A megszüntetett Társulás Filmstúdió nyomdokain, az ott kibontakozó és a mûhely munkájában egyre inkább teret igénylõ - majd kíméletlenül elfojtott - törekvések folytatásaként (igen mostoha anyagi körülmények között) jött létre 1986. júniusában a Mozgókép Innovációs Társulás Dárday István vezetésével.
      Fõ feladatának - a mozgóképnek, mint korunk egyik meghatározó médiumának a gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai funkció szempontjából végzendõ megközelítése mellett - az új vizualitás és annak a jelen igényeinek megfelelõ film- és videómûvek készítését tekinthette és tekinti.
    Az elektronikus képrögzítéssel a mozgókép a gyártás, forgalmazás és a befogadás tekintetében egyaránt minõségi változáson ment át, ugyanakkor ez a technikai módosulás nem járt szükségképpen kellõ mértékben avval, hogy kialakultak volna (bizonyos csíráktól eltekintve) a lehetõségekkel adekvát tartalmakat hordozó, korunk világát megjelenítõ , arra személyesen reflexáló mûformák és mûvek, ill. azok a csatornák, amelyeken ezek az alkotások a megfelelõ módon visszacsatolódnának a társadalomba.
      A Mozgókép Innovációs Társulás programja szerint csatlakozni kíván az alternatív mozgókép tartalmi és formai megújúlását célzó törekvésekhez játékfilmekkel, hosszú dokumentumfilmekkel, sorozatokkal és egy vizuális folyóirat készítésével.
A felsorolt - és nem összes - mûformában döntõ szerepe van a videónak a felvétel technikájában és esetenként a forgalmazásban is. (Az elektronikusan felvett anyag filmre átírva moziforgalmazásra is készülhet (lásd: Szépleányok- koprodukció BBB-sel Dér András-Hartai László) és ugyanakkor videókazettán is forgalmazható, vagy a tervek között szerepelnek kifejezetten videóra, mint forgalmazási területre készült és készülõ mûvek. Ugyanakkor videóra készülhet játékfilm is, 35 mm-es filmre átírva ("Egy teljes nap" - Grünwalsky Ferenc készülõ 90 perces filmje.)
      Az általunk a szemlére bemutatásra javasolt három másfél órás videómunka közös vonása a jelenidejûség, amely véleményünk szerint konkrét, de filozófiai értelemben is elektronikus rögzítés egyik legfõbb specifikuma.
      A megközelítési módok természetesen az alkotók szerint különbözõek.

      - A "Jelölöm magam" c. videódokumentum (Erdély János-Zsigmond Dezsõ) valójában dráma nélküli dráma, olyan jellegzetesen nyolcvanas éveket idézõ eseménysort mutat be (az 1985-ös kettõs jelöléssel járó új választási szisztéma mûködését, ill. mûködési zavarait), amely szemben a tizenöt év elõtti társadalmi közhangulattal és az akkori közéleti szereplõk magatartási sémáival ma már nem vezet katarzishoz. Egy közéleti eseményrõl készült filmet nézünk és azt látjuk, hogy ma az ismert és sejtett okok miatt a mindennapi életben a cselekvõ politizálás nemcsak, hogy nem megy, de nem is értenek hozzá az emberek.
A kérdés mi érdekük fûzõdik hozzá, hogy megtanulják?

      - "A videó a videóról" c. videóesszé (Dárday István-Szalai Györgyi) a mozgókép és a társadalom viszonyát vizsgálja. A mai hazai helyzet és az általános tendencia kölcsönhatásban van, és azt veszi leltárba, hogy ma környezetünkben a videó milyen nyelvi lehetõségeket kínál a komputeres képgenerálástól az oktatófilmig és hogy ezekkel hogyan élünk. Bemutatja azt is, hogy miközben adaptálni próbáljuk jól, vagy rosszul a különbözõ mûfajokat, hogy zúdul ránk az az iszonyatos audiovizuális információs és fikciótömeg, amely egymásba keveredve nemcsak a szemünket, de gondolkodásunkat, de tudatunkat is így vagy úgy alakítja, ha nem, ez a nyolcvanas évek végére Magyarországon is így van, ezzel kell szembenézni.

      - Wilt Pál a "Leletek alulnézetbõl" c. videóriportsorozata egy adott helyszínen (Csepelen /egy adott idõszakban/ 1986. november - 1987. február) között munkásokkal folytatott beszélgetések sora. Emberi vallomások mentén a termelési módok különbözõ formái bomlanak ki, a gyári munkástól, a VGMK-n, a GMK-n, a kisszövetkezeten át egészen a maszekig. A vizsgálódás során a munka és az érte megszerezhetõ pénz viszonya válik egyre ellentmondásosabbá, mikor azt mondják a kérdésre, hogy mivel lehet pénzt keresni: "Hát munkával nem!" A film végén két fiatal meg is fogalmazza a radikális változás szükségességét még bizonyos áldozatok árán is.

      Meg kell említenünk, hogy a "Videó a videóról" a Mozgókép Innovációs Társulás programjában szereplõ vizuális folyóirat elsõ száma, a "Leletek alulnézetbõl" pedig bevezetõfilmje egy Csepelen tervezett folyamatosan forgalmazott dokumentum-filmsorozatnak a termelési formák átalakulásáról, illetve annak hatásáról az emberek hétköznapjaira, mindennapi életére.

      Az itt látható három videómunkán kívül rövidesen, Grünwalsky Ferenc, Gyarmathy Lívia, Xantus János egy-egy most készülõ mûve is közönség elé kerül.