak, ill. a pedagógus elôtt többnyire ismertnek tételezhetô fel. Noha a pedagógus megítélése nyilvánvalóan nem fedi száz százalékosan a fenti (a) vagy (b) elv alapján meghatározható mintát, a megoldás módszertanilag elfogadhatónak tekinthetô, ugyanakkor sem az egybeesés, sem az esetleges eltérés a megítélésben nem követhetô tovább az adatkezelés során, személyhez kapcsolódó formában.
A pedagógus tehát egyfajta idôleges12 „interfészként” áll a személyes minôsítés (input) és az elsô szintû aggregált adatok (output) között, mint ahogy az intézmény vezetôje ezen adatok és az MKM felé továbbított intézményi szintû aggregált adatok között.
Ahhoz, hogy eldönthessük: személyes-e az így felvett adat és végleg elvesztette-e személyes voltát, három szempontból, a kapcsolatba hozhatóság, a helyreállíthatóság és az extrém esetek szempontjából kell vizsgálnunk a javasolt módszert.
A kapcsolatba hozhatóság ez esetben csoportszintû: átmenetileg osztály-, késôbb évfolyam, illetve intézményi szintû. A csoport tagjainak azonosíthatósága azonban csak más – önmagukban „ártalmatlan” – személyes adatok, nevezetesen az osztálynévsor alapján válik lehetôvé, s annak ismeretében is csak olyan következtetések levonására alkalmas, hogy például az X iskola Y évfolyamában minden második tanuló cigány, tehát Z tanuló cigány mivoltára 50 százalék esély van.
A helyreállíthatóság kérdése szorosan összefügg az extrém esetek elôfordulásával, vagyis azzal, ha egy évfolyamban (a) mindenki cigány, vagy (b) csak egy tanuló cigány (különösen, ha évfolyamonként csak egy osztály van). Az (a) esetben az adat elvben egyértelmûen alkalmas azonosításra, de csak az iskolában nyilvántartott más személyes adatokkal (osztálynévsor) való összekapcsolással. A (b) esetben ez nem áll fenn, amennyiben a cigány tanuló egyéb felvett adatai nem térnek el jelentôsen a vizsgált egység adataitól. Ha azonban tudjuk, hogy a cigány tanuló túlkoros, osztályismétlô, veszélyeztetett stb., ugyanakkor egyetlen ilyen tanuló van a vizsgált egységben, akkor ez az információ az iskolában nyilvántartott más személyes adatokkal (osztálynévsor, életkor, tanulmányi eredmény stb.) való összekapcsolással automatikusan azonosítja – vagy az eltérés mértékének függvényében valószínûsíti – a tanulót.
Megállapítható tehát, hogy az adatok személyes jellege az adatfelvétel során elvileg nem szûnik meg teljes mértékben és minden esetre vonatkozóan, az adatfelvétel javasolt módszere azonban önmagában megfelel a cigány tanulókra vonatkozó elsôdleges adatvédelmi jellegû követelményeknek. Ebbôl következôen arra kell törekedni, hogy az így létrejövô átmeneti szféra veszélyeit kiküszöböljük, illetve a lehetô legkisebbre csökkentsük a további adatkezelés során.
V.
Az alábbiakban néhány további javaslatot fûzök az adatkezelés tervezett rendszeréhez:
Az eredeti Javaslat csak az adatfelvétel, illetve az alapszintû aggregálás módszerére terjed ki, indokolt az adatvédelmi szempontok érvényesítését megfelelô szakértelem bevonásával az adatkezelés egészére kiterjeszteni.
Javaslom a kérdôíveknek az MKM-hez való beérkezése után az iskolák természetes azonosító adatait (az iskola neve, címe, jellege) a többi adattól leválasztani, s az adatrészeket „nem beszélô” azonosító kóddal ellátni. Az iskolák természetes azonosítóit csak ideiglenesen, célhoz kötötten – például támogatási kvóták meghatározásához és folyósításához – javaslom ismét összekötni az adatokkal. Tudományos kutatás számára természetesen indokolt lehet az adatbázis természetes azonosítókkal együtt történô átadása, az adatok ilyen publikálását azonban sem minisztériumi, sem KSH általi, sem pedig tudományos intézeti kiadásban nem javaslom. Ha ugyanis a helyi körben ismert információkon túlmenôen nyilvánosságra kerül (avagy visszakereshetôvé válik), hogy milyen település melyik iskolájában „sok a cigány”, az eleve a visszaélések potenciális forrása.
Javaslom a közérdekû adatok nyilvánossága elôl is korlátozni azt az átmeneti, adatvédelmileg „szürke” szférát, ahol az érintettekkel való kapcsolat még helyreállítható, vagy valószínûsíthetô. (Erre a készülô levéltári és titokvédelmi szabályozás több lehetôséget nyújt, pléldául „belsô használatú” vagy döntés-elôkészítô anyaggá nyilvánítással, szolgálati titokká minôsítéssel.) Általában törekedni kell a „szürke szféra” minél kisebbre szorítására.
Javaslom a pedagógusok és intézményvezetôk egységes instruálását, ami biztosítja számukra az adatvédelmi követelmények ismeretét. Mivel az adatok összekapcsolásával a tanuló személyes ismerete nélkül lehet – például egy felvételi kérelem kapcsán – cigány mivoltára következtetni, ebbôl adódóan hátrányosan megkülönböztetni, esetleg személyérôl nem valós képet és elôítéleteket kialakítani, ezért cigány tanulókkal kapcsolatos adatfelvétel esetén a pedagógusok még jobban ügyeljenek az egyéb „ártalmatlan” adatok kiadására.13 Gyûjtsék össze továbbá a cigány tanulókra vonatkozó részletszámításokat, és ellenôrizhetô körülmények között semmisítsék meg azokat.
Javaslom továbbá, hogy az MKM az adatkezelési tervet egyeztesse az adatvédelmi biztossal (a biztos intézményének felállítása után).
Végül javaslom, hogy az így nyert, statisztikai jellegû adatok ne szolgáljanak a cigány tanulókra vonatkozó közvetlen (esetleg személyes azonosításon alapuló) központi akciók, például segélyek folyósításának alapjául. Ezek az akciók oly módon is megvalósíthatók, hogy a szóban forgó juttatást az egyes iskolák pedagógusai osztják el az általuk ismert cigány tanulók között, így a cigány mivoltra vonatkozó információ nem lép ki abból a körbôl, ahol már amúgy is ismert.
VI.
Összefoglalva, dr. Kertesi Gábornak az MKM számára készített javaslata adatvédelmi szempontból alkalmas kiindulópontot nyújt ahhoz, hogy a cigány tanulókat érintô rendszeres adatfelvétel ismét megkezdôdjön.
Ehhez kapcsolódva azonban indokoltnak tartom a fenti javaslatok figyelembevételét, továbbá az egész, cigány tanulókra vonatkozó adatkezelés egységes, adatvédelmi szempontú áttekintését és az adatkezelés részletszabályainak kidolgozását, az adattovábbítást és a publikálást is beleértve.
Egy ilyen rendszer egyúttal példaértékû lenne az államigazgatás, a tudományos kutatás és a személyes adatok védelméhez fûzôdô jogok és érdekek összehangolására, és iránymutatással szolgálna más, nemzetiségi, etnikai vagy egyéb különleges adatok kezelhetôségére.
Budapest, 1995. május

Jegyzetek

1 Alkotmány 59. § (1).
2 Elsôsorban a 15/1991. (IV. 13.) – a „személyi számos” –, valamint a 34/1994. (VI. 24.) – az adatvédelem, a tudományos kutatás és az információszabadság viszonyát értelmezô – AB határozat.
3 1992. évi LXIII. törvény.
4 Még ma is félreértések forrása, hogy adatvédelmen sokan az adatok technikai védelmét értik. A nemzetközileg elfogadott értelmezés szerint az adatvédelem a személyes adatok gyûjtésének, feldolgozásának és felhasználásának korlátozását, az érintett személyek jogi védelmét jelenti, míg az adatbiztonság az adatok jogosulatlan megszerzése, módosulása és tönkremenetele elleni mûszaki és szervezési megoldások rendszere. Röviden: az adatvédelem az adatalanyok védelme, az adatbiztonság maguké az adatoké.
5  Például a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, vagy a rendôrségi, a honvédelmi, a felsôoktatási stb. törvények megfelelô szakaszai.
6 1992. évi XLVI. törvény.
7 Az adatvédelmi Egyezményt Magyarország aláírta, de még nem ratifikálta. [Azóta, 1997-ben ratifikálta és az 1998. évi VI. tv-ben ki is hirdette. – A szerk.]
8 Az Unió tagállamai számára kötelezôvé váló direktíva – hosszú viták sora után – még elfogadás elôtt áll. [Öt év vita után 1995 októberében fogadták el, és 1998-tól kötelezô valamennyi EU-tagállamban. – A szerk.]
9 A nemzetiségi és etnikai hovatartozás esetében a törvényi elrendelésnek nemzetbiztonsági, bûnüldözési vagy bûnmegelôzési célokat kell szolgálnia.
10 Iskola alatt óvoda, alsó- és középfokú oktatási intézmények egyaránt értendôk a tervezett adatfelvétel céljainak megfelelôen.
11 A készülô új levéltári és titokvédelmi szabályozás által nyújtott korlátozási lehetôségek figyelembevételével. [Mindkét törvényt 1995-ben fogadták el, LXV., illetve LXVI. számon, mint ahogy az adatvédelmi biztost is ekkor nevezték ki.]
12 Az összesítés után a részadatok (és értelemszerûen a pedagógus esetleges jegyzetei) a Javaslat szerint megsemmisítésre kerülnek.
13 Vö. a közoktatási törvény melléklete a nevelési-oktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatokról.

Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu

http://www.c3.hu/scripta