József Attila

Tragikus sorsú költő, műfordító, születésnapja ma a költészet ünnepe.
1905. április 11-én született Budapesten, apja József Áron szappangyári munkás, anyja Pőcze Borbála. 1908-ban apja elhagyta a családot (Romániában új családot alapított), így az anya és három gyereke nagy szegénységbe került. Attilát Öcsödön helyezik el nevelőszülőknél, gyermekkora legkeserűbb korszaka ez, mint a Curriculum Vitae-ben, önéletrajzában is olvashatjuk 1919-ben meghalt édesanyja, a számtalan versben megjelenő "mama". Makón középiskolába, Szegeden, Bécsben, Párizsban és Budapesten egyetemre járt, de tanári oklevelet nem szerzett. Juhász Gyulával fiatalon barátságot köt, a szegedi író segíti első verseskötetének megjelentetésében ( Szépség koldusa, 1922).
Munkalehetőség, elismertség nélkül, nagy nélkülözések és reménytelen szerelmek közepette egészsége egyre romlik. 1937. december 3-án Balatonszárszón egy tehervonat kerekei alatt leli halálát ma is vitatott körülmények között.
Verseit, melyekből életében alig adott el néhányat, halála után egyre többen felfedezték, s ma a legismertebb magyar költők közt van. Lillafüreden, a Palota-szálló előtt ma tábla jelzi: "József Attila (1905-1937) az első lillafüredi írótalálkozó (1933) résztvevőjeként e táj ihletésében írta Óda című versét", amelyet a huszadik század egyik legszebb szerelmes verseként tartunk számon. A vers címzettje az írótalálkozón szintén részt vevő dr.Szöllős Henrikné Marton Márta, aki itt találkozott először a költővel, néhányszor beszélgetett vele, s nem is álmodta, hogy ebből a rövid kapcsolatból vers születik.

Vissza