in English

Munkásságát a hetvenes évek végén a pop-art és a hiperrealizmus hatása alatt kezdte. Képeivel már fiatalon résztvevôje volt 1980-ban a velencei majd 1982-ben a párizsi biennálénak. Ugyanekkor grafikai munkái is megjelentek a világ nagy kiállításain. (Eurographic Baden-Baden 1981, World Print Four San Francisco 1984, Graphica Atlantica Reykjavik 1987)

Érdeklôdése fokozatosan a primer anyagokban rejlô kifejezési lehetôségek, másfelôl az archaizálás felé fordult. Ezen munkáival résztvevôje volt a nyolcvanas évek végén zajló Új szenzibilitás I-IV. és Eklektika kiállításoknak. Ez a Dr. Hegyi Loránd által rendezett kiállítássorozat merôben új szemléletet hozott Magyarországra. Nem lehetett tovább a régi sémák szerint gondolkozni.

Záborszky a kilencvenes években együttmûködött a római Spicchi dell Est, majd a lienzi Gaudens Pedit Galériával. Munkái megtalálhatók a legfontosabb magyarországi múzeumok mellett a bécsi Albertina, a Kunstmuseum Bonn, Municipal Museum Kyoto, Museum of Contemporary Art Giza és más gyûjteményekben.

Legújabb munkáit 1996-ban a Natura Naturans (Arte Contemporanea nei Musei di Triest) és a Mythos-Memory-History (Kiscelli Múzeum Budapest, Brücke Galerie Lienz) kiállításokon mutatta be.

...1994-ben Záborszky egy hónapot töltött Bonnban a fôvárosok közötti mûvészcsere keretében. A németországi múzeumokkal és a Joseph Beuyshoz hasonló karizmatikus mûvészek munkáival való ismételt találkozás szülte azt az ötletet hogy a papírmasszát is lehet úgy kezelni, mint a beuys-i filcet, sôt - egészen titkosan - plasztikus szöveget is el lehet helyezni rajta ( erre példa az említett bonni munka). Ennél is egyszerûbb, sejtelmesebb és rafináltabb a Puha forma. Ez a hajtogatott forma (pokróc vagy lepedô) már a maga egyszerûségében is vonzó. A felülete érzékeny, hiszen a papírmasszával is el lehet érni azt a rusztikus hatást, mint a tapasztott földdel és homokkal. A titokzatosságot az alig kikandikáló ezüstösen megcsillanó fémlap jelenti.

Záborszky Gábor ismét választás elé került: a dolog ezúttal inkább esztétikai, mint tartalmi, bár a kettô szorosan összefügg. Vállalja-e a fény keresését és az archaikus szépség üldözését, ezzel az egyetemes mûvészeti tradíció nehéz terhét, vagy felszabadítja magát és megint új útra lép.

Néray Katalin

Kortárs Mûvészeti Múzeum-Ludwig Múzeum Budapest igazgatónôje

...Záborszky korai nagyméretû vakolat-szobrai az ôskort idézik meg, prehisztorikus állat- és emberábrázolásokra utalnak, talán azokra az idôkre, amikor még nem voltak emberi települések, amikor az ember még nem épített sárból és szalmából tartós házakat. A vakolat felvitele elsô látásra monokrómnak tûnik, de idôvel titokzatos történetek tárulnak fel rajta, mint egy régi vályogtégla falon, vagy olyanok, mint a Ryoan-ji sziklakert híres hátsó falán.

...mûvészete olyan belsô harmóniává fejlôdött, ami túllép minden kulturális határon, és visszhangra lel a szívekben.

Jane M. Farmer

független kurátor Washington D.C.

...két fô téma uralja Záborszky munkáit: az egyik a fény, a maga szinte atavisztikus borzongásokkal teli, mindent uraló, mindenen átvilágló, csillogó ragyogás. Ez az ezüst és az arany. A másik pedig a kapu motívum, annak is ôsi, archaizáló alapformája, az, amit az emberiség olyan nevezetes helyekrôl ismer, mint Mykene vagy Stonehenge robosztus, misztikus, súlyos és ugyanakkor rendkívül leegyszerûsített szerkezete.

Ezek az alapformák a száradó papírmassza hajtogatásából adódnak, de Záborszky alakításában végtelenbe nyíló kapukká válnak, melyek mögött fény ragyog, kézenfekvô, hogy mögöttük titokzatos helyek, mitikus történetek esnek meg.

Fitz Péter

Fôvárosi Képtár igazgatója