 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
   |
 A TELEVÍZIÓ ÉS AZ ÜZLET; TELEVÍZIÓS MŰSORTÍPUSOK; A TELEVÍZIÓS SZEMÉLYISÉG | ||
| Tartalom | Következő fejezet: 2. Viszlát Marconi? |
1. Viszlát Gutenberg?
Az 1980-as évek elején világszerte nagy feltűnést keltett egy angol dokumentumfilm, melyet a Magyar Televízió is bemutatott. A film alapjául egy kiváló oxfordi egyetemi tanár, Anthony Smith 1979-ben megjelent könyve, a Bye-Bye Gutenberg szolgált, mely azt mutatta be, hogy miként fogja átvenni a kompjúter a 'nagy informátor' szerepét, hogyan fogja helyettesíteni a könyvet, az írógépet, az újságoldalakat. Voltak, akik számára mindez akkor elrémisztő volt. Mert féltették a kompjútertől a humán értékeket, az újságokból áradó ólomfesték illatát, a könyvek jövőjét, és rettegtek, hogy örökre búcsút kell mondani Gutenberg találmányának, a könyvnyomtatásnak. Pedig ekkor még a lényeges, a sorsdöntő mozzanat nem is következett be a még ormótlan, nagy számítógépek életében. Mert az igazi fordulópont az volt, amikor az információs forradalom elérte a háztartásokat.
Száz évvel ezelőtt óriási találmány volt az elektromosság, ám amíg része nem lett az emberi mindennapoknak, sokan féltették a jó öreg petróleumlámpa sárgás fényét. Annak is száz éve csak, hogy az Angol Királyi Főpostamester hírül vette, hogy a távoli Amerikában üzembe lépett az első telefonvonal, s értetlenül csak annyit mondott: "Mi szükség lenne rá itt nálunk? Hiszen van elég küldönc."
A kompjúter kultúrát bemutató angol dokumentumfilm egyik sokszor idézett jövendölése volt, hogy eljön majd az idő, amikor egy lexikontenger címszavai közül a számítógép keresi ki a megfelelőt, az írók abbahagyják öreg Remington írógépeik püfölését és videoírógépen csendben, halkan dolgoznak majd, akár ezerszer is javítva a leírt sorokat. Óriási volt a tiltakozás. Hova lesznek a szép percek, amikor az ember a régi fóliánsokat lapozza! Persze voltak olyanok is, akik az új találmánynak rögtön látták az előnyeit, s tudták, hogy ettől kezdve az ember akár jókedvében is lapozgathat régi fóliánsokat, vagy lexikonokat, mert a kötelező penzumot, az egyébként olykor napokig tartó keresgélést akár pillanatok alatt elvégzi majd helyette a gép. És ekkor még senki sem hallott CD-ROM-ról, vagy internetről!
A félelmek azóta elmúltak. A videooldalak pergetése ugyanolyan humán tevékenység lett, mint a régi fóliánsok lapozgatása. Sakkozni lehet a számítógéppel is, de senki sem tiltja meg két jó barátnak, hogy otthonában a sakkfigurák fölé görnyedjen, ha ahhoz van kedve. És megmaradtak az újságok is. Sőt a tévével versengve gyorsabbak, színesebbek, frissebbek lettek. Gutenberg úr tehát még sokáig velünk marad, már csak azért is, mert az informatika új csodái továbbra is az ő betűtípusait használják. És egy-két laboratóriumban már azon dolgoznak, hogy a videooldalakkal együtt az ólomfesték jellegzetes illatát is az otthonokba varázsolják.
Mikor a televízió megjelent, azonnal megkongatták a vészharangot a mozik és a színházak fölött. Féltették tőle a kulturális értékeket, mint a kompjútertől a fóliánsokat. A televíziót kezdetben, még a 40-es évek végén, sokan 'képpel is felszerelt' rádiónak, vagy rossz minőségű filmhíradónak tartották, mert egyáltalán nem láttak benne jövőt, viszont féltették tőle a múltat. Ilyesfajta féltő aggodalom azonban mindig tapasztalható, amikor az emberiségre minőségileg valami új jelenség köszönt.
| Tartalom | Következő fejezet: 2. Viszlát Marconi? |
Hírek - Tollhegy - Iskolák - Pedagógusképzés - Szaktanácsadók - Tanítás - Taneszköz - Ajánlott filmek - Fórum - Irattár - Szakirodalom - Internet ajánlat - Felsőoktatás |