Fehér Szalag
Civil kezdeményezés a szolidaritásért, a békéért

 

A Fehér Szalag civil kezdeményezés elindítói mély megrendüléssel követik a Jugoszláviában zajló eseményeket, és a XX. századi civilizáció újabb csodjének tekintik mind a koszovói népirtást, mind pedig az ártatlan áldozatokat követelo bombázást.

1. Elviselhetetlen számunkra a népirtás bármilyen formája. Elítéljük a Milosevics-rezsim által régóta folytatott etnikai tisztogatást, s egyértelmu számunkra, hogy a kisebbség- és jogellenes tevékenységeket meg kell akadályozni. Hibának gondoljuk a balkáni helyzettel kapcsolatosan minden kérdés és rendezési kísérlet ellenség-teremto megoldását.

2. Mozgalmunkkal szeretnénk szolidaritásunkat kifejezni mindazokkal, akik a balkáni konfliktusok idején kénytelenek voltak elhagyni otthonukat, és ártatlanul szenvedik el az emberi jogok nevében indított háború embertelenségét. Méltatlannak tartjuk, hogy a nyugati nagyhatalmak, melyek az elmúlt tíz év folyamán következetesen hibás döntéseket hoztak a jugoszláviai válság kezelésében, azokat a szerbeket is büntetik akciójukkal, akik erre nem szolgáltak rá, a koszovói albánoknak pedig továbbra sem képesek védelmet nyújtani. Kezdeményezésünkkel szeretnénk a közvélemény részvétét azokra irányítani, akik az elmúlt évtizedben szembeszálltak a nemzeti mitológiáktól megszállott kormányzatokkal, így Jugoszlávia lakosságának több mint felére, mely semmilyen módon nem járult hozzá Milosevics és a radikális nacionalisták megválasztásához. Szeretnénk elérni, hogy a közmegvetés ne népeket és közösségeket sújtson, hanem azokat a hatalmakat, amelyek erre valóban rászolgáltak, s hogy az együttérzés terjedjen ki mindazokra az albánokra, szerbekre, romákra és más nemzetiséguekre, akik a jelenlegi helyzetben egyaránt hontalanná, vagy "bunössé" váltak. Szeretnénk megkérni minden jóérzésu polgárt arra, hogy az elvi együttérzésen túl tegyen meg minden tole telhetot a Jugoszláviából érkezo menekültek támogatására függetlenül attól, hogy milyen nemzetiséguek.

3. Szeretnénk, ha a konfliktuskezelés stratégiáiban is a szolidaritás érvényesülne. Szigorúan le kell vonni a koszovói válság rendezési kísérleteibol adódó tanulságokat, annak érdekében, hogy a békére irányuló erofeszítések ne tévesszenek célt. Ne legyen ez a "rendezési" minta követendo példa semmilyen hatalom számára!

Arra kérjük mindazokat, akik a fentiekkel egyetértenek és tenni kívánnak az értelmetlen eroszak ellen, hogy mától tuzzék ruhájukra a fehér szalagot, s ha tehetik, terjesszék ezt a felhívást fénymásolva vagy e-mail-en.

A fehér szalag a fényes gyász jele, jelképes üzenet a gondolkodni hajlandóknak.

 

ex-YU Forum @ Trafó
1999. április 14. 19h TRAFÓ
 április 15-16. 22h Toldi mozi
 
 
Az április 14-15-re tervezett ex-YU zenei fesztivál elmarad – hiszen a 16 és 60 év közötti férfiak a katonai mozgósítás miatt nem hagyhatják el Jugoszlávia területét –, ezért a tervezett fesztivál id?pontjára, április 14-én 19 órakor a jelenlegi helyzettel foglalkozó kerekasztal-beszélgetést szervezünk. Április 15-én és 16-án pedig 22 órai kezdettel a Toldi moziban a térséggel foglalkozó filmeket t?znek m?sorra. A kerekasztal mellé olyan kiváló magyarországi újságírókat hívunk meg, akik a Jugoszláv politika szakért?i: Makai Józsefet, a Magyar Hírlap – korábban a Magyar Narancs – munkatársát és Varga Szilvesztert, a Magyar Rádió külpolitikai szerkeszt?jét, valamint Juhász József történészt, az ELTE Politikaelméleti Tanszékér?l. A szakért?k mellett a nálunk “vendégesked?” szerbiai barátaink közrem?ködésére is számítunk. Reméljük, meghívásunknak eleget tud tenni Sonja Licht, a jugoszláviai Nyílt Társadalomért Alapítvány elnöke és Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke. E beszélgetés kiváló alkalmat nyújtana olyan sajtótájékoztató megszervezésére is, amelyen az emberi jogi kérdésekkel és a civil társadalommal foglalkozó magyarországi szervezetek ismertethetnék véleményüket. Gondolunk itt pl. olyan, a témában releváns magyar civil szervezetekre, mint az Alba Kör, a Magyar Helsinki Bizottság, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt és az ENSZ Menekültügyi F?biztossága. Szerbiából érkezett vendégeink közül ketten az újvidéki Apsolutno m?vészcsoport tagjai, valamint a B92 független belgrádi rádió és a belgrádi Cinema Rex képvisel?i. A Trafó szellemét és céljait tiszteletben tartva, a beszélgetés kerüli a direkt politizálást: csakis a kulturális és a szociális szövegkörnyezetben értelmezhet? politikai vonatkozásokkal kívánunk foglalkozni.   B92 Közlemény NEM VESZÍTJÜK EL HITÜNKET Ezel?tt az volt a jelszavunk: “Ne higgy senkinek, még nekünk sem”. 
Ehhez most az tesszük hozzá: “tartsd meg azonban hitedet”.
Belgád, 1999. április 1. 1999. március 24-én a NATO f?titkára kiadta a parancsot Jugoszlávia megtámadására. Négy órával kés?bb a belgrádi B92 rádióállomást lefoglalták a szerb hatóságok. A B92 f?szerkeszt?jét, Veran Maticsot minden magyarázat nélkül letartóztatták anélkül, hogy családjával vagy ügyvédjével felvehette volna a kapcsolatot. Nyolc óra múlva kihallgatás és minden magyarázat nélkül szabadon engedték. Jugoszláviában a hadiállapot következtében egyre több információs forrás némul el. A HelpB92 Pártfogó Csoport 1999. március 24-én, szerdán délután 5 órakor alakult meg. A belgrádi B92 Rádió az egyetlen jelent?s elektronikus médium volt Szerbiában, amely valóban független tudott maradni – mind a rezsimt?l, mind az ellenzékt?l. Noha csak helyi adó, korlátozott vételkörzettel – amely mindössze Belgrád központját fedi le –, az adó mégis Belgrád és Szerbia információs, kulturális és demokratikus központjává vált. Adásai eredetiek, ötletesek voltak, hangvétele következetesen háború- és nacionalizmus ellenes volt. A B92 tevékenységi és érdekeltségi körébe tartozott a B92 m?sor- és hírszolgáltatása, könyv- és folyóiratkiadás, az OpenNet jugoszláviai alternetív internetszolgáltató, televíziós, film-, és zenei produkciók létrehozása, valamint a Cinema REX Kulturális Központ. A Cinema REX Low-Fi videók készítését és vetítését szorgalmazta, valamint támogatta a kis költségvetés? jugoszláv rövidfilmek gyártását.  Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy budapesti ?sbemutatót tarthatunk a rendelkezésünkre álló “The Best of Low-Fi” (1997-99) c. kétórás videóösszeállításból, amelyen három olyan videómunka is látható, amely 1999. március 24 és 30. között készült. Az Apsolutno négy m?vész kezdeményezésére 1993-ban létrejött független m?vészcsoport. A m?vészet különböz? formáival (fotó, videó, CD-ROM, Internet, installációk, akciók) reflektálnak a politikai kontextusra, s benne a média szerepére.  A nyilvános kerekasztal-beszélgetés kísér? rendezvényként megszerveznénk a Syndicate csoport találkozóját, amelyre az eredeti tervek szerint most áprilisban Belgrádban került volna sor, a Cinema Rex-ben tartandó Jugoszláv Videófesztivál (az 1970-es évekt?l az 1990-es évekig) alkalmából. A találkozó színhelye Belgrád helyett most Budapestre került át. A Syndicate 1996. január 21-én alakult meg a rotterdami Next 5 Minutes konferencia során. M?vészek, kurátorok, “networkerek”, írók és fesztiválszervez?k laza szervezete, amelynek többségét az elektronikus és a médiam?vészet területén dolgozó kelet-európaiak alkotják tagjai többségét. Mivel országainkban az új m?vészeti formák helyzete meglehet?sen hasonló, jó ötletnek t?nt a rendszeres kapcsolattartás, az együttm?ködés, az együttdolgozás ösztönzése, a Kelet és a Nyugat közötti kooperáció el?segítése, valamint olyan stratégiai szövetség létrehozása, amely szükség esetén egy hangon tud megszólalni. Mára a kelet—nyugati tengely kevésbé markáns jellemz?je a Syndicate csoportnak. Minden “alvilági” szervezet ugyanakkor igyekszik a saját felségterületét kijelölni; ezt a Syndicate úgy nevezi: Deep Europe – "Mély-Európa". A Syndicate saját találkozóit különböz? fesztiválok társrendezvényeiként szervezte meg: Rotterdam (DEAF96), Liverpool (LEAF97), Kassel (Deep Europe m?helytalálkozó), Ars Electronica Linz (Syndicate Net.Shop), Dessau (Ostranenie 97), Tirana (Pyramedia) és Skopje (Junction). A Syndicate üt?ere az általa m?ködtetett levelezési lista, amelynek a linzi Ars Electronica Center a házigazdája, koordinálója pedig a rotterdami V2_Organisation, amely helyet adott az általa V2_East névre keresztelt kezdeményezésnek. Budapest, 1999. április 10. A Soros Alapítvány Kulturális és Kommunikációs Központ részér?l: Adele Eisenstein, Szekeres Andrea A Trafó részér?l: Eike, Molnár Kata
 
 

 

Ne engedj a háború logikájának!
Támogatást a menekülteknek!  Nyitott határokat!

 
München/Berlin/Amsterdam/Bécs/Belgrád/Liverpool/Budapest/...
1999, március 30.

     A koszovói civil lakosság helyzete továbbra is katasztrofális. A NATO országok - akár tetszik nekik, akár nem - tevékeny szerepet játszottak és játszanak a balkáni régió válsághelyzetének létrejöttében. Ezért felelõsséget kell vállalniuk, és nem pusztán azzal, hogy humanitárius segélyeket küldenek és óvóhelyeket biztosítanak a civil lakosság részére, hanem azzal is, hogy megnyitják elõttük a határaikat. A háború elõl menekülõk minden próbálkozását tevékenyen, és minden lehetséges módon támogatni kell.

     Ez különösen fontos a katonai szolgálattól vonakodó és a lelkiismeretük nevében tiltakozó személyek esetében, akik dacolnak a besorozással, és nem vonulnak be a háborús hadseregbe. Jugoszláviában számos tartalékos kap behívó parancsot - a hazafias érzületûek csakúgy, mint az ellenzékiek -, hogy a szerb oldalon harcoljanak Koszovóban. Annak lehetõsége, hogy veszélyes harci állásokba kerülnek - a NATO támadások következtében - különösen nagy. Morális kötelességünk van azokkal a férfiakkal és nõkkel szemben, akik vonakodnak a katonai szolgálattól. Különleges védelmet érdemelnek a régióban, és és be kell õket fogadni, bármelyik és mindegyik NATO országba, mint politikai menedékjogért jogosan folyamodó személyeket.

    Követeljük, hogy Európában - az egyes állampolgárok, az országok, illetve kormányaik - nyissák meg a határaikat a menekültek, a háborús áldozatok és a bevonulástól vonakodó személyek elõtt, és biztosítsanak számukra menekülttáborokat és politikai védelmet. Ezenfelül jelentõs anyagi támogatást kell nyújtani a szomszédos országoknak, úgymint Romániának, Bulgáriának, Macedóniának, Albániának és a Montenegrói Köztársaságnak, hogy megbírkózhassanak a menekültáradattal. A humanitárius költségvetésnek mindenképpen versenyre kell kelnie a háborús költségvetésel.

     Követeljük továbbá, hogy  a FRY hadserege, a KLA haderõi és a NATO katonai jellegû csoportjai azonnal szüntessenek meg minden katonai és katonai jellegû tevékenységet Koszovóban és Jugoszláviában, és térjenek vissza a válság békés megoldását célzó diplomáciai tárgyalásokhoz. Követeljük, hogy a NATO haladéktalanul vessen véget támadásainak, és követeljük az albán lakosság ellen irányuló elnyomás és katonai agresszió megszûnését.

     Követeljük, hogy létesítsenek segélyközpontokat, amelyek a menekült és dezertáns személyek kijutását segítik Magyarországon át Magyarországra, illetve Ausztriába, Olaszországba, Németországba, és más országokba. A Jugoszláviával határos országok határait meg kell nyitni, különösen a férfiak elõtt.

     Követeljük a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság független véleményformálóinak és médiumainak tevékeny, morális és anyagi támogatását, illetve védelmét, a bátorságuk, emberi tartásuk miatt, és annak érdekében, hogy független, cenzúrázatlan és szabad információáramlás és kommunikáció jellemezzen minden oldalt.

Tiltakozzunk az esztelen háború ellen!

Inke Arns, mikro e.V. (Berlin) Eddie Berg, Foundation for Art & Creative Technology (Liverpool) Andreas Broeckmann, V2_Organisation (Rotterdam/Berlin) Vuk Cosic and Marko Peljhan, Ljubljana Digital Media Lab (Ljubljana) Crash Media (London) Adele Eisenstein and Andrea Szekeres, C3 - Center for Culture & Communication (Budapest) Olia Lialina and Florian Schneider, Teleportacia.org (Moscow/Munich) Geert Lovink (Amsterdam) Vesna Manojlovic (Amsterdam) Mira Oklobdzija, PressNow (Amsterdam) Drazen Pantic (New York) Public Netbase t0 (Wien) Jutta Schmiederer, Ars Electronica Festival (Linz), Robert Harauer, MEDIACULT (Vienna) Debra Solomon (Amsterdam), Tapio Makela (Helsinki)

További tájékoztatásáért kérjük forduljon  Florian Schneider -hez, és  Andreas Broeckmann-hoz.