Hullámok amplitudója

A hullámok egyik tulajdonsága az amplitúdó. A hang esetében a hullám amplitúdója a hang erősségére jellemző. A kémiai hullámok esetében ez az egyik kémiai köztitermék koncentrációja. A préritűz esetén a tűz (hőmennyiség) nagysága. A hullám amplitúdóját a közeg változtatásával módosíthatjuk. A préritűz esetén több lehetséges megoldás is elképzelhető:

• Az amplitúdó csökkentése elérhető, ha a fű nem tökéletesen száradt ki, hanem még nedves valamennyire.
• Az amplitűdó növelhető ha a területegységre eső kiszáradt fű mennyiségét megnöveljük.

A BZ rendszerben ezt a membránra rögzített katalizátor mennyiségével tudtuk változtatni. Érdekes eredményeket tapasztalunk, ha egy erősen megfestett (nagy katalizátor koncentrációjú) membránra egy gyengébben festett (kis katalizátor koncentrációjú) membránt rétegzünk. Ha ezen a szedvicsen hullámot indítunk akkor mindkét membránon ugyanaz a hullámalak terjed. Ha azonban a felső gyengébben festett membránt megfordítva helyezzük vissza az erősen festett membránra, akkor az erősebben festett membrán rákényszeríti a rajta terjedő hullám alakját a gyengébben festett membránra, miközben a felső (gyengén festett) membránon levő hullám elhal. Ennek képsorai láthatók a következő ábrán.

Az ábra bal oldalán látható a membrán szedvics. A felső világos membránon jól látható a hullám, míg az alatta levő sötét membránon szabad szemmel nem látszik semmi. Az alsó sötét membrán a képen mint egy fekete körgyűrű látható a világos membrán alatt. Az ábra jobb oldalán két időben egymás utáni állapot különbsége látható (az első állapot látható a bal oldalon, második állapot nincs az ábrán). A fehér "spirális" görbék a hullámok. Ezek láthatók a két egymás utáni kép kivonása után, mivel csak ez mozdult el az eltelt rövid idő alatt.

Ezzel a képkivonásos technikával tehát jól kiemelhetjük a képeken a mozgó hullámfrontokat. A felső sorban a kiindulási állapotot látjuk. Középen, egyből a világos membrán megfordítása utáni állapotot, míg az alsó sorban a végső állapotot. A középső ábrán megfigyelhetjük, hogy míg szabad szemmel a világos membránon jól láthatjuk a frontot (ami a fordítás miatt most pont ellentétesen áll), a bal oldali kivont ábrán a sötet membránon terjedő nagy amplitúdójú frontot látjuk mert ez mozog. A világos membránon tehát a hullám nem mozog, "döglött". (Ha megnézzük figyelmesen a középső ábrák közül a bal oldalit, akkor észrevehetjük, hogy néhol már át is gyújtott a sötét membránon terjedő front a világosra.) Az alsó ábrákon csak a sötét mebránon terjedő front látható. A sötét membrán "átvette az uralmat" a gyenge membrán fölött.

Ez megfeleltethető egyfajta egyenirányító hatásnak miszerint az egyik irányból a hullámok átterjedhetnek a másik membránra ellentétesen viszont nem.

Különböző amplitúdójú koncentrikus zónákban az is megvalósítható, hogy három forgófrontot hozunk létre az egyik zónában, négyet a másik zónában ezek különböző sebességgel forognak, a határukon kölcsönhatnak egymással de megtartják alakjukat és mint két különálló forgófront mozognak. Ennek megvalósításáról készült a következő ábrán látható pillanatfelvétel azonos illetve ellentétes irányban mozgó frontok esetén.