Gyökérgubacs-fonálféreg (Meloidogine incognita) (Készítette: Szabó Gábor)

A román szakirodalomban 1970-ig Heterodera marioni néven volt ismeretes, és az egyezik legveszélyesebb növényházi kártevőként tartják számon. Ez a faj a természetben különösen a trópusokon van elterjedve, a mérsékelt égövön csak üvegházakban található. Mérete 0,4-1,8 mm. A nőstény 300 - 1000 petét rak le a kaktusz gyökereibe. A lárvák az első vedlés után válnak mozgékonnyá, megkezdik helyváltoztatásukat. A növények gyökere irányába mozognak, abba be is hatolnak. A lárvák a száj szúró-szívó, tőrszerű részével a belső bőrszövetbe és a szállítóedényekbe rögzítik magukat, ahol 20-30 napig intenzíven táplálkoznak. Ezután a lárvák egymás után négyszer vedlenek, és az utolsó vedléskor nőstényekre és hímekre differenciálódnak.

A gubacsképző-fonálféreg speciális váladékot termel, amely serkenti a sejtek növekedését (óriás sejtek jönnek létre). A gyökereken köles nagyságtól dió nagyságig terjedő daganatok, gubacsok képződnek. A gubacsokon keresztül könnyen behatolnak a rothasztó baktériumok és gombák. A gubacsok alatti gyökerek elrothadnak, elhalnak, a növény fejlődése megáll, nem virágzik és lassan elpusztul. A fonálféreggel fertőzött növényt nagyon nehéz megmenteni, gyakorlatilag csak a kaktuszok menthetők meg. A dísznövényeken a kaktuszokon kívül a ciklámen, kankalin, oroszlánszáj, dália, hortenzia, pünkösdi rózsa, begónia, petúnia, rózsa és sok más növény gyökereit támadja meg ez a veszélyes kártevő.