Munkaterv 1991-92


A Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola felkérésére az Intermedia-szakon tartott heti másfél órás elõadásaimat a Paralell-Kurzus/Tanpálya II. keretében tartom. Elõadásaim címe: Anatómiai Halhatatlanság. elõadásaim elvi bázisa a heterarchia. Ezen elvi bázis arra a gyakorlati tapasztalatra épül, amelyet kísérleti biológia fejlesztett ki az elmúlt 60 év alatt. Tehát tematikailag és szerkezetileg is a heterarchikus aspektus érvényesül az elõadások során, s ezt a szervezési elvet az elõadó-hallgató viszonyára is kiterjeszteni szándékozom. Az Intermedia fogalma alkalmat ad az olyan entitások megnevezésére, amelyek vagy mítikus evidenciákként vagy névtelen és látens elemekként vesznek körbe bennünket, azokat, akik ezen fenomének újracsoportosításával foglalkozunk.
A Paralell-Kurzus/Tanpálya II. genealógiája egy személyes, biografikus megközelítése a gazdasági-politikai-kultúrális környezetnek, amelyben e biográfia leíródik, megalkotva a gazdasági-politikai-kultúrális környezet egy új elemét. Ezen a területen viszonylag világosan fejthetõ ki az interdipendencia fogalma s így a mûvészeti képzésben részesülõk konfrontálódhatnak a mûvészet funkciójának problémájával.
A nem-mûvészeti, anti-mûvészeti, totál-mûvészeti stb. aspektusok mind alkalmasak arra, hogy felvetõdjön a felelõsség kérdése és annak az adott mítoszban való szerepének definiálása. Az Anatómiai Halhatatlanság par exellance intermedia téma. Tekintettel arra, hogy elõadásaimban cáfoltam a közkeletû intermedia-definiciókat, azokat a 'mixed-media' fogalmával azonosítva, kifejtésre alkalmassá vált a téma: a mítikus elemek közötti- és azokt inneni-illetve túli intermediális térben lehet csak meghatározni azokat az eszközöket, amelyek aktivizálásával a realitás-giccsbõl kiléphetünk. Az elõadások gyakorlatilag az u.n. pszichedelikus szervezésre épülnek. A spontán példa kontrollja által meghatározott irányba újabb spontán példa épül, amely az elõzõek szerint alakítja ki az elõadás egészét.
Néha magam is meglepõdöm.
Az elsõ elõadások tapasztalatai után, miszerint a hallgatók -legalábbis egyenlõre- inkább a 'hallgatói' állapotban kívánnak lenni, úgy döntöttem, hogy az 'aktivizálást' magára, egy intermediális formára bízom: proponáltm egy kollektív Happening lebonyolítását a késõbbiekben. Az elõadások -bizonyos értelemben- ennek elvi elõkészítéseivé váltak. Így a hallgatóság aktívvá vált abban az értelemben, ahogy azt a heterarchia megkívánja. (Passzivak egy aktivitás jegyében.)
A tervezett Happening munka-címe: Ateista Uszoda. A preparáció alatt lévõ eddig ismert elemek: a Madrid - Moszkva - London - Róma tengelyek, izolációs tank, szivárvány, rádió adó-vevõk, mûanyag szigetek, létrák, asztalok, zene, enni- és innivalók, harácsolás-bírálat, csákányok, autók, gyep, víz, rendõrség, több helyszín, telefonok, paprika, iránytûk stb. A nyolc tudatszint misztikus és tudományos meghatározása révén a hallgatóság önorientációja a Happening realizálása felé szükségkéépen konfrontálódni fog azzal a paradoxonnal, amit már az elsõ elõadás alkalmával felírtam atáblára: Ne tegye amit mondok! Ez alkalmasnak látszik arra is, hogy az elõadó-hallgató, tanár-tanítvány viszonyt is 'in medias res' az elkerülhetetlenül ktiv vizsgálat tárgyává tegye. A második szemeszter elõadásai gyakorlatibbak lesznek, mint az elsõ szemeszteré volt, ugyanis a verbális elõkészítés nagy vonalakban megtörtént. Így levezetésre kerül néhány event. Például: Altorjay Gábor: A tábla címû eventje. ("De van tábla!"-"De nincs tábla!", ami a látható realitás kérdéseivel foglalkozik.) Ennek levezetése azt a gyakorlati és elvi problémát is tartalmazza, hogy miért nincs az elõadóteremben tábla, illetve, hogy tábla e az ami van, illetve, hogy lehetséges e egy táblát az elõadótrembe állítani, chogy lehetséges e egy újabb táblát odaállítani, illetve, hogy az a tábla ami van, az csak akkor van e, ha égnek a lámpái, vagy akkor sincs, ha nem égnek. Ugyanakkor analogikusan kérdéssel is foglalkozik, hogy miként lehetséges az, hogy nincs szín-tan a Magyar Képzõmûvészeti Fõiskolán, ha van.

St.Auby Tamás