Videóarchívum

1999-ben indítottuk el a magyar videóművészet történetének feldolgozását, az archív anyagok összegyűjtését, feltárását, megmentését és hozzáférhetővé tételét s a forgalmazási feltételek megteremtése (on-line, off-line) célzó projektünket. Az anyagok begyűjtése és feldolgozása folyamatosan történik, együtt a művek leírásával, adatbázisba vitelével. Az on-line adatbázis tervünk szerint forrásokat, kronológiát, képeket, dokumentumokat, alkotói portrékat tartalmazó, folyamatosan fejlesztett oldal lesz, melyről elérhetők a hasonló nemzetközi anyagok éppúgy, mint a szerzők saját oldalai.

A C3 által kezdeményezett Magyar videóművészeti archívum és on-line adatbázis 1999-ben egy alapvető információkat tartalmazó weboldal publikussá tételével kezdődött és a Média Modell rendezvény keretében az Örökmozgó Filmmúzeummal közös szervezésben egy fél éves videósorozattal folytatódott, mely a magyar videóművészet elmúlt három évtizedéről adott áttekintést, heti rendszereséggel. A Média Modell kiállításon bemutatásra került a C3 videószervere, mint a videó prezentáció új, korszerű megoldása kiállítótérben.

Az archívum első modell-szerű, pilot-változatának létrehozását a Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Magyar Történelmi Film Alapítvány támogatta.

2003-ban az Magyar Történelmi Film Alapítvány támogatása révén archíváltuk Rodolf Hervé (1957-2000) magyar származású képzőművész és fotográfus mozgóképes hagyatékát. Hervé a vizuális művészetek szinte valamennyi ágában hozott létre műveket és számos írása, fotója jelent meg a hazai folyóiratokban (Árnyékkötők, Laza Lapok, Magyar Műhely, Fotó, Fotóművészet, Nagyvilág). Műveinek jelentősége nem csak művészeti szempontból fontos. Videói képet adnak a rendszerváltozás utáni Magyarországról, elsősorban a budapesti szubkultúráról, művészeti eseményekről, koncertekről, helyszínekről, melyek többsége ma már nem is létezik (Tilos az Á, Picasso Point, Zanzi Bár, Biliárd 1/2 10, FMK).

A felvételek egyfajta "korképek", melyek művészeti jelentőségükön kívül történeti, szociológiai, kultúrantropológiai vizsgálódások alapját is képezhetik, az az hozzáférhetővé, kutathatóvá tételük a C3 Kulturális és Kommunikációs Központban, illetve a tervezett on-online videóművészeti adatbázisban nem csak a művészeti, vagy zenei kutatók számára jelentős.

A 90-es évek első felének videó anyagai között megtalálhatóak Hervé kiállításai, performance-ai, "öndokumentációi" (pl. Langyos víz, dokumentum értékű videói közül külön kiemelést érdemel az Erdély Dániellel és fiával, Erdély Mátyással készített 6-os villamos cimű videója), a hozzá közel álló művészeti csoportok (Rezonances csoport, Árnyékkötők, Újlak Csoport) bemutatkozásairól készített szubjektív dokulmentációi, a folyamatosan dokumentált művészeti fesztiválok (Art Expo, Agora Fesztivál), művészeti események (Virágszerda), kiállítás megnyitók (Halas István, Kovács Attila, Dárdai Zsuzsa, illetve Erdély Miklós kiállításának megnyitója a Spicchi dell' Est Galériában 1992-ben), csoportos kiállítások (Saját idő művészeti zóna, Hangszer, Egyesült képek), interjúk, riportok, beszélgetések (interjú apjával, Lucien Hervével, riport Müller Péterrel) mellett koncert felvételei (Új nem, Flash, Vasmalom, ef Zámbó Happy Band, Csigafröcs, Csókolom). Hervét foglalkoztatta a videó és számítógép kapcsolta, illetve gerjesztett videójellel tudatosan kombinált, kontrollált motívumokkal is készített videókat Gerjedés címmel.

2002-ben és 2003-ban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is hozzájárult a videó archívumban zajló munka folyamatos folytatásához, a videóművészeti adatbázis fejlesztéséhez, illetve az alapvető eszközpark kiegészítéséhez.

2004-ben a Magyar Történelmi Film Alapítvány támogatását kértük Bódy Gábor és Erdély Miklós hagyatékának, Maurer Dóra, Pauer Gyula filmjeinek archíválásához.

Megkezdtük az Újlak csoport videó dokumentációs anyagának több szakaszban történő átmentését, digitalizálását, ami 2006-ban befejeződött. Az Újlak csoport 1989 és 1994 közötti teljes tevékenységet felölelő dokumentációs anyag, magába foglalja pl. az Újlak moziban, a Tűzoltó utca 72-ben létrejött kiállítások dokumentációit, és más dokumetációkat, antológiákat, különböző archív videódokumentumokat.

Bedigitalizáltuk Kovács Attila munkásságát felölelő dokumetumokat - kiállítás dokumentációt, hazait és nemzetközit egyaránt, illetve tévés anyagokat, valamint egy portréfilmet 1976-ból.

2005-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma álltal nyújtott támogatás lehetővé tette Hajas Tibor videóra készült és technikailag igen rossz állapotban lévő munkáinak átmentését és digitális technikával történő restaurálását. A részben fekete-fehér, szalagos (Sony 1/2 zoll), részben U-matic kazettán lévő anyagok átmentése jelentős időráfordítással, egy speciálisan erre a projektre fejlesztett technikai megoldással történt.

2006 hasonló eljárással restauráltuk Maurer Dóra és Erdély Miklós 1975 folyamán a Ganz Mávag Művelődési Házban tartott "Mozgástervezési és Kivitelezési Akciók, Kreativitás - Vizualitás" kurzusainak orsós szalagra rögzített videó dokumentációit. Mindezt kiegészíti még az a pár szalag amely Erdély Miklós videó-visszacsatolási kísérleteit örökíti meg, illetve más videódokumentumok, amelyek az Erdély hagyaték szerves részét képezik.

Az utolsó pillanatban sikerült korszerű adathordozóra átmenteni több az 1980-as évek közepén készült magyar videóművészeti antológiát, melyek jelentősége óriási a kutatók és az érdeklődők számára, ugyanis ezek felölelik és keresztmetszetét adják a 80-as évek magyarországi videótörekvéseinek és műveinek. Ma már több elveszett, megsemmisült műnek gyakran ezek az összeállítások tartalmazzák egyetlen megmaradt verzióját.

2007 és 2008-ban az archívumi munkát a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatta.

 

Az archívumban a művek több formátumban tárolódnak: kutatható DVD és VHS kópiák, DV/DVCAM szalagok és nagyfelbontású, merevlemezen tárolt file formájában, illetve ezek on-line változatozatai tömörített, WindowsMediaVideo (wmv) vagy flash video (flv) formátumban. Minden munkát a lehető legjobb minőségű alapkazetta felhasználásával (master vagy azonos szintű kópia) tárolunk. Az érintett szerzőkkel és produkciós helyekkel külön-külön megállapodásokat kötünk, mely tiszta jogi helyzetet teremt a tárolás és jövőbeli felhasználás tekintetében, s mely a producerek jogait nem sérti, az alkotókat pedig segíti. A szerzők eddigi tapasztalataink szerint érdekeltek egy olyan biztonságos archívum létrehozatalában, mely a munkákkal törődik, megfelelő kontextusba helyezve feldolgozza, bemutatja, illetve esetlegesen forgalmazza is azokat, gondolva itt bemutatók mellett a kiadás lehetőségére is.

A folyamatosan bővülő archívumban megtalálhatóak Barcs Miklós, Beöthy Balázs, Bonta Zoltán, Drozdik Orsolya, Eike, El-Hassan Róza, Erdély Miklós, Esterházy Marcell, Fehér Márta, Forgács Péter, Hajas Tibor, Hámos Gusztáv, Háy Ágnes, Hegedűs 2 László, Hegedűs Ágnes, Rodolf Hervé, Indigó csoport, Kántor István, Károlyi Zsigmond, Katarina Sevic, Kiss Marian, KissPál Szabolcs, Komoróczky Tamás, Lakner Antal, Langh Róbert, Lendvai Ádám, Lux Antal, Maurer Dóra, Molnár Gergely, Najmányi László, Nemes Csaba, Németh Hajnal, Pásztor Erika Katalina, Ravasz András, Révész László László, Sárosi Anita, Schneemeier Andrea, StAuby Tamás, Sugár János, Szacsva y Pál, Szegedy-Maszák Zoltán, Uglár Csaba, Újlak Csoport, VÁKUUM TV (Kistamás László, Csernátony Dóra, Gróf Ferenc, Till Attila), Vécsei Júlia, Veress Zsolt, Veszely Beáta, Waliczky Gábor művei. Ez több művész esetében (pl. Bódy Gábor, Hámos Gusztáv, Rodolf Hervé, Maurer Dóra, Újlak Csoport) a teljes életművet jelenti.

A videó jövője digitális formájában rejlik. A digitalizáció legnagyobb lehetősége azonban -a megőrzésen túl-, a nagy sávszélességű technológiákkal való összekapcsolódásban van, mely a kiadás és forgalmazás új formáinak, lehetőségeinek s egy újfajta prezentációnak a megteremtője lehet.