1. Kiss András konkrét javaslatokat tett a HEL internetes tevékenységének javítására. A HEL kéri tagjait, hogy az Interneten terjesszék a hadkötelezettség-ellenes anyagokat.
2. Erdész Attila javasolta, hogy nemcsak a baráti honlapokon, hanem
más, pl. a HM honlapjain is jelenjünk meg.
Farkas Henrik elmondta, hogy a HM-mel nem megfelelő a kapcsolatunk, a
HM negligál bennünket. A NATO viszont már megtalált bennünket,
megtörtént a
kapcsolatfelvétel. Erdész Attila ötlete nem irreális, hiszen pl.
a norvág
honvédelmi minisztérium honlapján még pacifista civil szervezetek is
szerepelnek
linkként.
3. Deli Gyula javasolta, hogy kérjük ki a Magyar Orvosi Kamara véleményét a tervezett szigorításokról. A javaslatot elfogadtuk.
4. Farkas Henrik tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy Csehországban és Szlovákiában a miénkhez hasonló a helyzet, de ők annyiból már előrébb tartanak, hogy az áttérést közép távon már a kormány is igéri.
5. A közgyűlés meghosszabbította a 2000-ben megválasztott tisztségviselők mandátumát.
Kezdete: 2000.11.25. (szombat) de. 10h.
Helye: Budapest VI.ker. Eötvös u. 10.
(A Budapesti Városvédő Egyesület helyisége, az Oktogon
közelében.)
A rendezvény nyilvános. Érdeklődőket, tagokat, szimpatizánsokat szeretettel várunk.
Házigazda: Merza József matematikus
Bevezető: Szűcs Mihály alezredes, a HEL ügyvezetője
Előadások, hozzászólások:
Bulányi György piarista tanár
Szentesi György mérnök-ezredes, haditechnikai szakértő
Szebeni Olivér baptista teológiai tanár
Bródy János zenész
"Ha a bíró jó lett volna,
katona se lettem volna.
De a bíró rossz ember volt:
katonának besorozott."
(Magyar népdal)
Helyszín: Budapesti Városvédő Egyesület helyisége, Bp. VII. Eötvös
u. 10.
Résztvevők száma: 20-30 fő
Házigazda: Merza József
Szűcs Mihály alezredes, a HEL ügyvezetője bevezető előadásában hangsúlyozta a HEL sokszínűségét, pártsemlegességét. Leghőbb vágyunk az önfeloszlatás, de ennek még nem jött el az ideje. Ügyünket a lakosság többsége, az érintett fiataloknak pedig túlnyomó többsége támogatja. Sok téveszme terjedt el a HEL-ről, például az, hogy "drága zsoldos hadsereget" akarunk. Pedig erről szó sincs. A HEL csak azért küzd, hogy senkit se hívjanak be akarata ellenére katonának. Javasoltuk, hogy a honvédelem nemzeti ügy legyen, amiből senkit sem szabad kirekeszteni. A közpénzeket nem szabad a sorozás melletti propagandára fordítani. A HEL katonatagjai és -szimpatizánsai nevében a modern, színvonalas önkéntes hadsereg és az önkéntes nemzetőrség mellett szólt.
Szebeni Olivér baptista teológiai tanár Jézus Krisztust idézte: "Aki fegyvert fog, fegyver által hal meg." Mindenkit fájdalmas dilemma elé állít a kényszersorozás. Különösen háborúban, amikor "vagy én ölök, vagy engem ölnek." De Jézus Krisztus követői számára világos, hogy inkább a második lehetőség választandó.
Bródy János zenész, ügyvivő beszélt a mozgalom problémáiról. "Félig nyitott kaput döngetünk." -mondta. A honvédelmi politikát áttekinthetővé kell tenni. A közelgő választások lehetőséget kínálnak, hogy a témára a közfigyelmet ismét ráirányíthassuk, a politikusokat színvallásra késztessük.
Bulányi György piarista tanár, a Bokor Közösség alapítója előadását népdalidézetekkel indította: "Megdöglött a tehén a zöld lucernától, elvitték a Jóskát Szeged városából. Gyere haza, Jóska, szívem csücske, Jóska…." "Semmit sem vétettem Gyarmat városának, mégis besoroztak engem katonának." Ezek a dalok a kényszer által sújtott egyszerű emberek siralmai. Majd Sinka István verseiből idézett: "Hős a Donnál Bánó Balázs,…, én sírok csak." Majd személyes meggyőződéséről beszélt: "Elvetem a hadkötelezettséget, de elvetem a hadviselést is." "A jézusi etika nem ismeri a verekedést." A magyarság története során hatalmas veszteségeket szenvedett a honvédő csatákban (Mohi, Mohács). S a megszállók akkor is kimentek volna, ha nem állunk ellent fegyveresen. A háborúnak van alternatívája: a kivárás. Például egy népszavazás kivárása a területekről. S ekkor a demográfiai tényezők számítanak. A rossz demográfiai helyzet veszélyezteti a magyarság fennmaradását. Nem a hazát kell megvédeni, hanem a nemzetfogyást megállítani.
Szentesi György nyugállományú mérnök-ezredes, haditechnikai szakértő előadása elején leszögezte, hogy nem pacifista, de nem is militarista. Hadseregre szükség van, de az új feladatoknak megfelelően kis létszámú hivatásos hadseregre. A sorozás igazságtalan és a korrupció melegágya. Ez a sorozott hadsereg egyre inkább a szegénysorsú, hátrányos helyzetű családok fiaiból áll. Az őrszolgálatban következik be a legtöbb baleset, fegyverrel való visszaélés. Az önkéntes hadseregre 3-4 év alatt át kell térni. Ehhez megfelelő fizetések kellenek. A Nemzetőrséget csak önkéntes alapon tudja elképzelni. Hazafiságra a család és az iskola neveljen és ne a hadsereg.
Kerényi Imre színházigazgató, ügyvivő elismeréssel szólt a Liga rendezvényeinek hangulatáról. A különböző felfogású, világnézetű emberek itt egyet akarnak. Akciókat javasolt: vegyük fel a személyes kapcsolatot a pártok vezetőivel, a nőszervezetekkel. A katonaság megúszása egyre könnyebb feladat. A hadkötelezettség már lényegében megszűnt. El kell érnünk, hogy ezt a jogalkotók hivatalosan is kimondják.
Deli Gyula ügyvivő megemlítette, hogy a HEL leveleire gyakran nem válaszolnak, így például a TV-állomások vezetői sem válaszoltak panaszlevelünkre.
Farkas Henrik ügyvezető elmondta, hogy az összes parlamenti párt elnökének elküldtük a meghívót, de visszajelzést egyiküktől sem kaptunk. Csak a miniszterelnök jelzett vissza, hogy nem jön az ülésre. Kitért arra, hogy a honvédelmi miniszter fegyelmi eljárást kezdeményezett Szűcs Mihály alezredes ellen a HEL-beli tevékenysége miatt. Polt Péter, helyettes ombudsman jelentése alapján Szűcs Mihály felújította ügyvezetői tevékenységéét. Ismertette továbbá egy újabb HEL-akció fejleményeit. a HM-től megkaptuk az euroatlanti reklám- és propagandaköltségkeret felhasználásáról készített kimutatást. Ám ebből nem derül ki, hogy végülis mely szerkesztőségekhez jutott e keretből. Két példát említett arra, amikor a média viselkedése kifogásolható. A közszolgálati televízió honvédelmi vitaműsoraiba a HEL képviselőit soha nem hívták meg. A másik példa a sorkatonai szolgálat 2002-es megszüntetését indítványozó népi kezdeményezés parlamenti zárószavazásának eredménye a lakosság előtt nem válhatott közismertté. Pedig erre a javaslatra igennel szavazott az SZDSZ képviselőin kívül a jelenlévő MSZP-s képviselők kétharmada, a FIDESZ képviselőinek többsége pedig tartózkodott.
Farkas Henrik beszámolt a HEL nemzetközi kapcsolatairól valamint az internetes tevékenységről.
A vitában többen hozzászóltak. Oláh Károlyné és Steiner Miklós a tervezett akciók nemkivánt hatásaitól óvtak. Erdész Attila a civil szervezetekkel való kapcsolat fontosságára utalt.
A közgyűlés - vita után - elfogadott egy felhívást: haladéktalanul mentesítsék a sorozástól azokat a fiatalokat, akiknek gyermekük van. Ez a családbarát lépés a demográfiai folyamatokra is kedvezően hatna.
A közgyűlés egy-két tartózkodással - megválasztotta a HEL ügyvivőit: Báti Márk István, Brindza András, Bródy János, Deli Gyula, Farkas Henrik, Fehér József, Haraszti Miklós, Jancsó Miklós, Kerényi Imre, Márton Róbert, Szűcs Mihály, Varga Attila, Vámos Miklós, Vida István. A HEL ügyvezetői: Farkas Henrik és Szűcs Mihály.
Az 1999-es közgyűlés időpontja: november 27 /szombat/ de 10h.
Hely: Bp. VIII. Baross u. 61. V. em. 516. /Raoul Wallenberg Egyesület irodája. Megközelítés: a körúttól 150 m kifelé, jobboldalt./
A közgyűlés - mint minden HEL rendezvény - nyilvános.
Ebben az évben csendes, szomorkás közgyűlésre számítunk.
A közgyűlést nem tudtuk a szokásos publicitással megszervezni. Kedvezőtlen tényezők:
- Aktivisták - aktivitás hiánya.
- Az Alba Kör anyagi nehézségei miatt a postázást nem vállalta.
- Volt ügyvezetőnk, Szűcs Mihály státuszának rendezetlensége.
Ismeretes, hogy a miniszter által kezdeményezett fegyelmi eljárás
következtében Szűcs Mihály lemondott és kilépett. A HEL ebbe nem tud
beletörődni, különféle fórumokhoz fordultunk. Várjuk a
visszajelzéseket. Számunkra kedvező fejlemények esetén a korábbi
állapot visszaáll.
Hadkötelezettség-mentes Európát!
Stop vojnoj obavezi u Evropi sad!
Stop Conscription in Europe Now/!
Hely: Budapesti Városvédő Egyesület. (Bp, VI. Eötvös u. 10.)
Program:
Az európai országokban felgyorsult az önkéntes hadseregre való áttérés folyamata. Belgiumban1995-ben, Hollandiában 1996-ban megszűnt a hadkötelezettség, Franciaországban pedig 1997-ben szűnik meg az újoncok behívása, a hadkötelezettség eltörlése pedig 2002-re várható. Az áttérés ezekben az országokban a katonai költségek egyidejű csökkentésével valósul meg.
2. Sorkatona-halálesetek az utóbbi években (Hauber Ernő ezredes, Honvédelmi Minisztérium)
3. Hadkötelezettség és alkotmányozás (Sebők János nyugállományú
tábornok, országgyűlési képviselő, MSZP)
Az előadó szerint Magyarorszgágot külső támadás veszélye nem fenyegeti. A magyar hadseregnek nem lehet feladata a határon túli magyarok védelme. Európában olyan helyzet van, ami a ámadást, vagy a határok megváltoztatását szinte lehetetlenné teszi.
Szűcs Mihály és Varga Attila Liga-szóvivők arról beszéltek, hogy a
jelenlegi sorozott hadsereg nem szolgálja az ország biztonságát sem,
ugyanakkor
rengeteg alkotmányos és társadalmi feszültség hordozója
Az utolsó ismert közvéleménykutatás az ügyben azt mutatja, hogy a közvélemény -kis többséggel- a hadkötelezettség megszüntetése mellett van.
Különös, hogy a közvetlenül érdekelt fiatalok körében is fásult közöny figyelhető meg a kérdéssel kapcsolatban.
A katonák, katonatisztek, hadtudománnyal foglalkozók, katonai szakértők körében a hadkötelezettség megszüntetéséenek igénye egyre nagyobb hangsúlyt kap. Sajnos, erről a tényről a közvélemény nemigen tájékozott. Ennek egyik oka, hogy a katonák közül nagyon kevesen vállalják nyiltan, kivülállók előtt is véleményüket.
A hadkötelezettség megszüntetését a humán szellemi élet számos kiemelkedő személyisége követelte. Különösen jól áll az ügyünk az irodalom, a könnyűzene, a színház és a film világában. Sajnos, e területen is lanyhulás figyelhető meg. Az ügy érdekében pedig kivánatos lenne, hogy az ilyen megszólalások időről-időre újra ismétlődjenek, különben még a korábbi kiállások, megnyilatkozások is a feledés homályába vesznek.
A hadkötelezettség vonatkozásában a tekintélyes tudósok, az akadémikusok eddig nem nyilatkoztak. A nagy egyházak sem nyilvánítanak mostanában véleményt. A tábori lelkészség intézménye viszont azzal a veszéllyel is jár, hogy a nagy egyházak érdekeltté válnak a status quo fenntartásában.
A sajtónak nagy szerepe van a kérdés napirenden tartásában. Általában körrekt a tájékoztatás, az elmúlt két évben ez mindig is így volt, eltekintve néhány ellenséges hangvételű újsgácikktől. Talán két vontakozásban figyelhető meg tartósan az egyoldalú, torz szemlélet. Az egyik: a hadkötelezettség egyetlen lehetséges alternativájának a professzionális haderőt tekintik, holott az önkéntes hader?nek más formái is elképzelhetők, nem is beszélve a honvédelem egyéb, nem fegyveres formáiról. Másrészt a sajtóban az az általánosan elterjedt vélekedés, hoagy a professzionális haderő megvalósítása ma gazdasági okok miatt nem lehetséges. A sajtónak ez a torzítása azzal magyarázható, hogy a hivatalos hadügyi körökben az önkéntes, nem professzionális haderő lehetőségével nem számolnak, másrészről a hadügyi lobbi érdeke, hogy az előbb-utóbb elkerülhetetlen átállás ürügyén az egyébként is szükségesnek tartott korszerűsítés hkorribilis költségeire fedezetet próbáljon biztosítani.
Bár több politikus, parlamenti képvisel? (különösen az MSZP soraiból) nevét adta az ügyhöz, valójában nem lépnek fel aktívan.
A vezető politikusok megnyilatkozásai nem egyértelműek. A három legerősebb parlamenti párt a választási kampányban határozottan leszögezte, hogy pártjuk a sorozás megszüntetését kivánja, és a teljes áttállásra mintegy 10-20 évet jelöltek meg, ennek az álláspontnak eddig kézzelfogható következménye sem a törvénykezésben sem az alkotmányozásban nem volt. Mivel az alkotmány nem rövid távra készül, az említett pártálláspontok hitelességét az alkotmányozási folyamat fogja igazolni vagy cáfolni.
A hadsereg humanizálására, a kötelező szolgálati idő rövidítésére hozott újabb intézkedések a sorkötelesek terheinek jelentős könnyítéséhez vezetnek.
Valószínűsíthetjük, hogy a hadkötelezettség elleni kampánynak is része van ebben a folyamatban más egyéb, például takarékossági tényezők mellett.
Nemzetközi vonatkozásban két figyelemreméltó fejlemény van:
Szlovákia: A polgári szolgálat visszaszorítására, idejének meghosszabbítására, a hadügyminisztérium felügyelete alá való helyezésére irányuló visszarendeződési tervek heves tiltakozást váltottak ki. Figyelemreméltó, hogy egészen hasonló tendenciák fordulnak elő a magyarországi alkotmány és a Honvédelmi Törvény legújabb tervezeteiben.
Németország: A Szociáldemokrata Párt nemrégiben nyilatkozatban követelte az átállást az önkéntes hadseregre. Német barátaink eljuttatták hozzánk Manfred Messerschmidt hadtörténész “Az állampolgárnak nem szükséges az uniformissal legitimáltatni magát” c. tanulmányát, amelyet két évvel ezelőtt közölt a Frankfurter Rundschau. A cikkből kiderül, hogy Németországban éppen a takarékossági törekvések hozták napirendre a témát. A német fiatalok jelentős része (majdnem harmada) választja a polgári szolgálatot, így ott a hadsereg sem érdekelt már a hadkötelezettség fenntartásában.
A Liga az Alba Kör támogatására rá van szorulva, az Alba Kör anyagi, infrastrukturális és személyi támogatása nélkül a Liga nem tudna létezni. Amikor ezért a támogatásért köszönetünket fejezzük ki az Alba Körnek, egyúttal felhívjuk a figyelmet, hogy a Liga feltételekhez nem kötött támogatást máshonnan is szívesen elfogadna. Ezúton mondunk köszönetet a Ferencvárosi M?vel?dési Háznak azért, hogy a Liga-ülésre térítés nélkül termet biztosított.
A Liga korábbi tervei között szerepelt alapítvány létrehozása, eddig ez nem valósult meg. Vannak viszont más alapítványok, amelyek profiljába beleférne a hadkötelezettség elleni kampány támogatása, ezért ha e célra valaki vagy valamely szervezet adományozna, külön alapítvány nélkül is megoldható lenne az adomány kezelése illetve felhasználása.
Farkas Henrik
szóvivó