Az országgyûlés Egészségügyi
és Honvédelmi Bizottsága január 18-i együttes
ülésén foglalkozott az agyhártyagyulladás
járvány tanulságaival. Tény, hogy a járvány
következtében történtek intézkedések
a sorkatonák életkörülményeinek javítására,
és további intézkedéseket is terveznek. Mégis
úgy véljük, hogy a bizottságok nem igyekeztek
e tragikus járvány összefüggéseit mélyrehatóan
elemezni.
Annak a megállapításnak, hogy nincs közvetlen
ok-okozati összefüggés a laktanyai körülmények
és a szóban forgó járvány kialakulása
között, csekély a jelentõsége. Vitathatatlan
ugyanis, hogy a laktanyákban uralkodó körülmények
szükségszerûen megkönnyítik különféle
betegségek, járványok elterjedését,
mégha véletlen is, hogy mikor, milyen súlyos betegség
alakul ki. Ezért állítjuk - a lakosság túlnyomó
többségéhez hasonlóan -, hogy igenis szoros összefüggés
volt a járvány és a laktanyai körülmények
között.
Úgy véljük továbbá, hogy szükségszerû
a kapcsolat a rossz körülmények és a hadkötelezettség
intézménye között. Nemcsak Magyarországról,
de más országokból is érkeznek hírek
a sorkatonák kiszolgáltatott helyzetérõl, sanyarú
életkörülményeikrõl, a sorozott hadseregekben
szokásos szívatásokról. A sorkatonákat
ugyanis mindenütt másodrendû állampolgárnak
tekintik. Ez a szemlélet nálunk is jellemzõ: a honvédelmi
miniszter egyik tavalyi nyilatkozata nyers õszinteséggel
úgy fogalmaz, hogy “a szerzõdéses katona másfajta
szállást és haditechnikát igényel.”
Ugyanebbõl a szemléletbõl fakadt a kezdeti, csak a
sorkatonákat érintõ “részleges” karantén
is. A sorkatonáknak nincs hatékony érdekvédelme.
Csak az ombudsmani jelentésnek és a sajtónak köszönhetõ,
hogy helyzetük most az érdeklõdés középpontjába
került.
Hazánk gazdasági helyzete nem engedi meg azt a
luxust, hogy két hadsereget finanszírozzon, egy teljesítményorientált,
korszerû, NATO-kompatibilis hadsereget, és egy kényszersorozott,
elavult, neveléspótló tömeghadsereget. A lakosság
többsége a sorozás eltörlését kívánja.
A sorozás ma a honvédelem irányítóinak
nosztalgiáját, valamint a sorozással, sorkatonákkal
foglalkozók egzisztenciális érdekét szolgálja,
nem pedig a haza védelmét.
Sajnálatos, hogy a honvédelem irányítói
nem veszik figyelembe a lakosság többségének
véleményét. A civil kontroll szempontjából
egyébként is aggályos, hogy a honvédelmi miniszter
és az országgyûlés Honvédelmi Bizottságának
elnöke ugyanahhoz a párthoz tartozik.
Budapest, 2000. 01. 21.
Farkas Henrik
ügyvezetõ