HEL Sajtószemle - 2002 július

07-01

A magyar szupersereg illúzió
Juhász Ferenc vitatja a Gripen-program kapcsán született államközi szerzõdést

- Magyar Nemzet, 2002. július 1.(4. oldal)

Ádám Kata - Czirják Imre

"A nemzetõrség felállítása szétforgácsolná erõforrásainkat. A jelenlegi lehetõségek mellett nincs rá mód, hogy a professzionális hadsereg kiépítésével párhuzamosan a nemzetõrséget is létrehozzuk" - állítja Juhász Ferenc miniszter, aki a hivatalba lépését követõ egy hónap alatt úgy tapasztalta: nemcsak a haderõ, hanem a minisztérium mûködési modellje is átalakításra szorul.

...- Az utóbbi évtizedben javult a katonai szolgálat társadalmi megítélése. Hogyan tartható fenn ez a kedvezõ vélemény?

- Részint a toborzó kampány, részint a megemelt bérek eredménye, hogy egyre többen jelentkeznek katonának. Egy kezdõ szerzõdéses katona 90-100 ezer forint közötti összeget kap. Ez az egyéb állami foglalkoztatásúakéhoz képest magas összeg. E kedvezõ arányt meg kell õriznünk a többi ágazathoz, illetve az inflációhoz képest. Fontosnak tartjuk az életkörülmények folyamatos javítását is; a laktanya-felújítási, lakásépítési és -vásárlási programokat folytatni fogjuk. A jelentkezõk megszûrése viszont nem egyszerû feladat. Amíg felvételi hiány volt, nemigen lehetett válogatni. Mivel a bérek, az ellátási körülmények javulásával egyre többen jelentkeznek, szigorúbb válogatásra van lehetõség. Az a tény, hogy ma már diplomás tiszthelyetteseink is vannak, jelzi, hogy kezd átalakulni a szakma...

...- Az elõzõ kormány tervezte a nemzetõrség felállítását, amelyre egy kormányhatározat utasítást is ad...

- A kormányhatározatban az áll: meg kell vizsgálni a bevezetés lehetõségét. Az MSZP tudomásul vette: az elõzõ kormánynak volt olyan szándéka, hogy a tartalékosképzést és egyéb honvédelmi elõnevelést ilyen formában valósítsa meg. Mi viszont azt mondjuk: mindaddig, amíg nem állítjuk helyre a haderõ mûködését, feltételrendszerét, addig felesleges egy párhuzamos struktúrát kialakítani. Azaz a nemzetõrségnek vagy bármilyen névvel illetett, de hasonló jellegû szervezetnek akkor van létjogosultsága, ha már létrejött a professzionális haderõ. A nemzetõrség felállítása, ha párhuzamosan történne a hadsereg átalakításával, az erõforrások tökéletes szétforgácsolásához vezetne. Az az álom, hogy a nemzetõrség tagjaként valaki folyamatos katonai felkészítést kapjon, álom is marad. Hiszen sokszor a sorköteles, hat hónapban kiképzett katonáknak sem tudunk nadrágot adni, komoly gondot jelent az elhelyezésük, melegvíz-ellátásuk is. Még Svájcban sincs pénz arra, hogy egy hónapnál tovább képezzék a nemzetõröket. Ráadásul nem tisztázott az sem, hogy a nemzetõrség a fegyveres erõk része legyen-e. Ezt, illetve a mûködéshez szükséges feltételeket kellett volna tisztázni, elõkészíteni a kormányhatározat alapján. Mi el fogjuk készíteni az átmenet feltételrendszerét, de elsõként - programunkhoz híven - a professzionális hadsereget állítjuk fel.

- A haderõreform során várható-e a honvédségen belül további leépítés?

- A honvédségi törvény által meghatározott negyvenötezer fõs létszám a teljes állományra vonatkozik; a belsõ arány viszont folyamatosan változik. Ebben a pillanatban 3500-4000 fõs hiányunk van. Legalább ugyanennyi katonára van szükség a profeszszionális hadsereg létrehozásához. Ez óhatatlanul maga után vonja a létszámarányok változását. Nagy átalakuláson már nem esik át a hadsereg, de bizonyos funkciók kikerülnek majd a felügyelete alól.

- Ön szerint a professzionális hadsereg megteremtéséhez emelni kell-e a költségvetési támogatást, vagy elég a tételek átcsoportosítása?

- El kell ismerni: a honvédség költségvetési támogatása az elõzõ ciklusban folyamatosan nõtt. Ezzel szemben a képesség állandóan csökkent. A kollégáim már kutatják, mi lehet ennek az oka. A ráfordítható összegnek egyébként elegendõnek kell lennie - racionális felhasználással. Aki arányt téveszt, az irányt is téveszt elõbb-utóbb...

0702
Sortűzper, Dudás István nélkül Már csak két sorkatona sorsáról dönthet a Legfelsőbb Bíróság
NSZ • 2002. július 2. • Szerző: Hajba Ferenc
http://www.nepszabadsag.hu/Default.asp?DocCollID=60635&DocID=58854#58854

Nyolc éve tartó eljárás fejeződhet be a napokban a Legfelsőbb Bíróságon, ahol július 2-án és 4-én tárgyalják másodfokon az 1956-os mosonmagyaróvári sortűzpert. Eredetileg négy gyanúsítottja volt az ügynek, első fokon azonban egy sorkatonával szemben ejtette a vádat az ügyész. Az akkor elítélt Dudás István egykori laktanyaparancsnok pedig időközben elhunyt a kiskunhalasi kórházban. A Legfelsőbb Bíróság így már csak két sorkatona bűnösségéről és büntetésének mértékéről dönthet.

A felderített adatokból kiderül: 1956. október 26-án a mosonmagyaróvári laktanya elé érkező békés tömegbe lőttek a katonák. A sortűznek a vádirat szerint ötvennél több halottja volt. A helybeliek, a sértett tanúk viszont száznál is több áldozatról beszélnek. A sebesültek száma bizonyosan meghaladja a százat.
….. Egymásnak alapvetően ellentmondó jogi okfejtések láttak napvilágot, végül a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg: a gyanúsítottak cselekménye soha el nem évülő emberiség elleni bűntettnek minősül.

Így kerülhetett végül bíróság elé Dudás István egykori laktanyaparancsnok és három kiskatona. Ez utóbbiak önként jelentkeztek egy dokumentumfilm forgatását hirdető stáb felhívására, így keveredtek gyanúba.


0716
A parlamentben Laboda Gábor, az MSZP képviselõje azonnali  kérdést intézett tenni a honvédelmi miniszternek: "Teljesíthetõ-e az önkéntes hadsereg bevezetése 2006-ig?" címmel.  Választás 2006
Országgyûlési Napló,
(180-189. felszólalás)


0716

Magyar Nemzet Vélemény   Csapody Tamás: A felelõsségspirál  2002. július 16. (6. oldal)
Ötvennél többen haltak meg és száznál többen sebesültek meg az 1956. október 26-i mosonmagyaróvári sortûzben. …

Az eljárás 1994-ben, a büntetõper 1999-ben kezdõdött, és a napokban fejezõdött be. A bíróság elé az egykori laktanyaparancsnok, Dudás István nyugállományú határõr ezredes és három akkori sorkatona került. A laktanyaparancsnokot elsõ fokon három év fegyházra ítélték, de az 1993-as közkegyelmi rendelkezés kizárta a büntetés végrehajthatóságát. A Legfelsõbb Bíróság elõtt folytatódó ügyben az ügyész a büntetés súlyosbítását indítványozta. Idõközben azonban Dudás István 78 éves korában elhunyt. A másodrendû vádlott, az egyik sorkatona, V. István akkori géppuskairányzó-helyettes ügyében ejtették a vádat, mert nem õ, hanem az elhunyt géppuskás lõtt a tömegbe. A harmadrendû vádlottat, a szintén sorkatona F. Lajost, aki állítása szerint a tömeg feje fölé lõtt, bûnösnek mondták ki, két év börtönbüntetésre ítélték, de a büntetés végrehajtását három év próbaidõre felfüggesztették. A szintén sorkatona negyedrendû vádlottat, B. Sándort elsõ fokon bizonyítottság hiányában, majd másodfokon bûncselekmény hiányában mentették fel. Az ítéletek jogerõsek.
A mosonmagyaróvári sortûzben és sortûzperben nem a nevek és a büntetési tételek a lényegesek. Még csak az sem, hogy mindez 1956-ban történt. Az a lélegzetelállító a történetben, hogy a dolgok mindig így szoktak történni és általában így is végzõdnek. Az állam kötelezõvé teszi a sorkatonai szolgálatot és a hivatásos katonákkal együtt a sorkatonákat is felesketi a zászló, a szent haza, az ország és az éppen országlók védelmére. …

A mosonmagyaróvári sortûzben és a tömegmészárlásokban vétkesek idõvel nyugdíjba mentek, nyilván gyönyörû paradicsomokat termesztettek kiskertjeikben, példás nagyapák és adott esetben katonai szakértõk és helyi honvéd hagyományõrzõk lettek. Aztán teltek-múltak az évtizedek. A bûnük elévült és amnesziták hatálya alá került. A bûnelkövetõk tisztes nyugdíj mellett megöregedtek, majd megbetegedtek és életkorukra, valamint betegségükre tekintettel sohasem lehet rájuk végrehajtható büntetést kiszabni. A felelõsségspirál aztán tovább forog. A mindenkori kiskatonák is tovább hárítják a felelõsséget, és a parancsot kiadó-továbbító géppuskairányító-helyettes sem vállal részfelelõsséget. A legnagyobb pácban a kényszersorozás után került, rang nélküli és beosztás nélküli sorkatonák maradnak. A ravasz meghúzásának katonai felelõssége azonban itt sem áll meg, hiszen a valódi felelõs mindig az a katona lesz, aki már meghalt. Õ viszont hõsi halált halt katona is egyben.

0717
Magyar Nemzet - Belföld - Riport Ádám Kata: Korlátozzák az ellenzék mûködését
Simicskó István: A honvédelmi vezetés kapkodása széthulláshoz vezethet 2002. július 17. (5. oldal)

Csak extra költségvetési támogatással, a nemzetõrség felállítása mellett valósítható meg a valódi haderõreform; a professzionális hadsereg létrehozásának a sorkatonai szolgálat eltörlése mindössze egy apró eleme – véli Simicskó István, a parlament honvédelmi bizottságának fideszes alelnöke, aki a honvédelemmel kapcsolatos parlamenti munkában erõsen korlátozottnak látja az ellenzék szerepét, mivel a szocialista vezetés visszatartja az információkat és titkosítással gátolja bizonyos ügyek nyilvánosságra hozatalát.

…. tárgyilagosan nézve, nagyon jó állapotban adtunk át mindent az új kormánynak. A honvédelemre ez kifejezetten áll. A kidolgozott haderõreform-program egyértelmûen felvázolja a honvédelem fejlesztésének útját. Ha az egymásra épülõ részeket az eredeti sorrendben valósítja meg az új honvédelmi miniszter, számíthat az ellenzék támogatására. Azt viszont nem nézhetjük jó szemmel, ha letér a megkezdett útról, s a kapkodás jelei mutatkoznak a haderõreform véghezvitelében. Ez ugyanis felboríthatja az egész folyamatot. A haderõreform nem játék, itt az ország biztonságáról van szó. Nem engedhetjük meg, hogy az ország biztonsága gyengüljön a szocialista pártpolitikai érdekek miatt.
– Mely területen áll fenn a félresiklás veszélye?
– A hadsereg átalakítását, fejlesztését úgy osztottuk három szakaszra, hogy azok fel nem cserélhetõk. Ezért sem tartom reálisnak, hogy négy évvel elõrehozzák a professzionális hadsereg megvalósítását. A folyamat felgyorsításához jóval nagyobb anyagi háttérre, további illetményemelésre, az élet- és szolgálati körülmények gyors javítására, sürgõs technikai fejlesztésekre van szükség. A sorkatonai szolgálat eltörlése hosszú távon mindenképpen reális cél. Csakhogy ezzel párhuzamosan – a védelmi feladatok kiegészítésére – fel kell állítani a nemzetõrséget is.
– Mi lenne a nemzetõrség szerepe a professzionális hadsereg mellett?
– Két hónapos katonai alapképzést nyújtana minden egészséges fiatal férfi számára. Az alapképzést követõen a fiatal maga dönthetné el, részt kíván-e venni a lakóterületéhez tartozó nemzetõr egység munkájában, illetve vállalhat szerzõdéses vagy akár hivatásos katonai szolgálatot is. Az önkéntes nemzetõrségnek van egy további elõnye: terephez juttatja a halódó, kisebb gyakorlópályákat, céllövõklubokat. Számos olyan technikai sportklub létezik, melynek ma is van katonai, biztonsági jelentõsége. Ha ezen létesítményeknek katonai jelleget adunk, tovább erõsíthetjük az ország biztonságát. Gyakran hangzik el az az érv, hogy a fiatalok alapkiképzésére azért nincs szükség, mert a katonai konfliktusok a mai világban elõre láthatók. Ez azonban nem így van. Nem akkor kell kiképezni a fiatalokat, ha már elõállt a rendkívüli vagy szükségállapot.
– Egyesek azonban úgy vélik, hogy ha valóban elõáll a rendkívüli állapot, NATO-szövetségeseink majd megvédenek minket.
– Mindenkiben legyen annyi önbecsülés, hogy ne másoktól várja a védelmet, hanem maga is tegyen meg mindent annak érdekében, hogy biztonságban tudja családtagjait. Az MSZP politikai tõkét kíván kovácsolni abból, hogy pillanatok alatt megszünteti a kötelezõ sorkatonai szolgálatot. Csakhogy ezzel még nem jön létre egy profi hadsereg. A professzionális haderõ jól felszerelt, ütõképes, gyorsan hadra fogható, anyagilag elismert és magas presztízsû, valamint jól együtt tud mûködni a szövetséges erõkkel, s hatékonyan tudja védeni az országot, ha baj van.
– Juhász Ferenc honvédelmi miniszter lapunknak adott interjújában leszögezte: 2006-ig nem tervezi a nemzetõrség felállítását. Mit tehet az ellenzék azért, hogy ez a szervezet mégis a professzionális hadsereggel egy idõben megalakulhasson?
– Korlátozottak az eszközeink. A 2001-es országgyûlési határozat értelmében már létre kellett volna hozni azt a bizottságot, amelyik elõkészíti a nemzetõrség felállításának törvényi oldalát és javaslatot tesz a költségvetési fedezetre is. Bízom benne, hogy ez az anyag elkészül. A honvédelmi bizottság alelnökeként ezután is szorgalmazni fogom, hogy a tárca új vezetése tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a nemzetõrség létrejöjjön. A nyilvánosság mellett csak a parlamenti eszközrendszert tudjuk alkalmazni. Erõt ad, hogy rengeteg olyan szervezet áll mögöttünk, amely támogatja a nemzetõrség felállítását….

Simicskó István 1961-ben született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszalökön. 1980-ban érettségizett Csepelen, majd 1985-ben a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Fõiskolán szerzett kereskedelmi üzemgazdász diplomát. 1985-tõl 1988-ig gyakornok, illetve osztályvezetõ-helyettes a Vasértnél. 1989-tõl a biztonságtechnikával foglalkozó családi vállalkozás ügyvezetõje. 1996-ban jogi szakokleveles közgazdász képesítést szerzett az ELTE Jogi Továbbképzõ Intézetében. 2002-ben szerzett jogi diplomát az ELTE-n. 1993-tól a Magyar Hadtudományi Társaság tagja, a Kispesti Polgári Klub, valamint a Hadik András Biztonságpolitikai Klub vezetõje. 1996-ban lépett be a Fideszbe, majd 1997-ben a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséghez is csatlakozott. 2001-tõl a kispesti szervezet elnöke. 2000 májusától a Miniszterelnöki Hivatal nemzetbiztonsági szolgálatokért felelõs politikai államtitkára.

*********

Megjegyuzés /F.H./: Simicskó képviselõ úr még nem válaszolt a HEL kérdésére: volt-e katona? Mindenesetre figyelemre méltó, és sorozáspárti politikustól furcsa, hogy sorkatonai szolgálatára a cikk alatti rövid életrajz sem utal.

0724

Alsó rekord
Élesen kritizálták az elõzõ magyar kormányt Washingtonban
Politikafórum 2002.07.24 08:39

Kovács László magyar külügyminiszter kedden Washingtonban újságírók elõtt nagyon jó szellemûnek nevezte azokat a megbeszéléseket, amelyeket Tom Lantos kongresszusi képviselõvel és Gordon Smith szenátorral folytatott egyesült államokbeli látogatásának zárónapján.
….
Kovács László a nap folyamán a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetében (CSIS) szakértõi kerekasztal-beszélgetésen vett részt, ahol - közölte a magyar külügyminiszter - meglepõen sok kritikus észrevétel hangzott el az elõzõ magyar kormány külpolitikájával kapcsolatban, a térségben játszott szerepével összefüggésben, amelyet többen is destabilizáló jellegûnek ítéltek.

A NATO-ban nyújtott teljesítményt illetõen "elhangzott olyan vélemény, hogy az elõzõ magyar kormány teljesítményét a NATO-ban, illetve a térségben aligha tudná bárki is alulmúlni" - közölte Kovács László, utalva mindenekelõtt a haderõreform elmaradására.

Kovács László úgy érzékelte Washingtonban folytatott megbeszélésein, hogy a NATO-teljesítménnyel kapcsolatos bírálat kihat a szövetség további bõvítésével kapcsolatos gondolkodásra is, abban az értelemben, hogy az Egyesült Államok fokozottan kíván figyelni arra: a jelentkezõ országok járuljanak is hozzá a kollektív biztonsághoz, ne csupán "fogyasztói" legyenek annak. A miniszter ettõl függetlenül úgy érzi, hogy a novemberi prágai NATO-csúcson jelentõs bõvítésrõl születik majd döntés.

0725
Az sem okoz gondot
Korridor 2002-07-25 10:21 Leszerelnek az utolsó "kilenc hónapos" sorkatonák
Pénteken szerel le az a 4350 sorkatona, akik utolsóként teljesítettek kilenc hónapos sorkatonai szolgálatot. Ezek a katonák tavaly novemberben vonultak be a Magyar Honvédséghez, ez évtõl viszont már csak fél évre kell egyenruhát ölteniük a sorköteleseknek.

A novemberi behívóparancsok kézhezvétele után a szokásosnál magasabb volt egyébként azoknak a száma, akik igazoltan ugyan, de szolgálathalasztást kértek.

A behívások létszámkeretét azonban minden alkalommal "felültervezik", így ez nem jelentett gondot, sikerült biztosítani a hadsereg által igényelt létszámot. Vörös István ezredes, a Hadkiegészítõ és Kiképzõ Parancsnokság hadkiegészítési osztályvezetõje elmondta, hogy a sorkatonai szolgálat idejének csökkentésével megváltozott a bevonulás rendje is: a légierõhöz és a logisztikához márciusban, júliusban és novemberben, a szárazföldi csapatokhoz pedig májusban, szeptemberben és januárban vonulnak be a sorkötelesek.

Az ezredes szerint a sorkatonák kiképzésében sem okozott problémát az, hogy a novemberben bevonultak alapkiképzése még három hónapig tartott, míg az idén egyenruhát öltõ fiataloké már csak két hónapos.


********************************************
Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája - HEL  -    Sajtószemle
Erőszakellenes Oldalak           Kéziratok, újságcikkek (Farkas Henrik)

Ez az oldal a Soros Alapítvány támogatásával olvasható az Interneten.