HEL sajtószemle 2003 február

0201
Tábori Gabriella: SZDSZ: Medgyessy egyeztessen a pártokkal
A szabad demokraták a HM-mel tárgyalnak a sorkatonaságról, Magyar Nemzet Online 2003. február 1. 19:44
http://www2.mno.hu/index.mno?cikk=126139&rvt=2&norel=1
A Medgyessy Péter kézjegyével is ellátott, az iraki fellépéssel egyetértő nyilatkozat és az EU-csatlakozás mellett szállt síkra Kuncze Gábor az SZDSZ zirci frakcióülésén. A pártelnök kijelentette: markánsabban szeretnének kiállni céljaik, így a sorkatonaság 2004-es megszüntetése mellett.
......
– A 2000 decemberében elfogadott Korszakváltás Programja a jövőben is alapja lehet az SZDSZ politikájának. Megvalósítása érdekében a szabad demokraták ezután hangsúlyosabban kívánnak fellépni – jelentette ki Kuncze. Ide sorolta a sorkatonaság eltörlésének kérdését. Továbbra is azt szorgalmazzák, hogy a kormányprogramban szereplő
2006 előtt, lehetőleg már 2004-ben történjen meg az utolsó kötelező bevonulás.
Ennek érdekében az SZDSZ várhatóan a jövő héten tárgyalóasztalhoz ül a honvédelmi tárca képviselőjével.


0202
Kevesebb katonát hívna be a honvédség
Az ellenzéki pártok még nem ismerik a tárca elképzeléseit
http://www.online.rtlklub.hu/hirek/politika/cikk.php?id=030268789
RTL Klub Híradó - Zákonyi Bence  2003-02-02 17:48:13
A honvédelmi tárca szűkítené a katonának behívottak körét: nem hívnák be például a családfenntartókat és az iskolába járókat. Mint mondják, egyre kevésbé akarnak beavatkozni a fiatalok életébe. Ez áll egyebek mellett a professzionális haderő kialakításának tervezetében, amelyet a jövő héten tárgyal a kormány.
A Honvédelmi Minisztérium elsődleges szempontja az, hogy biztosítsák a honvédség igényeit. A második legfontosabb cél azonban már az, hogy minél kevésbé avatkozzanak be a fiatalok életébe. A kormány számára készült javaslatok között szerepel a hadkötelezettség 2006 előtti megszűntetése. Addig is minden évben kevesebb újoncot soroznának. A szükséges húszezer katonának be kell vonulnia, sokan azonban megúszhatják a szolgálatot, még azok is, akiket egyébként már besoroztak.
"Egész biztosan nem kerülnek behívásra, akik családfenntartók, iskolai tanulmányokat folytatnak, kettős állampolgárok vagy az adott időben külföldön élnek" – nyilatkozta Komor Levente, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikai államtitkára.
Az ellenzéki pártok még nem ismerik a honvédelmi tárca elképzeléseit. Álláspontjuk szerint azonban ilyen hamar nem lehet áttérni az önkéntes haderőre, valószínűbb, hogy 2010-ig is eltarthat a folyamat.

0204
Eörsi László: Csalóka emlékek, NSZ . 2003. február 5.
Az óévben, december 12-én a Duna Tv Bánkuty Géza életútjáról sugárzott riportfilmet (rendező: Galamb Margit, szerkesztő-riporter: Ordódy György). Az Egyesült Államokban élő Bánkutyt - akit sokan már régóta a nyugati magyarság egyik vezéregyéniségének tartanak - 1999-2000-ben ismerhette meg a szélesebb közvélemény. Az '56-os Magyarok Világtanácsa elnökeként kiadatott egy 1956-ról szóló, Szálasit dicsőítő, és egyébként is rendkívül alacsony színvonalú könyvet, amelynek előszavában hangsúlyozta, hogy a "forradalom ábrázolásában ezt a művet tartjuk hitelesnek az eddig megjelent tanulmányok között". Ekkoriban nyilatkozta, hogy: "Mi [...] már 1944-45-ben is harcolók, nem a kommunizmus megreformálásáért, hanem annak megdöntéséért fogtunk fegyvert..." 2000-ben a kisgazda irányítású Honvédelmi Minisztérium ezredessé léptette elő Bánkutyt, akinek floridai rezidenciáján kisgazda vezetők nyaralgattak.
Bánkuty a múltjáról már többször adott interjút, de ez volt tudtommal az első tévészereplése. Akárcsak korábban, ezúttal is függetlenítette magát a tényektől.
....
0205
A honvédelmi bizottságnak nem kell nemzetőrség   origo 2003. február 5.
A honvédelmi bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a nemzetőrség létrehozásáról szóló országgyűlési határozat visszavonásáról szóló javaslatot. A Fidesz szerint a honvédelmi miniszter történelmi bűnt követ el ezzel a nemzetellenes cselekedettel.

A honvédelmi bizottság elfogadta és általános vitára alkalmasnak találta a nemzetőrségről szóló országgyűlési határozat hatályon kívülre helyezéséről szóló javaslatot. A nemzetőrség felállításáról Simicskó István fideszes képviselő tett javaslatot még 2001-ben, azonban egy erről szóló parlamenti határozaton kívül semmi érdemi lépés nem történt ennek érdekében.

A bizottság kormánypárti képviselői egyrészről finanszírozási és infrastrukturális okok miatt vetik el a nemzetőrség ötletét, másrészről az eredeti határozat a nemzetőrséget önálló fegyveres testületként képzelné el, amit elfogadhatatlannak tartanak. A haderőreformmal bevezetendő önkéntes tartalékosok intézménye pedig a honvédelmi tárca szerint az elképzelt nemzetőrség több elemét kiváltja majd.

Történelmi bűnt követ el Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a nemzetőrség megtorpedózásával, amely nemzetellenes cselekedet - mondta Simicskó István, aki nem értett egyet a határozati javaslattal.

[origo]

0206
Két év a sorkatonaság eltörléséig    (NSZ • 2003. február 6. • Szerző: Nyusztay Máté)
A honvédelmi miniszter egyeztetett az SZDSZ elnökével
http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=94116&DocID=87546#87546

Két év múlva leszerelhet az utolsó sorkatona, ha a kormány pénteken elfogadja a honvédelmi miniszter előterjesztését – derült ki Juhász Ferenc és Kuncze Gábor tegnapi egyeztetésén. A szabad demokrata pártelnök azt követően tárgyalt a miniszterrel, hogy az SZDSZ kampányt indított a kötelező sorkatonai szolgálat 2004-es eltörléséért. A találkozó után tartott tájékoztatón elhangzott: egyetértettek abban, hogy 2005-ben szereljenek le az utolsó sorkötelesek, a konkrét időpontról a kormány dönt.

Kuncze Gábor emlékeztetett arra, hogy pártja 1998 óta szorgalmazza az önkéntes haderőre történő átállást, és ez be is került a kormányprogramba, igaz, 2006-os dátummal (pontosabban, „a ciklus végéig”). A kisebbik koalíciós párt álláspontja szerint az időpont előre hozható. Ezzel Juhász – és a miniszter közlése szerint az összes honvédségi vezető is – egyetértett. A kérdés innentől csak az, hogy pontosan mikor és milyen feltételek mellett történhet meg az áttérés az önkéntes hadseregre (ki kell váltani többek között a laktanyákat őrző, takarító sorkötelesek munkáját). Az átállás költségeiről egyik politikus sem adott pontos választ. Nyilván azért nem, mert nem értettek egyet az átállás költségeit illetően. Kuncze jelezte ugyanis, hogy a HM koncepciója több olyan költségvetési kiadást tartalmaz (például laktanya-korszerűsítésre), amellyel amúgy is számolni kellene. Juhász erre úgy reagált, hogy ez elsősorban nem költségvetési vita, a profi hadsereghez ugyanis alapvetően más munkakörülményekre van szükség.

A miniszter elmondása szerint egyébként a kormány döntésén, illetve a folyamatban lévő védelmi felülvizsgálaton (amely a hadsereg jövőbeli profilját hivatott meghatározni) múlik a profi haderő létszáma. Az biztos, hogy kisebb lesz, mint a sorozott sereg (jelenleg egyszerre 6 ezer sorkatona teljesít szolgálatot).

A tájékoztatón mellesleg a honvédelmi miniszter megmutatta azt a díszkötésű koncepciót, amely a kormány elé kerül. A nem nyilvános dokumentumot Kuncze is látta, ám egyikük sem említette, hogy új változat készülne az SZDSZ elnöke által javasolt elképzelések miatt.
*********
Megjegyzés: a HEL a következő reflexiót küldte be a Népszabadságnak:

A mai Népszabadságban megjelent egy tudósítás az SZDSZ elnökének és a honvédelmi miniszternek a tárgyalásáról. A cikkben szerepel egy mondat:
„Juhász erre úgy reagált, hogy ez elsősorban nem költségvetési vita, a profi hadsereghez ugyanis alapvetően más munkakörülményekre van szükség.”

A HEL számos alkalommal rámutatott: tarthatatlan az az érvelés, amivel a HM indokolja az önkéntes alapra való áttéréshez szükséges költséget és időt. Nincs ugyanis kétféle állampolgár: szolga és szabad. Tehát ha az élet- és munkakörülmények a sorkatonák számára elfogadhatók, emberhez méltóak, akkor az őket kiváltó szerződésesek számára is azok, ha pedig nem elfogadhatóak, akkor a sorkatonák számára sem elfogadhatóak. Tehát az önkéntességre való áttérést nem késleltetheti a munkakörülményekre való hivatkozás.

Más kérdés, hogy az igazán kielégítő, korszerű feltételek megteremtése időt és költséget igényel, de e feltételek megteremtése zavartalanul folyhatna a kényszer megszüntetése után is.
***********
0212
A Fidesz szerint 2010-ig kellenek sorkatonák   origo  2003. február 12., szerda, 15:30
http://www.origo.hu/politika/2003021260milliardba.html
Pénteken dönt a kormány az önkéntes haderőre áttérés előkészítéséről szóló javaslatról, amely szerint akár 2005-ben megvalósítható a terv. A számítás szerint évi 15 milliárd forint pluszköltséggel jár az átállás. A Fidesz szerint pénzügyi és védelmi okokból 2010 előtt nem szabad áttérni az önkéntes haderőre.

A sorozásos hadseregről az önkéntes haderőre való áttérés 2005-re megvalósítható és ennek érdekében mindent meg is tesz a honvédelmi tárca és a Magyar Honvédség - számolt be Komor Levente helyettes államtitkár a honvédelmi bizottság előtt. Komor szerint ehhez a társadalmi támogatottság is megvan, mivel egy januári felmérés szerint a lakosság több mint 72 százaléka helyesli az önkéntes haderőre való átállást. A koncepcióról pénteken dönt a kormány, az ülésen dől el várhatóan az átállás időpontja. A koncepció kimondja: az önkéntes haderő szükséges.

Az átállás mintegy 60 milliárd forint pluszköltséggel jár, amely évi 15 milliárdot jelent. Ez az összeg a helyettes államtitkár szerint az négy évre számított 1425 milliárdos védelmi költségvetésből kigazdálkodható, nem kell más területekről ezért forrást elvonni.

Az átálláshoz meg kell teremteni a jogi feltételeket is, amely azt jelenti, hogy módosítani kell az alkotmányt, a honvédelmi törvényt, valamint más törvényeket és rendeleteket is. Azonban önmagában a sorozás leállításához nem kell semmiféle törvényt módosítani, így például az ehhez szükséges alkotmánymódosítást nem feltétlenül ebben a ciklusban kell végrehajtani - hívta fel a figyelmet Komor Levente.

A Fidesz szerint 2005-re nem valósítható meg az önkéntes haderőre való áttérés, errre legkorábban 2010-ben kerülhet sor - mondta Simicskó István a honvédelmi bizottság alelnöke, aki szerint fel kell tenni a kérdést, hogy mibe kerül az országnak egy erőltetett ütemű átállás. Arról azonban még nincs kialakult frakcióálláspont, hogy ha szavazni kell, akkor mit tesznek, mert a sorozás megszüntetése népszerű a közvélemény körében - tudta meg az [origo] Simicskó Istvántól.

A fideszes politikusok az átállás költségei mellett az ország védelme miatt is aggódnak a sorozások leállítása kapcsán, mert szerintük az önkéntes haderő erre nem elegendő egy esetleges támadás esetén - hangzott el a honvédelmi bizottság ülésén. Magyarországot jelenleg semmilyen külső támadás nem fenyegeti és a NATO-révén egy olyan katonai szövetség tagja, amelynek révén biztonságára speciális és általános biztosítékai vannak - válaszolt az ellenzéki aggodalmakra a honvédelmi helyettes államtitkár, aki hangsúlyozta, hogy háborús fenyegetés esetére megvannak a megfelelő védelmi tervek, ezek között a sorozás is szerepel.

0213
www.mti.hu
Az SZDSZ a sorkötelezettség megszüntetéséről Budapest, 2003. február 13. (MTI)
 - Az SZDSZ nagy sikernek tartja, hogy tízéves fáradozásuk eredményre vezet és várhatóan hamarosan megszületik a sorkatonaság megszüntetéséről szóló döntés - közölte Kuncze Gábor csütörtöki, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.
    A szabad demokrata pártelnök leszögezte: továbbra is kitartanak amellett, hogy a kormányprogramban megjelölt 2006-os dátum előbbre hozható. Álláspontjuk szerint megoldható lenne, hogy 2004-ben vonuljon be az utolsó sorkatona.

    Kuncze Gábor megjegyezte: az SZDSZ először 1993-ban tűzte ki célul a sorkatonaság megszüntetését de az azóta eltelt időszakban ezt a többi politikai erő nem támogatta.

    A kormánypárti politikus szerint most megvan a lehetőség arra, hogy létrejöjjön a konszenzus a vonatkozó, kétharmados többséget igénylő törvények módosításához.

    A sajtótájékoztatón részt vevő, az SZDSZ álláspontjával egyetértő Kovács Gyula nyugalmazott alezredes úgy fogalmazott: a sorkatonaság mellett egyetlen normális érvet sem lehet felhozni. Véleménye szerint az is megvalósítható lenne, hogy az utolsó sorkatona idén augusztusban vonuljon be.

    Rámutatott arra, hogy a nemzetközi kötelezettségek nem igényelnek sorkatonákat, az ország védelmét - háborús konfliktus esetén - a szövetséges erők segítségével is el lehet látni.

    Kovács Gyula úgy látja: minél később szűnik meg a sorkatonai szolgálat, annál több százmilliárd forintot kell "kiszórni az ablakon", úgy, hogy közben az ország nem kap védelmi képességeket sem.

0214
www.mti.hu
Kormánydöntés: önkéntes haderő 2005-től
Budapest, 2003. február 14. (MTI) - A sorkatonai szolgálati kötelezettség 2005 első felében szűnik meg - döntött pénteki ülésén a kormány. - www.mti.hu
    Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a kabinet ülését követő kormányszóvivői tájékoztatón, Budapesten kifejtette: a kormány megtárgyalta az önkéntes, hivatásos haderőre történő átállásról szóló koncepciót, amelynek alapján megkezdődik az áttérés részleteinek kidolgozása a honvédelmi tárcánál, együttműködésben a munkaügyi, az oktatási és a Pénzügyminisztériummal.

    A miniszter közölte, hogy számításaik szerint mintegy 62 milliárd forintba kerül az önkéntes, hivatásos haderőre való átállás. Hozzátette, a profi haderő hosszabb távon olcsóbb, mint a sorozott katonákból álló.

    Elmondta: a szaktárcánál tavasszal lezáruló, a haderő jövőbeni feladatait meghatározó védelmi felülvizsgálat után várhatóan újabb számvetést készítenek az áttérés költségeiről.

    Kiemelte, a sorkötelezettség békeidőben való felfüggesztése kapcsán a tervek szerint módosítani fogják az alkotmányt és a honvédelmi törvényt is.

    E kétharmados jogszabályok kapcsán hangsúlyozta: az elmúlt időszakban az volt a tapasztalatuk, hogy a Fidesz minden olyan ötletet előszeretettel támogatott, amellyel a társadalom többsége is egyetért. Hozzáfűzte, ennek a kérdésnek olyan nagy a támogatottsága, hogy "nem gondoljuk, hogy ezzel szembe menne bárki is".

    Juhász Ferenc szerint az önkéntes hivatásos haderőre való átállás is az Európai-terv része, hiszen a sorkatonai szolgálat eltörlése a fiatalok számára esélyt jelent a tanulásra, a családalapításra, a boldogulásuk megkeresésére.

    A politikus hangsúlyozta, hogy a katonai hivatást vállalók számára biztos egzisztenciát jelent majd a hadsereg, és a katonák szolgálatuk végén a munkaerőpiacon is megállják a helyüket megszerzett képességeikkel, tudásukkal.

    A miniszter ismertetése szerint jelenleg bruttó 100 ezer forintot keres egy szerződéses katona, ami a szolgálatteljesítés helyétől, a beosztástól és a rendfokozattól függően növekszik.

    Mint mondta, arra törekednek, hogy a magyar katona legyen a legjobban fizetett állami alkalmazott, ezért versenyképes fizetést akarnak nyújtani.

    A miniszter közölte: a nemzetközi feladatok ellátására is sokkal jobb egy hivatásosokból és szerződésesekből álló, felkészült haderő.

    Elmondta, a szerződéses hivatásos állomány tagjaira nem vonatkozik az az alkotmányos tilalom, hogy külföldi szolgálatra nem küldhetők. Közlése szerint úgy szeretnék átalakítani a haderőt, hogy a csapatok között lennének olyanok, amelyek önmagukban mozgósíthatók és külföldre küldhetők.

    Szólt arról is, hogy a védelmi felülvizsgálat után derül ki, hogy hány főből áll majd a Magyar Honvédség. Úgy vélekedett, a sorkatonai kötelezettség megszüntetését és egy racionális átszervezést követően a jelenlegi 45 ezres létszám jelentősen csökkenthető. A miniszter elképzelhetőnek tartja, hogy a Magyar Honvédség 25-35 ezer fős lesz majd a jövőben.

    Az MTI azon kérdésére, hogy a sorkötelezettség megszüntetése előre hozható-e az SZDSZ által többször javasolt 2004-es időpontra, a miniszter kijelentette, a kormány határozottan úgy foglalt állást, hogy a sorkatonai szolgálati kötelezettséget 2005 első felében szünteti meg.

    Hangsúlyozta: 2005 augusztusában már egészen biztosan nem lesz sorkatona a honvédségnél.

    Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: azt szeretnék, ha a roma fiatalok is szerepet vállalnának a Magyar Honvédségnél és a rendőrségnél.

    Juhász Ferenc jelezte: továbbra is el tudják képzelni, hogy a tartalékos katonák képzése akár a nemzetőrség elnevezés alatt valósuljon meg, azonban azt nem tartják megvalósíthatónak, hogy az egy önálló fegyveres erőként működjön.

0215
Két év múlva megszűnik a kötelező katonaság  NSZ • 2003. február 15. • Szerző: Haszán Zoltán
http://www.nepszabadsag.hu/Default.asp?DocCollID=95588&DocID=88715#88715

Kompromisszumos megoldásra jutott a két koalíciós párt a sorkötelezettség megszüntetésének idejéről. Az SZDSZ ugyan a közelmúltban a 2004-es dátum mellett indított kampányt, a kormány tegnapi ülésén végül is úgy döntött, hogy 2005 eleje az utolsó bevonulás dátuma, augusztusban pedig már nem lesz sorkatona a laktanyákban. A hadkötelezettség megmarad, de a leszerelt fiatalokra csak egy esetleges támadás vagy vészhelyzet esetén számítana a honvédség 2012-ig, ezt követően a volt hivatásos és szerződéses állomány lenne mozgósítható.

A sorkötelezettséget 1868-ban vezették be Magyarországon. Az elmúlt 25 évben négyszer csökkentették a katonaidőt: 1977-ben két évről másfél évre, majd 1992-ben egy évre, 1998-ban 9 hónapra kurtították a szolgálatot. Tavaly már csak fél évre vonultak be a fiatalok.
….
…A kétharmados többséget igénylő módosításhoz szükséges a Fidesz támogatása is, a nagyobbik ellenzéki párt azonban nem pártolja a korai áttérést. A párt biztonságpolitikusa, Simicskó István szerint reálisabb a 2010-es dátum, az erőltetett ütemű váltás költségei ugyanis jóval magasabbak, amelyeket más feladatoktól kell elvonni. Juhász Ferenc miniszter azonban bízik abban, hogy a Fidesz is a nagy társadalmi támogatottságot élvező módosítás mögé áll.

A költségekről egyébként pontos számokat még nem tudni. Komor Levente helyettes államtitkár a hét közepén azt nyilatkozta, hogy csak a koncepció elfogadása után tudják pontosítani a jelenlegi becsléseket, amely szerint 60-62 milliárd forintot kell majd a költségvetés átcsoportosításával előteremteniük. Hosszabb távon mindenesetre olcsóbb az önkéntes hadsereg. Az ezt hangoztató Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája szerint a váltás közvetlen költségei is jóval alacsonyabbak a HM számainál, mert abba belekalkulálnak olyan kiadásokat is – például a laktanya-felújításokat –, amelyekre amúgy is áldozni kell.

Nemcsak az áttérés költsége, hanem az új hadsereg létszáma sem kidolgozott még véglegesen. A miniszter szerint ez 25–35 ezer fő között lesz, nagyban függ a most folyó védelmi felülvizsgálattól. Nyár előtt lesz végleges számvetés az új létszámról. A belső arányok várhatóan úgy alakulnak, hogy az egyenruhások 12 százaléka lesz tiszt, 30-36 százaléka tiszthelyettes, a hadsereg többi részét pedig a szerződéses legénységi állomány teszi ki.

A tavaly decemberben még 11 ezres létszámú sorállományt fokozatosan csökkentik, elsősorban az egyedülálló, munka nélküli fiatalok számíthatnak behívóra. A sorkatonák eddigi feladatait részben szerződéses katonák veszik át. Az ő toborzásuk már évek óta folyik, a tavalyi illetményemelésnek köszönhetően egyre nagyobb hatékonysággal. Egy kezdő fizetés bruttó százezer forint. Juhász tegnap a kormányülésen azt a feladatot tűzte ki célul, hogy a „magyar katona legyen a legjobban fizetett állami alkalmazott”. A honvédség számít romák jelentkezésére is. Juhász a jövő héten Lamperth Mónika belügyminiszterrel a pécsi Gandhi Gimnáziumba látogat azzal a céllal, hogy a rendőrség és katonaság számára roma fiatalokat toborozzanak.

0215
Dulakodás és vita a béketüntetésen
origo, 2003. február 15., szombat, 15:55 http://origo.hu/politika/20030215tizezernyien.html

A szervezők szerint 24 ezren vettek részt a demonstráción, de tudósítónk
szerint inkább ennek a fele lehetett. A tömegből nagyon sokan csalódottan
elhagyták a béketüntetést, amikor verekedés tört ki: Trianon-jelvényes
fiatalok kormányellenes transzparenst akartak kifeszíteni a színpaddal
szemben, úgy, hogy az takarja a színpadot. Amikor a szervezők közbeléptek, a
vita elfajult. A szónokok többször megkérték a tüntetőket, hogy ne hírdessék
politikai nézeteiket, és ne használjanak politikai transzparenseket, de ez
hiábavalónak bizonyult. A Hősök tere folyamatos kiabálásoktól volt hangos:
"Vesszen Medgyessy!" kiabálta a jobboldal, mire a tömeg a "Békét akarunk!"
skandálásával válaszolt.

Az első felszólaló Bródy János volt, aki elmondta, hogy nagyon örül
annak, hogy a kormány elfogadta a sorkatonaság megszüntetését. Erre a
szélsőjobboldal hangos füttyszóval válaszolt, majd hógolyózáport zúdított
Bródy Jánosra, miközben ő a Micimackót énekelte.

0221
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter válaszol a hallgatók kérdéseire    2003-02-21 16:13:50           
http://www.radio.hu/index.php/read/20332
Mi lesz azokkal az orvosokkal, akik ellen eljárás indult, mert a sorkatonaság alóli felmentéshez ok nélkül(?) segítséget nyújtottak?!
Válasz: A rendőrségi vizsgálat még folyamatban van

Mikor lesz az utolsó bevonulás? (sokan kérdezték)
Válasz: A kidolgozott tervekben 2005. január 05. szerepel utolsó bevonulási időpontnak.

A hallgatót érettségi után nem vették föl, most újra jelentkezik egyetemre. Ha most sem sikerül a vizsga, be kell-e vonulnia?
Válasz: Igen, be kell vonulnia sorkötelesnek, ha nem folytat tanulmányokat.

A hallgató felesége az első gyermeküket várja, kaphat-e halasztást, illetve felmentést a katonaság alól?
Válasz: Felmentést nem, de kérelmére halasztást kaphat az a sorköteles, akinek várandós felesége

Érettségivel, jogosítvánnyal rendelkező egészséges fiatalember lehet-e hivatásos sorkatona (nem tiszt, ha van ilyen)? Milyen iskolát kell elvégezni, mennyi lesz a bére?
Válasz: Az érettségivel rendelkező hivatásos katonai szolgálatra jelentkező személy két úton kerülhet állományba:
- katonai felsőoktatási intézmény (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és főiskolai karai) elvégzése után kerül tiszti beosztásba a MH egyik katonai szervezeténél (jelentkezési korhatár 18-23 év). A jelentkezés módja megegyezik a polgárok felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezés menetével.
- katonai középiskola ( Központi Tiszthelyettes Szakképző iskola, Szentendre) elvégzése után tiszthelyettesként. Ebben az évben a polgári életből jelentkezők számára csak néhány speciális képzés indul kis létszámmal.
- Az egyéb esetekben a jelentkező szerződéses katonai szolgálatot választhatja, a minek letelte után kérheti magát hivatásos állományba, az előírt követelmények teljesítésekor ( iskolai végzettség, szakmai ismeretek, egészségi alkalmasság)
A hivatásos katona alapilletménye a beosztási illetményből és a beosztástól függő mértékben illetménykiegészítésre és illetménypótlékra jogosult az állomány tagja.
Egy őrmester alapilletménye: 104.000.- (bruttó)
Egy hadnagy alapilletménye: 119.000.- (bruttó)

Mi lesz a haderő átalakítása nyomán esetlegesen feleslegessé váló laktanyák sorsa? (A hallgató pályázna sportcentrumok kiépítésére)
Válasz: A Magyar Honvédség védelmi képességének felülvizsgálatát követően, azokat a laktanyákat és más katonai jellegű létesítményeket, melyek a katonai feladatok ellátására már nem szükségesek a vezérkari főnök javaslata alapján a honvédelmi miniszter nyilvánítja feleslegessé, vagy más tárca szintű feladat ellátására jelöli ki. (lakásépítés, lakáscsere)
A feleslegessé nyilvánított katonai ingatlanok a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésről szóló 2002. évi LXII. törvény, 5. § (12) bekezdése alapján a honvédelmi tárca részéről térítésmentesen az ÁPV Rt. részére kerülnek átadásra.
Azok a feleslegessé nyilvánított ingatlanok, melyek állami tulajdonból illetve a kincstári vagyoni körből nem kerülhetnek ki (erdő, műemlék, természetvédelmi terület), a Kincstári Vagyoni Igazgatóság részére, azok az ingatlanok (lő- és gyakorlóterek) amelyek a tényleges művelési ágba való visszaállítása után termőföld kategóriába kerülnek a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet részére kerülnek átadásra.

Építenek-e lakásokat a hivatásos katonáknak, mint régen?
Válasz: A hivatásos katonák a lakóhelyük szabad megválasztásában korlátozottak, katonai pályafutásuk során többször is helyőrséget váltanak. Lakhatásuk megoldása ezért a Honvédelmi Minisztérium intézményesített feladata. A megfelelő jogszabályi háttér ehhez megvan, azonban a megoldás mennyisége és milyensége, mint mindig, ma is a költségvetési lehetőségeinktől függ.

A honvédelmi tárca évtizedek óta épít, illetőleg építtet és vásárol is lakásokat a hivatásos katonák lakásellátása céljából. A haderő stratégiai átalakításával összhangban kidolgozott és elfogadott lakásprogram mintegy 3000 lakás létesítésével számol és 2006. év végére a lakásellátás jelentős javulását, végső soron az alapvető lakásgondok megszüntetését célozta meg. A program megvalósítása megkezdődött. Ennek részeként 2001-2002-ben összesen 444 lakás építése vagy vásárlása valósult meg. A 2006. év végéig előirányzott 3000 lakás létesítése rendkívüli erőfeszítést igényel a tárcától, ezért úgy gondoljuk, hogy a jövőben a megvalósítást segítő más megoldások irányában is nyitnunk kell.

Mindezen túl a programban természetesen számolnunk kell a magánerős lakásszerzés támogatásával is, továbbá a jövőben a lakhatás átmeneti megoldását segíteni fogja a tisztek és tiszthelyettesek elhelyezését szolgáló korszerű nőtlen szállók kialakítása és ennek részeként az úgynevezett családi szállás működtetése. Az albérleti díj hozzájárulás, a lakbértámogatás és a lakásüzemeltetési hozzájárulás nyújtásával pedig enyhíteni kívánjuk a hivatásos katonák lakásfenntartási terheit is.

Hogyan választják ki a még behívandókat? (a hallgató attól tart, "orosz rulettel")
Válasz: A 13/2003. Honvéd Vezérkar főnök intézkedés alapján 2003. márciusától a hadkiegészítő parancsnokságok elsősorban azon sorkötelesek behívását tervezik:
- akik önként jelentkeznek sorkatonai szolgálatra
- akik saját háztartásban gyermek eltartásáról nem gondoskodnak,
- akik legalább az általános iskola 8. osztályát elvégezték
- akik büntetlen előéletűek, illetve nem állnak büntetőeljárás alatt,
- akik a magyaron kívül más állampolgársággal nem rendelkeznek,
- akiknek sorkatonai szolgálat nem került félbeszakításra,
- akiket nem kell külföldről hazarendelni,
- akik "A" egészségi minősítéssel rendelkeznek,
- akiknek a sorköteles korból történő kiléptetésükig több mint 18 hónap van,
- akik honvédelmi szakelőképzésben részesültek.
Fentieken kívül tekintetbe veszik a hadköteles fiatalok családalapítási és pályakezdéssel összefüggő problémáit, valamint a tanulmányi szolgálathalasztási okként figyelembe nem vehető posztgraduális és más tanulmányok folytatásához kapcsolódó személyi érdek érvényesíthetőségét.

Kuncze Gábor szerint fél év alatt megszervezhető lenne a hivatásos hadsereg (a hallgató emlékei szerint, ezt mondta a pártelnök) Önöknek mi tart ennyi ideig?
Válasz: Juhász Ferenc honvédelmi miniszter és Kuncze Gábor, a SzDSz elnöke február közepén egyeztetett az önkéntes haderőre történő áttérésről. Az SzDSz valóban az azonnali áttérést javasolta, az MSzP azonban anyagi és technikai okok miatt erre nem lát lehetőséget. A két párt közös kormányprogramja 2006-ot jelöli meg az áttérés évének. A Honvédelmi Minisztérium addigra rendelkezik a megfelelő számú önkéntes és szerződéses katonával, akikkel ki lehet váltani a jelenlegi sorállományt.
Ugyanakkor a honvédelmi miniszter úr ígéretet tett arra, hogyha időközben kiderül, hogy lehetőség lesz korábban áttérni az önkéntes haderőre, akkor ezt meg fogja tenni.
Amikor elmentek az orosz katonák, sok mindent meg lehetett venni tőlük

Kiárusíthatja-e majd a magyar hadsereg, pl. a gyakorlóruhákat?
Válasz: - A Magyar Honvédség a kiváltás alatt lévő 65 M(zöld) hadi- (gyakorló) öltözet cikkeit nem árusítja ki.
Az öltözet a katonai szervezeteknél és a kiképző központoknál végfelhasználásra kerülnek.
A Magyar Honvédségnél feleslegessé vált (selejt) ruházati és egyéb cikkeket a 2000. évi CXXXIII. törvény 6.§ (3) bekezdése és a honvédelmet érintő egyes kérdésekről szóló 2183/1999. (VV.23.) sz. kormányhatározat 13. pontja alapján "...a HM kezelésében lévő, feleslegessé vált eszközeit az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. részére köteles átadni..."

0225

MTI   A honvédelmi bizottság meghallgatta a régi és az új vezérkari főnököt
Szenes Zoltán leendő, új vezérkari főnök tervei a Magyar Honvédség átalakításáról
Budapest, 2003. február 25. (MTI) - A Magyar Honvédség leköszönő és leendő vezérkari főnökét hallgatta meg keddi ülésén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága: Szenes Zoltán vezérőrnagy kinevezését 14 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett támogatta a testület.

    Szenes Zoltán - aki eddig a Magyar Honvédség törzsigazgatója volt - hangsúlyozta, hogy a haderő önkéntessé és professzionálissá alakítására és a képességalapú honvédség megteremtésére gazdasági, szervezői és nemzetközi tapasztalatai alapján vállalkozik.
.....
Szenes Zoltán a képviselők kérdéseire válaszolva elismerte, hogy a hadsereg professzionális jellegének kialakítása az önkéntes haderőre történő áttéréssel még nem valósul meg. Hozzátette, hogy önkéntes katonákkal könnyebb dolgozni, így az áttérés 2005-ös megvalósítása fontos cél.
Elmondása szerint a honvédség átszervezése során modernizációra is sor kerül, már ebben a kormányzati ciklusban.

...    A kinevezésről szóló szavazáskor a jelenlévő fideszes képviselők közül hárman tartózkodtak: Simicskó István, Körömi Attila és Simon Miklós; Nyitray András viszont igennel szavazott.

    Simicskó István kijelentette, hogy nincsenek prekoncepcióik az új vezérkari főnök személyével kapcsolatban, mint mondta, "tartózkodó bizalommal" vannak iránta.
A képviselő szerint előbb kell kialakítani a professzionális haderő feltételeit, és csak azután megvalósítani az önkéntes hadseregre történő átállást.
Sajnálatának adott hangot, hogy a védelmi felülvizsgálat még le sem zárult, de már tudni, hogy a létszámleépítés miatt újabb áldozatok lesznek a Magyar Honvédségnél.

    Nyitray András közölte, hogy katonaemberen a politikai vezetés szándékai nem kérhetők számon. Az ellenzéki képviselő felkészültnek nevezte a Szenes Zoltánt, és üdvözölte, hogy a tábornok az evolúció híveként jellemezte magát.

********************************************
Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája - HEL   -    Sajtószemle
Erőszakellenes Oldalak           Kéziratok, újságcikkek (Farkas Henrik)

Ez az oldal a Soros Alapítvány támogatásával olvasható az Interneten.