1201
Számoljunk! (Lovas István: A Medgyessy-költségvetés
Magyar Nemzet, 2001. 12. 01. )
.....2006-ig a sorkatonaságot szerződéses katonákkal kell felváltani. Ennek
többletköltsége a személyi járandóság terén kb. 50 milliárd forint. Továbbá
a 18 ezer fős szerződéses állomány elhelyezésének, a szükséges infrastrukturális
fejlesztések becsült költsége 72,7-81,8 milliárd forint....
********
Megjegyzések./F.H./: A szerző nem mondja meg, hogy mennyi időre
becsüli az 50 milliárd Ft többletköltséget, illetve, hogy ezt hogyan számolta.
Másrészről úgy látszik, ő is osztja a miniszteri kategorizálást: a
szerződésesnek másféle szállás dukál. A sorkatonák másodosztályú állampolgárok?
Lassú munkához idő kell (Zord Gábor
László: Sorkatonaság: idő kell az átalakuláshoz, Magyar Nemzet, 2001. 12.
01. )
A sorkatonaság intézményét nemhogy népszavazással, de semmilyen törvényhozási
aktussal sem lehet máról holnapra
eltörölni, a honvédség csak hosszú folyamat után válik professzionális haderővé
- nyilatkozta lapunknak Póda Jenő, a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója.
A kormányzat tisztában volt azzal, hogy egy népszavazás megtartása a sorkatonaság
jövőjéről alkotmányos akadályokba
ütközik, hiszen az alaptörvényt ilyen módon nem lehet módosítani -
reagált a szocialista párt népszavazási kezdeményezésének az
Alkotmánybíróság részéről történt megsemmisítésére Póda Jenő.
A kormányfő biztonságpolitikai főtanácsadója leszögezte: a sorkatonaságot
jelenleg semmiképpen sem lehet megszüntetni
népszavazás útján, de más politikai aktussal sem. Hozzátette: valójában
nem egyik pillanatról a másikra történik majd meg a professzionális haderőre
történő áttérés, hanem folyamatos átalakítás, szerves fejlődés következményeként.
Ezt a folyamatot
zárhatja majd le egy jogi aktus. A változást azonban nem lehet erőltetni,
hiszen mint azt az előző kormány alatt teljes mértékben szerződéses állományra
áttért határőrség példája is mutatja,
jelentős létszámhiány alakulhat ki. Emlékeztetett, hogy a 90-es évek
eleje óta a jelenlegi ellenzék által használt hangzatos jelszavak
ellenére sincs "kényszersorozás" , nem kötelező katonának lenni. A sorozások
alkalmával - amely Póda szerint tulajdonképpen csak egyfajta összeírás -
mindenki jelezheti, ha lelkiismereti okokra hivatkozva inkább polgári szolgálatot
akar teljesíteni. Hasonlóképpen, szintén az előző évtized eleje óta, a honvédség
már nem tisztán sorállományú szervezet: bevezették a szerződéses katona intézményét,
mivel a nagy értékű technikai berendezéseket
célszerűbb rájuk bízni, mint a sorállományúakra. Amikor számuk és a honvédségen
belüli számarányuk olyan lesz, hogy gyakorlatilag is kiválthatják a sorállományúakat,
akkor szüntethető meg az utóbbiakra épülő rendszer. Póda Jenő sikeresnek
értékelte az elmúlt időszak toborzókampányát, de elismerte, hogy továbbra
is többezres hiány van szerződéses katonákból. Noha a parlament döntése értelmében
januártól mintegy kétszeresére emelkedik illetményük, a főtanácsadó úgy
véli: nemcsak a fizetés és az életkörülmények javítása hozhat kedvet a szolgálathoz,
hanem a társadalom változó hozzáállása is. Pénzzel nem lehet elejét venni
az olyan jelenségeknek, amelyek
révén sokszor nem kellően átgondolt, megalapozott szándék, hanem kalandor
szellem vezeti a fiatalokat a szerződés aláírására. Ennek szigorításán ugyan
sok múlhat, ám sajnos gyakori tapasztalat, hogy a szerződést kötők alig töltenek
több időt a honvédségben, mint a sorkatonák.
*
A honvédség professzionális jellegének megerősödésével párhuzamosan jöhet
létre a Nemzetőrség intézménye, amely békében katasztrófavédelmi, objektumvédelmi
feladatot láthatna el,
összefoghatná a gazdátlanná vált technikai sportokat, míg háborús időszakban
katonai tapasztalattal rendelkező tagjai révén területvédelmi tartalékot képezhetne.
A Nemzetőrség állománya a kötelező, néhány hónapos szolgálatukat töltőkből
és önkéntes
tagokból állna.
1203
1204
Élménybeszámolók. (Sorkatonaság Ezt most kihagynám,
ha lehetne… /Az Uj Generáció , 2001.december 4)
A sorkatonaságot megúszni nem kunszt, gondolhatnánk, hiszen ezer és ezer
történet kering arról, miket kell csinálni, hogy egy életre elfelejtsük a
bakaruhát. Tisztára mint a Diákszigeten: aki nem tud sajtóbelépőhöz jutni,
az nem is ember - aki pedig nem tudja elbliccelni a katonaságot, az meg is
érdemli, hogy elvigyék, szól az ítélet. Pedig nem is olyan egyszerű a történet;
szeptember óta meg pláne nem. Borókai Gábor kormányszóvivő március elején
bejelentette: a kabinet jóváhagyta azt a törvénymódosításra vonatkozó javaslatot,
amelyet ha elfogad a parlament is, hat hónapra csökken a sorkatonai szolgálat.
Persze azonnal lombozott is lefelé: egy füst alatt megváltoztatják a sorozáson
alkalmazott egészségügyi kritériumokat, hiszen - mint fogalmazott - „tarthatatlan
az az állapot, hogy a behívottak 49 százalékát alkalmatlannak találják a sorozóbizottságok".
Mint tudjuk, a javaslat átment, januártól hat hónapra kell csak vonulni,
az új orvosi vizsgálati rendszer pedig már szeptembertől érvényben van. Foglalkozzunk
előbb ezzel a közel ötven százalékkal. (És vegyük hozzá azt is, hogy a szóvivő
talán nem is merte kimondani a legérdekesebb számot: a fővárosban a fiatalok
75 százaléka alkalmatlan.) Mivel köztudomású, hogy a sima, mezei katonaság
nem elítkommandóképző, tehát nem alapkövetelmény a 195 centis magasság és
95 kiló színhús - és fordítva, az utcán járva nem úgy néz ki a helyzet, mintha
minden második fiatal srác (enyhébb vagy súlyosabb mértékben) kripli lenne
-, nyilvánvaló: itt valami humbug van. (Érted, most menjek el hónapokra bohóckodni,
tisztelegj, jobbra át-balra át? Már a tesiórán is utáltam. Arról meg nem
is beszélve, hogy a katonaság után tartalékosként behívhatnak mondjuk két
hétre egy laktanyába, kis utánképzésre , merthogy ez is része a hadkötelezettségnek.
Persze a munkáltatómnak kötelező elengednie, majd pedig visszavennie, de
hát ki ellenőrzi azt? A mostani főnököm szerintem azt mondaná: kis barátom,
akkor szépen kiveszed szabinak azt a tíz napot. Hát köszönörn, ínkább nem,
és azonnal elkezdtem keresni a kiskapukat. - Zs. Á.)
A sorozás egy pszichológiateszttel kezdődik, majd következik egy elbeszélgetés,
a teszt kiértékelése. Sokan próbálják már itt megnyerni a csatát, kijátszani
a rendszert, azaz eladni magukat pszichikailag sérültnek. Hogy stílusosan
fogalmazzunk: arra számítanak, fel tudják venni a harcot és le is tudják győzni
a szemben ülő pszichológust. Sokáig tartotta magát az a vélemény, hogy ha
fegyvermániás szorongót játszunk el, akinek volt őngyilkos a családjában,
és különben a saját neméhez is vonzódik kicsit, akkor tuti a felmentés. Ezzel
szemben a legritkább esetben szelektálnak ki valakit pszichológiai okok miatt.
(Előadtam én a pszichológus lánynak mindent, amit mondtak, még gesztikuláltam
is, ő meg nézett, egy szót sem szólt közben, csak a végén mondott annyit:
ő megadhatja a felmentést arra a sok mindenre, amit hallott, de akkor hetente
kell járnom kezelésre, terápiára. Ami egy normális embernek elég kemény -
szóval biztos; hogy ezt akarom, kérdezte halkan. Ekkor egy kicsit azért meghökkentem.
Lehet például polgári szolgálatos, ha ennyire nem akar bevonulni, tette hozzá.
- Sz. T)
A bliccelők nagy többsége tehát az „orvosis" megoldást választja: előszedi
minden betegségét, a bárányhimlőtől a gerincfájdalmakon át a penicillinérzékenységig,
aztán hátha jó lesz valamelyik a sorozóbizottság előtt. Azonban előbb-utóbb
szembesülhet az egyenes utat választó: végleges felmentést csak testi fogyatékosság
vagy egyéb súlyos problémák (magas vérnyomás, látási zavarok, epilepszia,
asztma) esetén kaphat. A sorozóbizottságban ülő két orvos - egy civil belgyógyász
és egy sebész - sem hülye, pontosan tudja, hogy a gyermekkori mumpsz nem akadályoz
senkit a hat kilométeres, menetfelszerelésen erőltetett menetben. Magából
nagyon jó katona lesz, ha elfárad, majd szóljon az őrmesterének, hogy pihenne
kicsit, zárják ilyenkor rövidre a még ki sem alakuló vitát. Az ottani orvosoktól
megkapni a felrnentést-- szinte reménytelen. Jön tehát a másik megoldás:igazolásokkal
érkezni. (Volt egy gyerek a sorozáson, nem hazudok, volt nála vagy öt papír:gerinc,
allergia, nem is
Iát jól, hallása szinte semmi - és persze szemlátomást semmi baja nem volt.
Üldögélt a haverjaival, majd amikor rá került a sor, kicsit összezuhantotta
magát, betámolygott az orvoshoz. Őt perc múlva kinn is volt, kiegyenesedett,
mint Kaiser Sauze a Közönséges bűnözőkben, kezében pedig ott volt: E kategóriás,
alkalmatlan. - K. U.)
Ezekben az esetekben korábban szinte tehetelen volt a sorozóbizottság:
sem idő, sem energia nincs hosszabb vizsgálatok elvégzésére, a valóságtartalom
ellenőrzésére; hagyatkozniuk kellett kollégáik diagnózisaira.
Arról mindig lehet hallani („a barátom barátjának az ismerőse mondta"),
hogy ez meg ez az orvos megírja a felmentést. Az árak is ismertek: 60-100
ezer forint körül mozognak. Persze ilyen doktorhoz eljutni nagyon nehéz:
nyilván minél jobban elterjed a híre, annál nagyobb az esély a lebukásra.
A közelmúltban több orvost is lekapcsoltak, ennek ellenére nyilvánvaló, hogy
virágzik ez a fajta menekülést út.
(Azt nem tudom, készült-e felmérés, hogy az orvosok milyen arányban ússzák
meg a katonaságot, de azért el tudom képzelni. Nekem különben az volt a fő
gondom, hogy szerintem egyetem után bevonulni, az elég gáz. Érted, ott vagyok
huszonöt évesen és akkor nekiáll szívatni egy tizenhét éves suttyó? Hát ezt
ne. Mehetnék polgári szolgálatra is, persze, de hát nem akarok megint hónapokig
ilyen alja munkát végezni szóval csak meg kellett keresni a megfelelő orvost,
letenni a pénzt, aztán rendben is voltunk. A sorozáson sem volt gond, orvos
vagyok, mondtam, és máris megbocsátóbban néztek rám. - K. K.) '
Mielőtt azonban pálcát törnénk mind az orvostársadalom, mind a sorkötelezettek
felett, tudnunk kell: a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének
nemrégiben publikált felmérése szerint negyedszázada még közel 95 százalék
volt a katonai szolgálatra alkalmas sorkötelesek aránya - ez mára 74 százalékra
apadt. Tehát 26 százalékkal nyugodt lelkiismerettel lehet kalkulálni: gyorsuló
élet, stressz, és a számítógép ' is rongálja a szemet, ugye. A maradék 23
százalék, ezzel kéne csak elszámolni valakinek. /FZA/
1210
Stop! http://www.stop.hu/mozaik/index.tdp?f=22882
Teherautó gázolt halálra egy sorkatonát Szombathelyen
2001. december 10. hétfő 18:13
Halálra gázolt egy sorkatonát hétfőn délelőtt egy honvédségi teherautó
Szombathelyen a Savaria Kiképző Központ területén. A Savaria Kiképző
Központ gépkocsi tároló helyén a teherautó karbantartását végezték, a
járművet éppen kipróbálták, amikor a fék meghibásodott. A teherautó
elgázolta a 22 éves szombathelyi fiatalembert, aki a baleset helyszínén
életét vesztette. A rendőrség és a győri katonai ügyészség az ügyben
vizsgálatot folytat. (MTI)
1215
Feleslegesnek látszik. (HVG, Borsányi András: Második
magyar haderő)
....A 22 ezresre tervezett Nemzetőrség felállításával szinte második hadsereg
jön létre Magyarországon, igencsak tetemes költséggel. .....
Vagyis ahelyett, hogy kicsi, ütőképes, modern haderő születne Magyarországon,
duplázódnak a szervezetek, szaporodnak a feladatok, és óriási tempóban nőnek
a kiadások. ....
De katonai szempontból is feleslegesnek látszik. A felálló "második magyar
haderőben" három hónap lenne a szolgálati idő, ami alatt még a gépkarabély
kezelésének a tudománya is nehezen hozható az elvárható magas szintre. Csakhogy
azt mondja a magyar védelempolitika, hogy vészhelyzetben nagyszámú páncélos
ék támadására kell felkészülni. Így egyetlen felelős döntéshozó sem gondolhatja
komolyan, hogy gépkarabélyos nemzetőreinket bármi értelme lenne feláldozni,
ha más, sokkal nagyobb sikerrel és lényegesen kevesebb véráldozattal járó
katonai megoldás is létezik már. A Nemzetőrség semmiből való létrehozásának
hatalmas költségei helyett a páncélos ékek elleni harcra kiválóan megfelelő
harci helikoptereket és repülőgépeket kellene beszerezni.
A tartalékos rendszert pedig a szerződéses katonákra építve kellene kialakítani.
Ha majd a magyar haderőben a jelenlegi 17 ezer dollár helyett 70 ezer lesz
az egy katonára jutó éves kiadás - Hollandiában ez jelenleg 140 ezer -, és
a szerződéses katonák is 300 ezer forintos illetményt vihetnek haza, akkor
könnyedén megvalósíthatóvá válik a szerződéses katonák folyamatos rotációja
és a leszereltek tartalékos behívása, anyagi ellenszolgáltatás fejében.
Ma létezik olyan hadseregünk, amely előbb-utóbb ütőképessé formálható,
1848-ban nem volt önálló magyar haderő. Ma Magyarországon nincs közvetlen
katonai fenyegetés, nem úgy, mint 1848-ban vagy 1956-ban.
A három hónapos kötelező nemzetőri szolgálat gyakorlatilag a sorozott haderő
átmentése. Ez ma már erkölcsileg igencsak megkérdőjelezhető, már csak amiatt
is, mert az eredeti Nemzetőrség önkéntes haderő volt. Az pedig a letűnt kor
szellemiségét hozná vissza, ha bármilyen állami hivatal betöltésének valóban
előfeltétele lesz a Nemzetőrségben való szolgálat. Ennek alapján a Nemzetőrség
és a Munkásőrség között sem túlzás párhuzamot vonni.
(A szerző a Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetem doktorandusza)
**************
Nyájak népe
Magyar Hírlap
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php3?cikk=100000043264
Csapody Tamás: Pásztorok keljünk fel 2001-12-31 (a nyomtatott MH cikke)
Az ironikus, szellemes cikk döntően a katonai kiadásokkal ás a NATO-val
foglalkozik, de szó van benne a hadkötelezettségről is:
Idézetek:
"A pásztorok között egyetértés volt abban, hogy erős, nemzeti hadsereget
kell létrehozni azért, hogy az örök béke mindig náluk, az ország
határain belül maradhasson. Azzal is tisztában voltak, hogy a hadseregbe
mindenkit be kell hívni azért, hogy mindenki átélhesse az erőszakból és
a fegyverekből áradó békét.......A sorkötelezettségről mondják, hogy azt
nem lehet eltörölni, mert különben hiányozni fog a fiatalságnak.
Szállítsák le a sorkatonai szolgálathoz szükséges egészségügyi
követelményeket, hogy a hadseregben mindenki egészségnevelő programban
részesülhessen. Ha az ellenzék mégis el akarná törölni a sorozást, akkor
támogassák őket abban, hogy még sokkal többet költsenek a honvédségre.
..........Az Alkotmánybírósággal mondassák ki, hogy a nép nem dönthet
arról, akar-e kényszersorozott lenni vagy nem. Mondják azt, hogy a
demokrácia annyival jobb a diktatúránál, hogy békeidőben a demokrácia
önkéntes megvédése nem lehet népszavazás tárgya. Aki pedig katonai esküt
tesz, arra nézzenek egy kicsit más szemmel, és csak őket engedjék a
közhivatalokban szolgálni...........A katonák fizetését pedig 50-70
százalékkal emeljék fel jövőre, mert különben nem lesz, aki besorozza
azokat, akik fizetés nélkül kényszerülnek sorkatonáskodni."
********************************************
Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája - HEL
- Sajtószemle
Erőszakellenes Oldalak Kéziratok,
újságcikkek (Farkas Henrik)
Ez az oldal a Soros Alapítvány támogatásával
olvasható az Interneten.