Különös változásokon mennek át a politikusok, ha érdekeik úgy kívánják.
Lányi Zsolt (volt) kisgazda képviselő, a Honvédelmi Bizottság elnöke például
hirtelen megéhezett a demokráciára. Pártja vezetőjének módszereit mostanában
antidemokratikusnak és etikátlannak tartja. Holott nem viselkedik másképp,
mint ő azokkal szemben, akik nem számára tetsző módon gondolkodnak. Pláne
ha nem osztják népi-plebejus-laktanya-söprögető-avítt felfogását a hadseregről.
Először csak a pacifistákat nevezte hazaárulóknak és hasonlóknak, később
már mindenkit, aki elutasítja a kötelező katonai szolgálatot. Kiváltképp
azokat a honvédtiszteket tüntette ki figyelmével, akik szakmai lelkiismeretükre
hallgatva, a társadalom valós (és nem 40-50 évvel ezelőtti) állapotából kiindulva
az önkéntes haderő hívei. Lányi úr dörgedelmeiből boszorkányüldözés lett.
A Honvédelmi Minisztérium vezetésével elhitette, hogy azok, akik önkéntes
és teljesítményorientált hadsereget akarnak, akik tévútnak tartják az elmúlt
10 év hadügyi bolyongásait, azok a haza és a honvédség ellenségei, tehát tevékenységük
kvázi hivatalból üldözendő. Az elnök és elvbarátai fellépése jól jött a tisztikar
egy részének. A különböző politikusok és általuk menedzselt tábornokok által
egymásra halmozott �haderőreformok� elodázták a valódi változásokat. Elodázták
az ún. karriermodell kialakítását, az objektív felméréseket, a helyes létszámarányok
kialakítását, a kiképzésorientált felfogás érvényesülését, és megmaradt a
sorkatonai szolgálat �közmunka� jellege.
Az elodázott dolgok közül az egyik legszorítóbb a testnevelés-felmérés,
mely csak ebben ez évben indult élesben. Közel négyéves átmeneti időszak
volt a felkészülésre, de a többség nem készült fel. Rávették a minisztert,
hogy csökkentse a szinteket, a futást meg meg váltsák ki valamivel. Mondjuk
távolba nézéssel. Lányi úr felfogásával ugyan nem fér össze, de tény, hogy
a kiváló fizikai teljesítményre képes tisztek többsége az önkéntes haderő
híve. Az elhízott, italozó, dohányos, ellustult egyenruhások viszont sokkal
inkább sorozáspártiak. Bíznak is a Honvédelmi Bizottság elnökében és a HM
vezetésében, hogy mégsem lesz olyan komoly az a felmérés, és a nyugdíjig
még kidolgozhatnak néhány újabb haderőreformot.
Lányi úr a pártján belül sem volt kíméletes. Nem a legfinomabb eszközökkel utáltatta ki Bokor Imrét, a kisgazdapárt honvédelmi kabinetjének vezetőjét, a párt szinte egyetlen katonai szakértőjét. A hadügy kérdéseihez részleteiben is értő, progresszív gondolkodású Bokor az új miniszter környezetében veszélyt jelentett volna a Lányi-féle nemzetfilozófiára: tűzzel-vassal mindenkit a hadseregbe. Lányi a párt honvédelmi kabinetjét viszszamenőleg nemlétezőnek nyilvánítatta. Kormányváltáskor a honvédelmi miniszter pozitívan nyilatkozott az önkéntes hadseregről. A tárca politikai államtitkára 1998 szeptemberében fogadta a hadkötelezettség-ellenes mozgalom vezetőit, és ígéretet tett a további együttműködésre. �98 novemberében a HM képviselője pozitív, együttgondolkodásra serkentő hangon szólalt fel a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájának (HEL) közgyűlésén. Ezek után hirtelen 180 fokos fordulat következett be, amihez Lányi úrnak alighanem sok köze van. A minisztérium minden kapcsolatot megszakított a hadkötelezettség-ellenes mozgalommal. A HEL nem kapott meghívót a társadalmi szervezetek szokásos tájékoztatójára, beindultak bizonyos fegyelmi eljárások, a szervezet leveleire a miniszter nem válaszolt. Mióta ez tart (2 éve), a kancelláriaminisztertől legalább ötször hallottam, hogy mennyire fontos a kormány számára a társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás. Ennyire.
Még fontosabb lenne, hogy a kormány és a parlamenti bizottság tartsa a kapcsolatot a honvédelmi kutatásokat végző tudományos műhelyekkel. Ennek hiányát érzékletesen tükrözik Lányi úr időközönkénti meghökkentő kijelentései. Nemrég egy tanácskozáson így válaszolt arra a kérdésre, hogy �mikor lesz itt hadsereg?�: �Majd akkor lesz, amikor nem mer a fiú hazamenni a falujába, mert nem kell, nem vált be, mert nem volt alkalmas katonának, és emiatt megveti őt a közösség.� Ezek szerint a NATO-országok jelentős részében nincs is hadsereg.
A militarista és a kommunista propaganda sulykolt hasonló nézeteket. Persze
mindegyik a népi eredetre hivatkozott. Nemhogy a jelenlegi szociológiai kutatások,
de sem a népköltészet, sem a népda-lok nem támasztják alá, hogy a nép ujjongva
lelkesedett volna a sorozásért. Ellenkezőleg, többnyire nagyon is sajnálták
azokat, akiket elvittek, és a besorozottak is szomorú dalokat hagytak ránk.
(Kivétel persze 1848�49.) Az elnök úr, amikor ilyen maródiságokat mond, mindig
a vidéki idős emberekre hivatkozik, ami több okból sem helytálló. Ők már régóta
nem ismerik a mai honvédség valóságát (talán ezért érez velük rokonságot az
elnök úr), nem ismerik a korszerű hadsereggel kapcsolatos általános és (speciálisan)
NATO- követelményeket. Ráadásul ezek a tiszteletre méltó idős emberek nevelték
azt a generációt, amely egyáltalán nem kér a sorkatonaságból. Lányi úr a
fiatalok közötti népszerűség hajhászásának tart mindenféle fellépést a kötelező
szolgálat ellen. Holott a népszerűséget ő hajhássza az időtől megszépített
ifjúságukra visszaemlékező, nosztalgiázó idősek között. Nosztalgiára viszont
csak az 56-os szabadságharc érdemes, mert valós magyar érdekekért a XX. században
máskor nem lehetett harcolni.
Pedig lenne mivel foglalkoznia a Honvédelmi Bizottság elnökének a nosztalgiázás
helyett: 1. Miért volt olyan nehéz összegereblyézni egy zászlóaljnyi katonát
Koszovóba a haderőre 10 év alatt elköltött több mint ezermilliárd forint
ellenére? 2. Miért nincsenek egyben bevethető kompakt zászlóaljaink? 3. Miért
jár 8�10 féle ruhában a hadsereg? 4. Miért maradtak országrésznyi területek
laktanya nélkül, eleve kizárva, hogy bármilyen területvédelmi szisztéma megvalósulhasson?
És még sokáig folytathatnám.
A sorozáspártiak újabb érvet találtak a honvédség egyébként tiszteletre
méltó árvízi szerepvállalásában. A hírek szerint 22 laktanyából kellett
összeszedni a fiúkat úgy, hogy a februárban bevonult kiképzetlen újoncok
százait is be kellett vonni a munkába. Így az árvíz szinte valamennyi alakulat
életét felborítja. Ezért volt hatalmas szakmai hiba a Keleti-Végh-féle haderő-koncepció,
amely a magyar gépesített erőket bezsúfolta három laktanyába. Azokat zászlóaljanként
kellett volna �teríteni�, így pl. Miskolcra is jutott volna egy, melynek bázisán
működhetne egy másik, ún. területvédelmi (vagy nemzetőr-) zászlóalj. Így
könnyebb lenne árvíz esetén önkénteseket toborozni, és lenne bázisa a tartalék
erőknek, helye a honvédelmi előképzésnek stb. Nagy kár, hogy ezeknek a részben
politikai, részben szakmai kérdéseknek a megvitatására sem az előző, sem
a jelenlegi kormányzat nem mutatott hajlandóságot.
A leírtak bizonyosan rosszul esnek Lányi Zsoltnak és a sorozáspártiaknak.
Ők úgy tudják magukról, hogy jót akarnak. Sok snájdig magyar katonát. Igen,
valóban kell a jó magyar katona. Önkéntes, aki profivá lehet, és kell a
tartalékerőbe nemzetőr. Azok kellenek, akik fizikálisan mentálisan, sőt emocionálisan
is rendben vannak, és kedvet éreznek a dologhoz. Ha volnának megfelelő szervezeti
keretek és motiváció, nem lenne hiány jelentkezőben. A 10 éve folyó szakadatlan
haderő-átalakítási kísérletek egyike sem vitt közelebb ezekhez. Nemrég a honvédség
feladatszabó értekezletén Orbán Viktor a sorozás keményítését ígérte, vagyis
reszkessen minden lógós. Újabb fű alatti és korrupciótól átitatott csata
kezdődik majd a sorozáspárti politikusok és az ország lakossága között, mely
most új megúszási technikákat igyekszik kiagyalni. Ennek a csatának egy előre
megnevezhető vesztese van: a Magyar Honvédség.
0413
Kételkedünk? (Népszabadság, 2001.04.13./Fórum/ Solymosi
Frigyes akadémikus, a Nemzeti Kör tagja: Vegyünk-e most harci repülőt?)
...A kormánynak döntést kell hoznia: tökéletesítsék-e a meglévő harci
gépeket, vagy Nyugatról szerezzenek be új repülőket. Az utóbbi megoldás
még használt gépek esetében is csaknem 200 milliárd forintba kerülne. Mindenkiben
felvetődik a kétely: mindenképpen
szükséges-e ekkora pénzt most kiadni?....
..Lehetséges, hogy különböző � a lakosság előtt nem ismert � okok miatt
a repülőgépek vásárlására irányuló nyomás alól már nem
tudunk kibújni....
0418.
Baleset (Budapest, 2001. április 18. (MTI) - Kielégítőnek
minősíthető Végh Ferenc jelenlegi állapota - tájékoztatta a Honvédelmi Minisztérium
sajtóirodája az MTI-t szerdán. Magyarország ankarai nagykövete, a Magyar
Honvédség korábbi parancsnoka hétfőn súlyos, de nem életveszélyes sérüléssel
járó autóbalesetet szenvedett Törökországban.
0419.
Csalók vagy bűnbakok? (Magyar Hírlap, 2001.04.19. Farkas Henrik: Tizenkilenc bűnbak
0420
Naná, hogy ellenzi. (Locsmándi Andrea: Az internetes szavazók
többsége ellenzi a sorkatonai szolgálatot 2001-04-20 (a nyomtatott MH cikke)
Az internetes válaszadók kétharmada ellenzi a sorkatonai szolgálatot, ám
26 százalékuk úgy véli, ne lehessen kibújni alóla mindaddig, amíg érvényben
van. A hozzászólók szintén kétharmada nem ért egyet Fodor Lajos vezérkari
főnök utasításával, miszerint a sorkatonáknak a kimenő ideje alatt is viselniük
kell az egyenruhát - derül ki a Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet
Internetes szavazólapján, az e-vokson (www.e-voks.hu) lezárult szavazásokból.
Orbán Viktor nemrégiben keményebb és minden fiatalra kiterjedő sorkatonai
kiképzést sürgetett. A kormányfő szerint foglalkozni kell azzal a kérdéssel
is, hogy a fiatalok közel felét egészségügyi alkalmatlanság miatt nem sorozzák
be katonának. Az e-voks azt tudakolta olvasóitól, miként vélekednek a minden
férfira kiterjedő katonai kiképzésről. A válaszadók több mint kétharmada
(66 százaléka) ellenzi a kötelező sorozás intézményét. Az ellenzők többsége
szerint felesleges a kötelező katonai kiképzés, és mielőbb át kell térni
az önkéntes, hivatásos hadseregre. Az ellenzők kisebbik része (26) ugyanakkor
azt a választ adta, hogy bár nem híve a sorkötelezettségnek, de amíg érvényben
van, ne lehessen megúszni. A szavazóknak közel egyharmada (32 százaléka)
fenntartások nélkül egyetért a sorkatonai szolgálattal, szerintük minden
fiatalra ráfér néhány hónapos kiképzés. Fodor Lajos vezérkari főnök nemrégiben
bejelentette: a jövő év végétől a katonák civil ruha helyett csak egyenruhában
hagyhatják el a laktanyát. Az e-voks erről is kikérte az internetezők véleményét.
A válaszadók 65 százaléka nem ért egyet a vezérkari főnök utasításával. Szerintük
a sorkatonáknak a kimenő idején lehetővé kell tenni, hogy civil életet élhessenek.
A helyeslő választ adók aránya 35 százalék volt. Szerintük a katonasághoz
hozzátartozik az egyenruha, még kimenő alatt is.
0424
Döntsön a nép! (Az MSZP négy kérdésben kezdeményez népszavazást,
Budapest, 2001. április 24. (MTI) )-
Négy kérdésben kezdeményez ügydöntő népszavazást az MSZP, amely úgy véli,
hogy a referendum a legpesszimistább számítások szerint is lebonyolítható
még a következő országgyűlési választások
előtt..... A harmadik kérdés úgy szól: "Akarja-e ön, hogy a sorkatonai szolgálat
megszűnjön és azt önkéntes hivatásos haderő váltsa fel?".
0425
Nem loptak. (Korridor). ...Juhász Ferenc, az MSZP
alelnöke a leghatározottabban cáfolta, hogy "ellopták" az SZDSZ
ötletét. Elmondta: az SZDSZ véleménynyilvánító népszavazást szeretett volna
a sorkatonai szolgálat eltörléséről, amelyet azonnali hatállyal meg kívánt
szüntetni. Juhász szerint az ország teherbíró
képessége nem teszi most lehetővé a sorkatonai szolgálat azonnali
eltörlését. Az MSZP programjában az szerepel, hogy a sorkatonai
szolgálatot az elkövetkezendő parlamenti ciklusban szüntessék meg, és ezért
kezdeményez ügydöntő népszavazást.
Aggályoskodó alkotmányőr. (Kulcsár Anna: Két okból sem írható
ki népszavazás a sorkatonaság eltörléséről 2001-04-27 (a nyomtatott MH cikke)
Nincs összhangban az alkotmánnyal, ezért nem tehető fel népszavazásra az
MSZP által megfogalmazott négy kérdés közül a sorkatonaság eltörlésével foglalkozó
- nyilatkozott lapunknak Zlinszky János egyetemi tanár, volt alkotmánybíró.
- Költségvetéssel összefüggő kérdésről nem lehet ugyan népszavazást tartani,
ám annak önmagában nincs akadálya, hogy valaki szociális ügyekről referendumot
kezdeményezzen - nyilatkozott lapunknak Zlinszky János volt alkotmánybíró,
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem intézetvezető tanára. A professzor szerint
az esetleges költségvetési összefüggésekre hivatkozva nem lehet eleve elvetni
azt, hogy valaki a nép állásfoglalását kérje a nyugdíj kiszámításának módjáról,
munkajogi kérdésekről vagy az érettségiig ingyenesen megszerezhető nyelvvizsga
lehetőségéről. Utóbbival kapcsolatban Zlinszky kifejtette: az ingyenes nyelvvizsgának
bele kell férnie a középfokú oktatás kereteibe. Komoly aggályok vethetők
fel viszont a népszavazásra szánt harmadik kérdéssel kapcsolatban, mely így
szól: "Akarja-e Ön, hogy a sorkatonai szolgálat megszűnjön, és azt önkéntes,
hivatásos haderő váltsa fel?" Ez a volt alkotmánybíró szerint két okból is
alkotmányellenes. Egyrészt a haza védelmének kötelessége fegyveres vagy fegyver
nélküli katonai szolgálatot jelent, azt az alkotmány az alapvető állampolgári
kötelességek közt rögzíti. A sorkatonai szolgálat ma alapvető alkotmányos
kötelezettség, amelynek megtagadásához büntetőjogi konzekvencia fűződik.
Zlinszky János úgy véli, ahhoz, hogy a sorozott hadsereget önkéntes hivatásos
haderő váltsa fel, módosítani kellene az alkotmányt. A másik aggály a professzor
szerint, hogy mindez biztonságpolitikai kérdéssel függ össze, vagyis nemzetközi
egyezménybe ütközik. Az SZDSZ korábban épp az alkotmányos aggályok miatt
döntött úgy, hogy népszavazás helyett népi kezdeményezést indít. A különbség
az, hogy utóbbi megoldás nem kötelezi ugyan az Országgyűlést, ám szembesíti
a törvényhozókat a nép akaratával. Mécs Imre képviselő kérdésünkre közölte:
a sorkatonai szolgálat eltörléséhez alkotmánymódosításra van szükség. Vastagh
Pál, az MSZP képviselője, korábbi igazságügy-miniszter nem kívánt az alkotmányjogi
felvetésekre reagálni. Mint lapunknak elmondta: a május 7-én összeülő Országos
Választási Bizottságtól várják az ügy megítélését.
0425
Orbán négy igennel szavazna
NOL � 2001. április 25.
A miniszterelnök igennel válaszolna az MSZP által feltett kérdésekre � derült
ki Orbán Viktor szokásos szerdai rádiónyilatkozatából, amelyet a Kossuth rádiónak
adott. Orbán megismételte azt, ami tgenap a kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott:
a Fidesz szerint az MSZP a népszavazás kezdeményezésével a kormányprogramot
támogatja, illetve már korábban meghozott döntések megerősítését kéri. �A
sorkatonai szolgálat kapcsán emlékeztetett egy korábbi parlamenti döntésre,
amelynek értelmében elvileg megszűnik a sorkatonai szolgálat�.
0427
Bokor Imre
ny. mérnök ezredes, a hadtudomány doktora
Frázisreform. Népszabadság 04.27.
A Népszabadság 2001. április 13-i számában A hazaáruló nép és a Vegyünk-e
most harci repülőt? című cikkek szerzői, Szűcs Mihály és Solymosi Frigyes
nagyon fontos problémákra mutattak rá. A haderőreform és a harci-technikai
eszközök kiválasztásának kérdésében sajnos olyan dilettánsok (is) megszólalnak,
sőt döntenek, akiknél a politikai érdekek dominálnak, a hadügyhöz pedig
annyit értenek, mint az agysebészethez. Némelyek második világháborús � ködös
� emlékeikre támaszkodva kopott frázisokkal és kávézaccból kiolvasott jóslatokkal
győzködik a kormányt és a közvéleményt. Eközben milliárdok mennek el szükségtelen
dolgokra, a haderőreform pedig mintegy tíz éve egy mókuskerékben pörög, és
a különféle szervezetek ötletszerű leépítésén, diszlokációjuk (indokolatlan)
változtatásán és a létszámcsökkentéseken kívül semmi érdemleges nem történik.
Az említett cikkek szerzői kimondva-kimondatlanul az a koncepciót hiányolják,
amelynek alapján dönteni lehetne a haderőfejlesztés két kulcskérdésében:
a hadsereg jellegének, valamint harci-technikai bázisának kialakításában.
A sorkötelezettség fenntartása vagy megszüntetése ügyében mindeddig semmilyen
(korrekt) rendszertechnikai és matematikai alapokon nyugvó elemzés (vizsgálat,
bizonyítás) nem készült. Szabó János úr csupán azt ismételgeti �papagáj-szindrómaként�,
hogy a hivatásos hadsereg �sokba kerül� (mennyibe?), bevezetésére pedig várni
kell (meddig?).
A honvédelmi miniszter állítását Lányi Zsolt a falusi lányoktól szerzett
40-50 éves tapasztalataival egészíti ki, és nemes egyszerűséggel �lehazaárulózza�
azokat, akiknek a véleménye az övével ellentétes. De azt elnézi, hogy olyan
fiatalok tíz- és százezreit nyilvánítsák kiképzett katonákká, akik még egy
komoly összekovácsolási gyakorlaton sem vettek részt, szolgálati idejük során
összesen két tár éles lőszert nem lőttek ki, s leginkább a seprű és a felmosórongy
használatát sajátították el? Ezek a �kiképzett� katonák egy háborúban csak
hősi halottak lehetnének! A krónikus csapattiszt- és tiszthelyetteshiány körülményei
között ugyan ki képezné ki a sorállományt, és mit lehet tanulni azoktól a
tiszthelyettesektől, akiknek a képzési idejét 9-10 hónapra csökkentették?!
Példátlan és felháborító ez a csökkentés. Degradálja (egykor európai hírű)
tiszthelyettesképzésünket. Ezzel a látszatmegoldással szeretnék javítani a
tisztek és tiszthelyettesek kriminálisan rossz arányán, amely így is csak
20-30 év múlva érné el a normálisnak mondható 1:4-es vagy 1:5-ös értéket.
Mintegy fél éve Lányi Zsolt a tévében nyugtatgatta a közvéleményt, hogy hamarosan
korrigálják az abnormális arányt. A négy számtani alapműveletből csupán a
szorzásra lenne szükség annak megállapításához, hogy a korrekció csak akkor
lehetne �hamaros�, ha a tiszthelyettesek képzési idejét egy-két hónapra csökkentenék
le.
Lányi Zsolt már ellenzéki képviselőként is tett ilyen felelőtlen ígéreteket
a honvédelmi bizottság ülésein, amikor sajátos felkészültségével elszórakoztatta
a jelenlévőket, illetve ijesztgette őket, hogy majd kormánypozícióban megmutatja.
Hát megmutatta.
A kisgazdapárt elnöke olyanokat válogatott a HM és a honvédelmi bizottság
élére, akik annyit értenek a katonai kérdésekhez, mint ő maga a külkereskedelemhez.
Ezen megfelelő szakemberek bevonásával még lehetett volna segíteni, de sem
a miniszter, sem a bizottsági elnök nem tartott igényt ilyen testületre.
A miniszternek volt ugyan egy �fantom� tanácsadó csapata, de tagjai a tiszteletdíjuk
felvételén kívül semmiféle érdemleges munkát nem végeztek, mert nem is konzultáltak
velük. Sajnos a miniszterelnök mellett is olyan tanácsadó tevékenykedik (Király
Béla személyében), akinek csak igen régi emlékei vannak a magyar hadseregről.
Annak idején a MIG�29-es elfogó vadászok beszerzésével sikerült Für Lajosnak
800 millió dollárral csökkenteni az orosz államadósságot. Bebizonyosodott,
hogy a gépek használhatatlanok mind a NATO kötelékében, mind önállóan. A
rádiólokációs felderítés és a vadászgépek (harci) irányítása (célra vezetése)
technikailag nem biztosított, különösen nem az bonyolult rádióelektronikai
helyzetben és a NATO-partnerekkel, mert a barát�ellenség felismerő rendszer
nem építhető be a gépekbe. Ha ugyanis beépítenék, akkor a pilóta már nem
férne be a kabinba. A gépek egyébként is gyakran meghibásodnak, drága az
üzemeltetésük, és akadozik az alkatrészellátásuk.
A jelenlegi gépbeszerzési huzavona egy olyan szatócs töprengésére emlékeztet,
aki nem képes megítélni, hogy rendeljen-e nerc- és perzsabundákat a boltjába,
hátha azokra is lesz kereslet majd egyszer, vagy maradjon a kurrensebb termékeknél,
mert a bundák mellett legfeljebb néhány kiló pemetefű-cukorkára futná a maradék
pénzecskéjéből.
....
Tudomásom szerint a NATO illetékesei nem siettetik a repülőgépek beszerzését,
viszont tapintatosan (és joggal) észrevételezik a reformok csigalassúságát,
valamint a katonai szolgálat presztízsét növelő intézkedések elmulasztását.
Vajon értik-e az illetékesek, hogy miről van szó?
0426
Lenti zsigerek - fennkölt óhajok. (Magyar Demokrata, Ungváry
Zsolt: Katonásdi)
�Nehéz a katonaságról indulatok nélkül írni, mivel egyfelől mint nemzeti
érzésű ember, a történelem tapasztalatain is okulva természetesen honvédség-párti
vagyok. Másfelől tizenhárom év távlatából is fel-feltámad bennem az a zsigeri
gyűlölet, amit a sereg iránt éreztem, amidon még belülről szemlélhettem.
Igaz, az még a szocialista rendszer, a Varsói Szerződés magyar néphadserege
volt, de hiába éreztem hazafiúi lelkesedést a laktanya névadójának, Bottyán
generálisnak a szobra előtt (az legalább dicséretes, hogy róla nevezték el),
azért utáltam az emlékművet, amely előtt csak díszlépésben, tiszteletadással
lehetett elvonulni. Hétfőnként meghallgattam Fodor Lajos ezredes, dandárparancsnok
beszédét, amelyet így kezdett: "Elvtársak, a kiképzés az elmúlt héten terv
szerint zajlott." S közben mindannyian tudtuk, hogy semmiféle kiképzés nem
zajlik. �.de a valóságban mindenki a körletben "bungizott", s próbált elbújni
a tisztek elől. A tisztek pedig (józanul vagy ittasan; inkább ittasan) azon
szorgoskodtak, hogy kellően dokumentálják a kiképzést, amit azért nem tudtak
végezni (többek között), mert dokumentálniuk kellett. �A katonáskodás célja
a fiatalok megtörése, öntudatuk-egyéniségük visszaszorítása, illetve politikai
fejtágítása volt. Emellett a potenciális munkanélküliség levezetésére is
szolgált, ha néhány tízezer aktív fiatalt kivontak a népgazdaságból. Ehhez
járult Lentiben az értelmiség (előfelvettek) külön megszabályozása.
.. A jelenlegi állapotokról jellemző képet rajzol annak a kétségbeesett
anyukának a telefonja, aki az árvíz idején felhívta valamelyik kereskedelmi
rádiót, hogy amióta kisfiát elvezényelték a gátakra, nem használhatja a mobiltelefonját,
s nem tudja, mi van vele. Szerencsére a honvédség illetékese megnyugtatta,
hogy minden vízelhárító alegységnél van egy mobiltelefon, s azon keresztül
tudják tartani a kapcsolatot a laktanyával - és az anyukákkal. �Legyen rövid
a katonaidő, de jusson pénz lőszerre, gránátokra, benzinre, hogy a laktanyában
töltött hónapok ne vesszenek kárba sem az egyén, sem a közösség szempontjából.
0427
A pártelnök elégedetlen. (FKGP
honlapja 2001. április 27-én Torgyán József, az FKGP országos elnöke
az alábbi levelet juttatta el Szabó János honvédelmi miniszterhez.)
... Megvizsgálva tevékenységét, szinte önkéntelenül jutnak a közélet iránt
érdeklődők eszébe a haderőreform előkészítésében mutatkozó hiányosságok,
a dunai flottilla és több más alakulat indokolatlan megszüntetése, katonai
középiskoláink felszámolása és a NATO-kötelezettségek ügye. Ez utóbbival
kapcsolatban kijelenthető, hogy szervezetlenség, átgondolatlan feladatvállalások
és az anyagi eszközök nem kellően hatékony felhasználása miatt problémák
látszanak a NATO-nak tett magyar felajánlások teljesítésében és ütemezésében,
az állomány elbizonytalanodása miatt veszélyes kiáramlás indult meg, ami
egyes alakulatokat működésképtelenné tehet. A biztonságpolitikai kockázat
mellett ez Magyarország jó megítélését is veszélyezteti ugyanúgy, mint a
pápai katonai repülőtér meggondolatlan bezárása, katonáink lejáratása (Papp
Gyula alezredes meghurcolása az egyik kirívó eset, akit a Legfelsőbb Bíróság
tudott csak felmenteni az alaptalan vádak alól) és a sort lehetne folytatni.
"Sikerként" könyvelhető el viszont a "jelentős" katonai múltat felvonultató
Várhelyi András szakaszvezetőből ezredessé való előléptetése, szemben a hazáért
sokat szenvedett magyar hadifogoly Toma András esetével, aki 55 évi szolgálat
után őrmesterré léphetett elő.
.... Csak helyeselhető lenne, ha a haza érdekében honvédelmi miniszteri
tevékenységén végigtekintve levonná az egyetlen lehetséges következtetést,
továbbá abbahagyná az Önt delegáló párt ellen folyó megkonstruált támadássorozatban
való tevékeny részvételét. Üdvözlettel: Dr. Torgyán József
0426
Orbán négy igene 2001. április 26., csütörtök - 08:46
http://www.online.rtlklub.hu/hirek/?id=20010410332
A miniszterelnök szokásos reggeli rádióinterjújában tegnap azt mondta, hogy
ő négy igennel szavazna az MSZP népszavazási kezdeményezésére. Kovács László
szocialista pártelnök szerint ez a nyilatkozat is része a kormányzati Kész
Átverés Shownak.
….….Ami pedig a sorkatonai szolgálat eltörlését illeti, a parlament 90 százalékos
többséggel határozott annak későbbi megszüntetéséről. ….
Kovács László, az MSZP elnöke így kommentálta Orbán Viktor rádiónyilatkozatát:
"Annak örülök, hogy a miniszterelnök legalább is mind a négy kérdésre igennel
válaszolna. Egy támogatónk tehát van, bízom benne, hogy lesz még néhány millió."
…Mindeközben a szabad demokraták azért bírálják a szocialistákat, mert szerintük
az MSZP ellopta az ötletüket. Haraszti Miklós szerint:
"Jó hír, hogy végre jó ötletet lopnak, de attól még besurranás az mégis
besurranás marad. Ráadásul az MSZP a saját véleménye ellen mond mást az utcán,
mint a parlamentben. A parlamentben megszavazta a Fidesszel együtt, hogy
tíz évre befagyasszák a sorkötelességet, hogy még a mai általános iskolásokat
is be kelljen hívni, most meg egyetért a Fidesszel abban, hogy fél év maradjon
a sorkötelesség."
Fazekas-Ruck Levente