"...a töltelékhez gyenge bárányhús való" • Interjú Paul Rennerrel

– Mi áll a hátterében annak, hogy Paul Renner a prinzendorfi kastély pajtájában fõzött a 6 napos játék vendégeinek?

– 1976 és 1984 között Hermann Nitsch asszisztense voltam, s ebben az idõben résztvevõként vagy rendezõként szinte valamennyi akcióján szerepeltem; a legintenzívebb munkát talán a 3 napos játék jelentette. Vagyis régi barátságról és tartós csodálatról van szó Nitsch munkái iránt, mely immár több mint húsz év óta lankadatlan. Amikor Nitsch megkért, hogy vegyek részt a 6 napos játékon, azonnal igent mondtam. Mivel azonban nem sokkal a hat nap kezdete elõtt egy nagy fesztivált, a „vacanz 98”-at kellett levezényelnem, nem tudtam ott lenni a próbákon. Felajánlottam Nitschnek, hogy tartalék rendezõként bármikor rendelkezésére állok, és ha valahol gáz van – ha valamelyik rendezõ vagy fõszereplõ váratlanul kiesik –, szívesen beugrok. Ha viszont ilyen szerepkörben mégse volna szükség rám, akkor szívesen fõzök abban a mobilkonyhában, amely a „vacanz 98” alatt lett kifejlesztve és éppen négy nappal a hatnapos elõtt készült el. A fõzés ugyanis második szenvedélyem a festés mellett. Újdonsült mozgókonyhám táborhelyét a kastély háziasszonya, Rita Nitsch személyesen jelölte ki. Így végül a pajtában láthattam hozzá az általam komponált egyszerû ételek fõzéséhez, melyek a hat nap során – véleményem szerint – mind jónak és ízletesnek bizonyultak, a kimerült szereplõk és a többi közvetlen résztvevõ számára egyértelmûen. Tapasztalatból tudom, mi kell az embernek egy-egy ilyen kimerítõ fellépés után – vagy éppen a szereplés méltó dionüszoszi kiteljesítéséhez.

– Melyik nap és melyik este gyakorolta rád a legnagyobb benyomást?

– A harmadik naptól az akció folyamatos fokozódását figyeltem meg. A konyhai történésekkel ugyanez volt a helyzet: egészen a záró eseményt jelentõ napfelkeltéig, amikor az elsõ napi 50-70 személy helyett immár ca. 300 fõre kellett fõznöm. Ez pedig mozgókonyhám, Irma hitvesem, Oliver asszisztensem és jómagam teljesítõképességének végsõ határát jelentette. A mozgókonyha ugyanis eredetileg mintegy 70 személy ellátására készült.

– Legközelebb hol állítod fel tábori konyhádat?

– A következõ állomás augusztus 28-án lesz a Mondsee-nél, ahol az év szakácsának megválasztott Heino Huberrel közösen fogok fõzni, majd szeptember 7-én és október
23-25-én Grazban – elõbb a Haus der Architektur év-fordulóján, utóbb az EU-külügyminiszterek találkozójára.

– Milyen menüt ajánlanál a BALKON olvasóinak?

– Fogas kérdés: a magyar konyha pazar és remek. Mire a különszám megjelenik, ha jól tudom, szeptember vége lesz: nyitánynak burgonyakrémlevest tálalnék szarvasgombával, utána töltött padlizsán vagy töltött articsóka következhetne – a töltelékhez feltétlenül zsenge bárányhús való, sok fokhagyma és apróra vágott petrezselyem – meg zellerzöldje, mindez hagymán elõpirítva, aztán be a sütõbe –, desszertnek pedig zamatos császárkörtét képzelnék hámozva, félbevágva és 1-2 órán át mazsola, kevés porcukor és tokaji esszencia keverékében pácolva – ha tálaláskor még egy gombóc vaníliafagylalt is kerül a tányérra, azt hiszem, valóban teljes a harmónia.


Kérjük küldje el véleményét címünkre: balkon@c3.hu

C3 Alapítvány       c3.hu/scripta/