Mihály Dénes A telehor története

Az elektromos távolbalátás feltalálójára vonatkozóan a nézetek nagyon különbözôk. Csaknem mindegyik honfiának tulajdonítja az elsôbbséget, mint ahogy ez már minden nagyobb felfedezésnél lenni szokott.

Szerény személyem 1912-ben kezdett e problémával foglalkozni. Kísérleteim elsô komoly eredményeképpen a Budapesti Telefongyár R. T. laboratóriumában, Neuhold Kornél igazgató segítségével és hathatós támogatásával 1919. július 7-én sikerült elsô ízben elektromos úton egyszerû vonalak, betûk, geometriai alakok halvány képét látni optikai akadályokon keresztül. Az akkori magyarországi állapotok kísérleteim folytatását nagyon megnehezítették. (...)

1928 augusztusában a Német Birodalom Posta hivatalos kiállításán mintegy 250.000 látogatónak mutathattuk be a távolbalátást. Ez akkor még csak álló képek és egyszerû mozgó tárgyak azonnali megmutatásából állott. Novemberben sikerült elôször a filmek, mozgóképek átvitele és 1929. március 8-án éjjel 11 órakor adott a Berlin-Witzleben-i hivatalos rádióállomás a 475'4 m-es hullámhosszon elôször távolbalátási képeket. Azóta is hivatalosan üzemben van ez az állomás és mintegy 17 hét alatt egyetlen üzemzavar se fordult elô, remélni lehet, hogy programidejét is növelni fogja. 1929. március 8-án sikerült elôször az, hogy szobában ülô személyeket rendes "szobafény" mellett, mesterséges fényforrás nélkül sikerült "átvinni", még este 7 órakor is. Ezzel az eredménnyel a probléma mint olyan, lezártnak tekinthetô. (...)

Tény az, hogy egy arc átvitelénél a kép olyan éles, hogy nemcsak az arc minden legcsekélyebb részlete, a legkisebb indulatváltozás az arcon is jól látható, hanem pl. látható az is, ha a szem könnybelábad, látható, hogy az ajkak nedvesek, vagy szárazak stb. Három személy a képmezôben, ha csak mellképrôl van szó, még olyan jól megfigyelhetô, hogy minden indulatkifejezés látható, ha azonban ugyanazek tetôtôl talpig vannak a nézôtérben, akkor már csak a gorombább indulatváltozások láthatók, öt személynél pedig csak kifejezett ténykedések láthatók, de pl. férfi a nôtôl csak ruhájáról különböztethetô meg. Ezzel szemben élesen és jól olvashatóan "jön" 40 nyomtatott vagy írott betû, stb. stb.)

(Mihály D.: A távolbalátás és készüléke, Bp. 1929. 30-31. lap)