Közelebbi tárgyak mindig távolabb vetülnek a két szem retinájára, mint a távolabbiak. (Lásd a lenti ábrát) Igy ha egy adott mintázatot a jobb és bal szemnek szánt képen közelebb hozunk egymáshoz, azt a mintázatot egyre távolabbinak fogjuk látni.
Lássunk egy müködõ példát erre az egyzerü elvre, de ne csak egy ponttal, hanem egy véletlen pontokból álló mintázattal, amely jól el tud bujni a szinten véletlen pontokból álló háttéren.
Ha az egeret lassan áthúzzuk a két fekete mintázatu négyzet felett láthatjuk, hogy két kis négyzet együtt de ellenkezõ irányban mozdul el a jobb és bal szemnek szánt képen.
Az alsó szines négyzet a jobb és a bal szemnek szánt kép keveréke. Piros szemüvegen keresztül a jobboldali fekete négyzetet látjuk, mig zöld szinszürõvel a baloldali négyzet látszik. Ha a piros-zöld szemüvegen át nézzük, a belsõ kis négyzet térben fog mozogni, hol közelebb, hol távolabb.
A
B pont vetületei
az x-el jelölt szemfókuszokon keresztül közelebb
vetülnek a jobb illetve bal szem retinájára mint az
A pont
vetületei. Ezen az elven alapul a két szemmel való mélységérzékelés.
Fontos természetesen, hogy a szem megtalálja az összetartozó
pontokat. Egy véletlen mintázat esetén (mint amilyen
egy Julesz sztereogram) ez igen nehéz feladat.