1102
Amerikai kapcsolatok (Székely Zoltán ismét vádol
2000-11-02 (a nyomtatott Magyar Hírlap cikke)
Székely Zoltán szerint egy szélsőjobboldali, hungarista
kapcsolatokkal rendelkező amerikai üzletember szoros kapcsolatban
áll Torgyán József FKGP-elnökkel. A kapcsolat tényét Lányi
Zsolt is megerősítette lapunknak....
. "Torgyán pedig semmit sem tesz Pákh Imre és Pákh Sándor
beleegyezése nélkül" - jelentette ki az FKGP-frakcióból kizárt
politikus. Kérdésünkre Székely Zoltán elmondta: többször hallott
az Amerikában élő magyar származású üzletemberek a kisgazdapárt
legfőbb vezetésére gyakorolt befolyásáról. Az Amerikában élő
üzletember állítása szerint többször vendégül látta Torgyán
József pártelnököt, illetve Bánk Attila kisgazda frakcióvezetőt.
A Pákh család szélsőjobboldali kapcsolatairól szóló hírek viszont
őt is meglepték. Székely Zoltán szerint a tisztességes kisgazdáknak,
név szerint: Molnár Lászlónak, Gyimóthy Gézának, Lányi Zsoltnak,
Csúcs Lászlónak, Atyánszky Györgynek, Boda Ilonának, Kertész
Margitnak, Pallag Lászlónak, Czoma Kálmánnak el kell határolódniuk
a Bánk Attila, Kiszely Katalin, Horváth Béla, Pákh Imre nevével
fémjelzett csapattól. Szerinte Torgyán József már olyannyira
nem ura saját gondolatainak, hogy már az sem biztos, hogy törvény
előtt felelősségre vonható. Bartus László, a Világgazdaság
című napilap munkatársa kérdésünkre elmondta: régóta dolgozik
magyarországi szélsőjobboldali mozgalmak 1990-2000 közötti
tevékenységét bemutató könyvén. Gyűjtőmunkája során dokumentumokkal
igazolható kapcsolatra derült fény Pákh Sándor magyar származású
amerikai üzletember és a szélsőjobboldali mozgalmak között,
egyértelmű, hogy a Szálasi Ferenc szellemi örökségét folytató
hungarista mozgalmak olyan orgánumait, mint a kanadai magyar
nyilasok által alapított Új Hídfő című folyóirat jogutódját, a 24
Óra című lap kiadását anyagilag támogatta a Pákh család. .....
Lányi Zsolt kisgazda-képviselő lapunkkal közölte, hogy többször
találkozott Pákh Imrével, aki tudomása szerint családi ismeretség
fűz Torgyán Józsefhez. A honvédelmi bizottság kisgazdaelnöke
határozottan kijelentette, hogy hivatalos kisgazdarendezvényeken
nem látta az amerikai üzletembert, akivel magántársaságban,
illetve az OMÉK-en találkozott legutóbb. Arról nincs tudomása,
hogy a Pákh család anyagilag támogatta volna az FKGP-t. ......
Vig György
/Megjegyzés -F.H. Az "amerikai kapcsolatok"-ra további adalékok találhatók a Magyar Lant internetes oldalán./
1109
Újabb honvédelmi botrány. (Magyar
Hírlap :Felülvizsgálják a Szálasit
méltató
történész előléptetését 2000-11-09 (a nyomtatott MH cikke)
Felülvizsgálják Szalay Róbert
alezredesi előléptetésének
indokoltságát a lapunkban
megjelent információk hatására
-
közölte a Magyar Hírlappal Szabó
János miniszter. Lányi Zsolt,
a
honvédelmi bizottság elnöke
kijelentette, hogy már régóta
rossz
véleménye van a szélsőjobboldali
történetíróról, akinek magasabb
rendfokozatba helyezésével nem
ért egyet.
A Honvédelmi Minisztériumban (HM)
megvizsgálják azokat az
információkat, amelyek a Magyar
Hírlapban jelentek meg az október
23-a alkalmából előléptetett,
a
munkáiban Szálasi Ferencet méltató
Szalay Róbert történészről. A
tárca
vezetője, Szabó János lapunknak
elmondta: a kinevezést támogató
politikai államtitkár és az illetékes
főosztály ellenőrzi a Szalay múltjáról
napvilágot látott részleteket.
A
miniszter leszögezte: a jövőben
elvárja, hogy az előléptetéseknél
nagyobb körültekintéssel járjanak
el.
Elvárják a miniszterelnöktől és
a HM
politikai vezetőitől, hogy vonják
le a
következtetéseket abból, hogy
a
nyilasterror első számú felelőse,
Szálasi Ferenc emlékét dicsőítő
Szalay Róbertet alezredessé léptették
elő - közölte lapunkkal a Magyar
Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége
nevében Róder László, a szervezet
főmunkatársa.
Lányi Zsolt, a honvédelmi bizottság
kisgazdapárti elnöke lapunknak
elmondta, Szalay Róbertről már
korábban is rossz véleménye volt.
Mivel 27 éves volt a forradalom
idején,
jól emlékszik: soha senki egy
szóval
nem említette Szálasi nevét a
forradalmárok közül. Szalay
könyvének Szálasit méltató
bekezdését maga is ötvenhat emléke
beszennyezésének tartja, amit
a könyv
első kiadásának megjelenésekor
azonnal szóvá tett, így a bírált
részt
kivették a második kiadásból.
A
kinevezésről nem tudott, azzal
nem ért
egyet - hangsúlyozta. A könyvet
kiadó
Bánkuty Gézával, az Amerikában
élő
üzletemberrel még sportolókorában
kötött barátságot - közölte a
politikus
-, kettőjük barátságának semmi
köze
a magyar milliomos szélsőjobboldali
nézeteihez.
Szalay Róbert lapunkkal közölte,
hogy
"szánja azt a sok szánalmas kis
firkászt, akinek szájába adják
a cumit,
és azt írják, amit diktálnak nekik."
Bár
a róla szóló cikkben közölt tények
szerinte is megfelelnek a valóságnak,
ám azokat féligazságnak tartja.
Mint azt megírtuk, a szélsőjobboldali
lapokban történészként publikáló
férfi
könyvét Orbán Viktor is megkapta.
A
miniszterelnök nyilván nem olvasta
Szalay 1997-ben írt tanulmányát,
melyben kijelentette, hogy a Fidesz
nem más, mint a nemzeti oldalba
furakodott ötödik hadoszlop, melynek
az a célja, hogy zavart keltsen
az
ellenség hátországában. Egy évvel
az
1998-as választások előtt Szalay
Róbert még a következőket
hangoztatta: "É senki nem figyelt
föl
arra, hogy a Fidesz szervezői,
vezetői,
hangadói zömmel kádercsemeték
voltak". Ma már másként ítélem
meg
Csurka Istvánt, Orbán Viktort,
Torgyán
Józsefet - jelentette ki lapunknak
az
újsütetű alezredes.
Kisgazdarokon a HM cégénél
Kisgazda-politikus rokona került
a
Honvédelmi Minisztérium egyik
nemrégiben létrehozott közhasznú
társaságának felügyelőbizottságába.
A Független Kisgazdapárt
főtitkárának, Bernáth Varga Balázsnak
a lánya a honvédség 42 vidéki
művelődési házát átvevő és kezelő
Kulturális Szolgáltató kht.-nál
látja el a
civil ellenőrzést.
Szabó János miniszter szerint
nem
jellemző, hogy kisgazda-politikusok
hozzátartozóit nevezik ki
felügyelőbizottsági tagoknak.
Mint
mondta, a honvédelmi tárca
különböző szervezeteiben közel
száz
fb-tag van. Ha közülük utólag
egyről
kiderül, hogy rokona egy
kisgazda-politikusnak, attól még
senki
nem nem várhatja el, hogy
diszkriminációt alkalmazzak vele
szemben - tette hozzá a tárca
vezetője.
Vig György, Haszán Zoltán
1110
Népszabadság
11.10.: Szalay megkérdőjelezett
múltja - Az alezredes 1962-es ítéletét a
bíróság 1990-ben is fenntartotta
Szalay Róbertet az 56-os
Magyarok
Világszövetségének
elnöke, Pongrátz
Gergely javasolta
előléptetésre a
honvédelmi
miniszternek október
23-a alkalmából. A
hivatásos katonák
jogállásáról szóló
úgynevezett szolgálati
törvény alapján a
miniszter saját
hatáskörben dönthet –
ezredesi rendfokozatig –
a tartalékos és
nyugállományú tisztek
előléptetéséről is. Szabó
János kisgazda
tárcavezető a
forradalomban tanúsított
érdemei alapján el is
fogadta a javaslatot, és
aláírta az előléptetést. A
Magyar Hírlap
értesülései alapján
Szabó Homoki János
politikai államtitkár
javaslatára döntött az
előléptetésről, amiről a
politikai államtitkár
tájékoztatta Szalayt a
Corvin Köz Bajtársi
Szövetség vacsoráján.
Szalay előléptetését elsőként
azok furcsállották, akik nem
értenek egyet történészi
nézeteivel. A nyugállományú
alezredes ugyanis Az 1956-os
Forradalom igaz története című
művében egy bekezdést szentel
Szálasi Ferencnek. „Szálasi
Ferenc és a Hungarista
Mozgalom (...) élére állt a
bolsevizmus elleni nemzetvédő
harcnak, ami egyben Európa
védelmét is jelentette az ázsiai
barbársággal szemben. Itt kell
megjegyezni, hogy Szálasi
teljesen törvényesen lett
Magyarország nemzetvezetője,
hiszen a lemondó Horthy
nevezte ki őt, amit a parlament is
jóváhagyott, és Szálasi a Szent
Koronára tett esküvel
szentesített” – írta. (Az idézet a
második kiadásból már
kimaradt.) A Magyar Ellenállók
és Antifasiszták Szövetsége
tiltakozott, és rajta kívül is több
szervezet jelezte, hogy
elfogadhatatlannak tartják Szalay
személyét.
Megkérdőjelezhető forradalmi
múltja is. Szalay hivatásos
katonatisztként szolgált
1956-ban, a forradalom leverése
után aláírta az úgynevezett tiszti
nyilatkozatot, a néphadseregbeli
továbbszolgáláshoz kötelező
hűségesküt. Pongrátz Gergely
egy közleményben utal is erre.
A HM tegnapi közleményének
állítása szerint ugyanakkor
bizonyítható, hogy Szalay „jelen
volt Budapesten, a
Sztálin-szobor ledöntésénél, a
Rádiónál lévő harcoknál,
valamint a Kilián-laktanya és a
Corvin köz fegyveres
eseményeinél. 1956. november
3-tól Budakeszi védelmét
szervezte a szovjet csapatokkal
szemben.” E forradalmi
cselekedetek után nehezen
elképzelhető, hogy aláíratták vele
a tiszti nyilatkozatot, és 1957
februárjáig szolgálhatott a
hadseregben, amikor is
tartalékállományba helyezték.
Szalay 1990-ben történt
„rehabilitálásáig” a civil életben
dolgozott tanárként – folytatódik
a HM közleménye.
Szalay rehabilitálására azért
lehetett szükség, mert 1962-ben
elítélték. A Népszabadság
birtokába jutott dokumentumok
alapján azonban a Budapesti
Katonai Bíróság 1990
februárjában megtagadta az
1962-es verdikt semmissé
tételét. „Szalay Róbert elítéltnek
a jogerős ítéletben megállapított
cselekménye(i) nem áll(nak)
összefüggésben az 1956-os
népfelkeléssel” – írja a határozat,
amely szerint Szalayt
hűtlenséggel kapcsolatos
feljelentési kötelezettség
elmulasztásának bűntette,
fegyver- és lőszerrejtegetés,
társadalmi tulajdon sérelmére
felbujtói minőségben elkövetett
lopás bűntette miatt ítélték négy
év börtönre.
Szabó János honvédelmi
miniszter a Magyar Hírlap
csütörtöki számában nyilatkozva
még azt ígérte, hogy
felülvizsgáltatja a kinevezésről
szóló döntést, de tárcája
csütörtök esti közleménye már
azt írja, hogy minden az
érvényben lévő jogszabályoknak
megfelelően történt, így
visszavonását a szolgálati
törvény nem teszi lehetővé.
Jogi szakértők megerősítették:
katonatisztet rendfokozatából
visszavetni csak fegyelmi úton
lehet, de nem indítható fegyelmi
eljárás egy nyugállományú tiszt
ellen. Ezen kívül csak a bíróság
dönthet úgy, hogy
mellékbüntetésként lefokozásra
ítél valakit akár köztörvényi
bűncselekményért is, de ilyet
Szalay Róbert 1962 óta nem
követett el.
Matyuc Péter
*****************
1111
(Népszabadság:
Ötvenhatos vádak Szalay alezredes ellen)
Több szervezet is
tiltakozik Szalay Róbert
alezredesi kinevezése
miatt. Mint arról tegnapi
lapunkban
beszámoltunk, a
történészt az 56-os
Magyarok
Világszövetségének
elnöke, Pongrátz
Gergely javasolta
előléptetésre október
23-a alkalmából a
honvédelmi
miniszternek, aki a
forradalomban tanúsított
érdemei alapján
elfogadta a javaslatot.
Szalay „érdemeinek”
elismerését eleve sokan
furcsállották, mivel a
történész Az 1956-os
forradalom igaz
története című
könyvének első
kiadásában egy teljes
bekezdést szentel a
háborús bűnös nyilas
vezér Szálasi Ferenc
méltatásának.
Az 56-os Magyarok
Világszövetségének új elnöksége
közleményében elhatárolódik azon
„szélsőséges fasiszta nézetektől”,
amelyeket Szalay képvisel. A
szervezet birtokában lévő adatok
alapján sem igazolható, hogy Szalay
részt vett volna a forradalom
napjaiban a Kilián laktanyánál történt
eseményekben. A közleményt aláíró
Sándor Gyulát, a szervezet
ügyvezető elnökét a kommüniké
szerint a forradalom után Szalay
karhatalmi századosként hallgatta ki.
Zimányi Tibor, a Magyar Nemzeti
Ellenállási Szövetség elnöke közölte,
reméli, hogy Pongrátz visszavonja
javaslatát, és a honvédelmi
miniszternek is lesz annyi erkölcsi
ereje, hogy beismerje tévedését.
Munkatársunktól
1113
Mindanre nem juthat.
(Népszava, Szabó Iréne: Katonák védőfelszerelés nélkül) A Magyar
Honvédségnek jelenleg 1500 darab egyéni, 1993-ban gyártott,
korszerűnek nevezhető vegyvédelmi védőfelszerelési készlete van.
Ezek többségét a nemzetközi feladatokban részt vevő "elit"
katonák kapják, a maradékot kiképzéshez használják. Arról nincs adat,
hogy a haderőnek hány gázálarckészlete van, az azonban bizonyos:
2004-ig nem terveznek védőfelszerelés-vásárlást.
Floridai műhely.
(Népszava, Eörsi László: Az előléptetések)
Az FKGP irányítású Honvédelmi
Minisztériumra bízvást lehet számítani,
ha az 1956-57-es karhatalmisták,
politikai tisztek előléptetéséről van szó.
Szabó János miniszter, Homoki János
államtitkár ezúttal Szalay Róbertet, az
újdonsült alezredest részesítette ilyen
elismerésben, korábban Lányi Zsolt, a
honvédelmi bizottság elnöke tett
legtöbbet azért, hogy a minisztérium
Bánkuty Gézának ezredesi rendfokozatot
adományozzon. Mindkét kedvezményezett
dicstelen életútja már ismert, de a
kisgazda politikusok, ha cimboráikról van
szó, "a múlt másképp lesz" alapon
jutalmaznak.
Szabó miniszter kijelentése szerint
"elévülhetetlen 56-os érdemei miatt"
tiszteli Szalayt. "Az alezredes olyan
érdemekkel rendelkezik, mint kevesen
mások." Csakhogy erre semmiféle
bizonyíték eddig nem került elő. Szalay
ekkoriban mint MDP-tag Tatabányán
szolgált. Október 23-án egy bizonyos
Szalai százados fegyvereket követelve
valóban behatolt a Kilián laktanyába a
civilek élén, ám ez a tiszt nincs
azonosítva. (Ha a hatóságok komolyan a
hősünkre gondoltak volna, akkor ennek a
levéltári forrásokban is nyoma lenne, és a
bírósági eljárást is nehezen úszhatta
volna meg.) Ami viszont biztos: 1956.
november 16-án aláírta a tiszti
nyilatkozatot, és jelentkezett a
karhatalomba. Itt is érdemeire
hivatkozhattak, amikor 1957 áprilisában
kéthavi illetménnyel küldték tartalékos
állományba.
Homoki államtitkár támogatta az
előléptetést, mivel Szalay "az 56-os
forradalmár helytállása miatt joghátrányt
szenvedett, aki ma is aktív, s ezért
1990-ben történt rehabilitálásakor
nyugállományú őrnagygyá nevezték ki". E
mondat állítása valótlan! Szalay nem volt
forradalmár, nem is 56 miatt ítélték el,
hanem amiatt, hogy ellopatta 1961-ben
volt pufajkástársának pisztolyát.
1990-ben a Katonai Bíróság - azzal az
indokkal, hogy bűncselekményének
semmi összefüggése nem volt 56-tal -
elutasította Szalay rehabilitációs
kérelmét. Tehát ekkor aligha léptethették
elő őrnaggyá.
Bánkuty Géza, a módos amerikai
üzletember, korábban karhatalmista és
politikai tiszt, a kisgazdák másik
kedvence, szintén könnyen változtatgatja
a múltját. Ő 1956-ban valóban
jelentkezett a Széna téri felkelőkhöz, de
csak annyi bizonyított, hogy belépett a II.
Ker. Nemzeti Bizottmányba, és egy ÁVH-s
barátját bújtatta. Csete Örs 56-osokról
szóló könyvében, amelynek kiadását
támogatta, már Corvin közi felkelőként is
fel van tüntetve - természetesen
hamisan. Sokszor megismételt állításával
ellentétben, nem vett részt a forradalom
leverése utáni szervezkedésben. 1957
tavaszán, miután elhagyta az országot,
Szabó Miklós kádárista hírszerző
közvetlen munkatársa lett,
együttműködésük idején ítélték el azokat
a szervezkedőket (hármukat halálra),
akiket Bánkuty most már a
harcostársainak nevez. Az ő floridai
rezidenciájában szoktak nyaralgatni a
hálás kisgazdák.
Az utóbbi években a két vitéz közösen
dolgozik a szélsőjobboldali, nyilaspárti
kiadványok előállításán. Ahogy annak
idején tetteikkel, most szellemiségükkel
igyekeznek szétrombolni 56-ot. De miért
vállalja velük ennyire a közösséget
Pongrátz Gergely, aki most Szalay
előreléptetését kezdeményezte? Hiszen
bármennyire is vitatott személyisége, a
Corvin közi felkelők egyik
parancsnokaként mégiscsak vérbeli
forradalmár volt. Talán már elfelejtette,
amit még 1991-ben, a visszatérésekor a
pártatlanságáról vallott: "56-ban a
forradalom szivárványjellegét szerettem,
ha tehát elkötelezném magam egy
irányban, más elvekről, emberekről le
kellene mondanom." Neki volt
vesztenivalója. Az ő teljes átállása ártott
legtöbbet 56-nak.
Eörsi László
1118
(Heti Világgazdaság, 2000. november 18. - 119-121. o. Előléptetési
botrány a honvédségnél)
Elbeszélő Múlt
Nincs szerencséje személyügyi
kérdésekben
a honvédelmi tárca kisgazda vezetőinek: legutóbb a szélsőségesen
jobboldali szemléletű Szalay Róbert
történész nyugállományú alezredessé előléptetése
kavart kisebb
belpolitikai vihart. Róla mellesleg kiderült:
korábban nem volt olyan
megvesztegethetetlen antikommunista, mint a
rendszerváltást követően.
"Biztos vagyok abban, hogy
(...) a
kisgazda vezetésű Honvédelmi
Minisztérium politikai vezetősége sokkal inkább
Bajcsy Zsilinszky
szelleméhez lesz hű, mintsem a magyarságnak még
napjainkig is
felmérhetetlen erkölcsi és anyagi károkat okozó
Szálasihoz." Egyebek
mellett ez áll Zimányi Tibornak, a magyar Nemzeti
Ellenállási Szövetség
elnökének a sajtóhoz a múlt hét végén eljuttatott
közleményében,
emlékeztetve a Honvédelmi Minisztérium (HM)
vezetőjét az FKGP történelmi
hovatartozására. Zimányi így próbálta meg elérni:
vonják vissza azt a
miniszteri döntést, amellyel október 23-ai
hatállyal az ünnepre
tekintettel alezredessé léptették elő Szalay
Róbert történészt,
nyugalmazott őrnagyot.
Történt mindez azok után,
hogy Szalayt
kitüntetésre a HM
Rehabilitációs
Bizottságának az 1956-os fegyveres harcokban
részt vett Pongrátz
Gergely, az 56-os magyarok Világszövetsége elnöke
javasolta. "Az akkori
ülésen nem voltam jelen, így nem tudtam
megakadályozni a jelölést" —
magyarázta a HVG kérdésére Zimányi Tibor,
hozzátéve: e testület civil
szervezetek vezetőit tömöríti ugyan, titkára
azonban aktív katonatiszt,
elnöke pedig Homoki János, a Hm politikai
államtitkára. Utóbb
elhatárolódott a Szalay által képviselt
"szélsőséges fasiszta
nézetektől" az 56-os világszövetség elnöksége is,
Bokor Imre
nyugalmazott ezredes pedig még Szalay történészi
mivoltát, sőt egyetemi
diplomájának létét is kétségbe vonta.
A viták célpontjában Szalay
1956 - a
forradalom igaz története
című
tanulmánya áll, amely Szálasi Ferencet mint
Európa védelmezőjét írja le,
aki a háború befejeztével koncepciós per áldozata
lett. Az első változat
1999-ben, az 56-os Magyarok Világtanácsa
kiadásában jelent meg, s
előszavát Bánkuty E. Géza, a szélsőségesen
jobboldali Szittyakürt című
lap egyik szellemi támogatója írta. Bánkuty
egyébként személyes jó
viszonyban van Lányi Zsolt kisgazda országgyűlési
képviselővel (tavaly
például Lányi Bánkuty vendégeként járt az
Egyesült Államokban), Szalay
pedig több-kevesebb rendszerességgel publikál a
Szittyakürtben is,
1997-ben e lapban nevezte például a Fideszt "az
ötödik hadoszlopnak a
nemzeti oldalon". Ez év elején a kötet újabb
változatban jelent meg;
ebből a szerző viszont már saját maga cenzúrázta
ki a főként Szálasira
vonatkozó egyes megállapításokat.
Szalay Róbert, úgy tűnik,
másban is
"fejlődőképesnek" bizonyult.
A forradalom magyarországi kutatóit általában
reformkommunistának tartó
történetíró 1950-ben önként állt katonának, majd
Tatabányán, az állami
tiszti továbbképző iskolán tanított. 1956.
október 23-án — saját
elmondása szerint — ő vezette a Kilián laktanya
ostromát, november 19-én
viszont megpróbál visszatérni a tatabányai tiszti
iskolába, majd miután
ez nem sikerül, a HM-ben jelentkezett. Ezt
követően — mint azt a
Napkelte című tévéműsorban a múlt hét végén
magyarázta "egzisztenciális
kényszerből" — aláírta az úgynevezett tiszti
nyilatkozatot, karhatalmi
tiszt, közkeletű nevén "pufajkás" lett, majd
1962-ben négy év börtönre
ítélték feljelentési kötelezettség elmulasztása,
fegyver- és
lőszerrejtegetés, illetve lopásra felbujtás
miatt.
Szalay a rendszerváltást
követően vetette
bele magát a történészi
szakmai és közéletbe, mégpedig úgy, hogy erős
jobboldali kritikával
illette az 1956-od forradalom magyarországi
kutatóit. Ezt tette egyebek
mellett már 1991 szeptemberében is, amikor az Új
Magyarország című
napilap hasábjain egy konferencia kapcsán a
Történelmi Igazságtétel
Bizottságot (TIB) történelemhamisítással vádolta.
Akkorról datálódnak a
Szalay korábbi pályafutását érintő kételyek is.
Pomogáts Béla irodalom
történész, a TIB akkori alelnöke az Új
Magyarország 1991. szeptember
9-ei számában egyebek mellett azt írta: "Szalay a
kommunista rendszer
áldozatának kívánja feltüntetni magát, s ilyen
címen kért egyrészt
katonai előléptetést, másrészt vezető beosztást a
honvédség egyik
intézményénél, kérelmét rendre elutasították az
illetékesek."
A most alezredessé avanzsált
történész —
aki saját művét
szerényen
"történelemtanárként" jegyzi — előléptetését
támogatók mindenesetre
védik mundérúk becsületét. Pongrátz Gergely
közleményében például úgy
ítéli meg, egyrészt a Szalay-féle műből mindössze
hét,
szövegkörnyezetből kiragadott sor gerjeszt vitát,
másrészt megvédi
Szalay 1956 utáni viselkedését. "Én hiszek a
damaszkuszi útban. Hiszem,
hogy Saulból lehet valaki Szent Pál. Azt azonban
nem szeretem, amikor
Szent Pál úgy viselkedik, mint Saul" — összegezte
véleményét Pongrátz.
Hasonló hit, úgy tűnik, az előléptető Szabó János
honvédelmi
minisztertől sem idegen. Ő ugyanis a múlt hét
végén még vizsgálatot
ígért az ügyben, majd egy nappal később a tárca
közölte: a HM
elhatárolódik ugyan "Szalay Róbert hazai és
külföldi publikációiban
korábban megjelent szélsőséges nézeteitől", az
előléptetés azonban a
jogszabályoknak megfelelően történt. A szolgálati
törvény egyébként
nyugállományú tiszteknél egyszeri előléptetést
tesz lehetővé, a
visszavonáshoz azonban fegyelmi büntetés
szükséges, e feltétel
nyugállományú tiszteknél viszont aligha
teljesíthető.
A mostani helyzet, úgy tűnik,
senkinek
sem jó. A HM kisgazda
vezetőinek
azért, mert kínos magyarázkodásra kényszerülnek,
ha igyekeznek
elhárítani a szélsőségesség vádját, a döntést
támadóknak pedig azért,
mert nem tudják elérni az előléptetés
visszavonását. Szalay sem
elégedett, a már idézett tévéinterjúban ugyanis
azt mondta:
"méltatlannak tartom, hogy csal alezredessé
léptettek elő..."
168 Óra, 2000.11.16.
A Szálasi meg a Szalay - Francia Kiss
Mihálytól a nemzetvezetőig
és tovább
Új alezredes új történelemszemlélettel. (Élet és Irodalom - 2000.
november 24. Szálasi, a zsidótemető)
"Az alezredessé frissen előléptetett Szalay Róbert arról
értekezett az RTL Klub híradójában, hogy a fővárosi
zsidókat annak idején Szálasi Ferenc mentette meg a németek általi
elhurcoltatástól. .......
Szalay alezredes úr nagyvonalúan függetleníti magát a történelmi
tényektől."
T.Gy.
1120
A Kis Újság jól szolgált...(Magyar Hírlap, 2000-11-20.
Új
vezérkari főnök a szárazföldi hadseregnél)
Györössy Ferenc vezérőrnagy lesz a
Magyar Honvédség szárazföldi
vezérkari főnöke - közölte hétfőn
újságírók előtt a honvédelmi miniszter.
Szabó János tudatta: a NATO
dél-európai parancsnoka felkérte
Urbán Lajos altábornagyot a balkáni
különleges katonai megbízotti poszt
betöltésére; egy október 30-i
bejelentés szerint Urbán tábornok lett
volna a szárazföldi csapatok vezérkari
főnöke.
.... Az úgynevezett Kis Újság-ügyről
Szabó közölte: a minisztériumban
lezajlott utóvizsgálat azt is
megállapította, hogy 12 millió forint
kifizetése ellenében összesen 79 cikk
jelent meg a szóban forgó
orgánumban. A HM januártól az
eddiginél is nagyobb összegű
pályázatot ír ki a kommunikációs
feladatok ellátására - mondta a
miniszter.
1125 MTI: Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája - közgyűlés
Vasárnapi Hírek, 2000-11-26. Ellenzik a sorozást.
Magyar Hírlap, 2000-11-27. Magyar Hiradó rovat 4.oldal .
" A HEL a családosok sorozása ellen "
56-osok sejtenek. (Népszabadság, 2000-11-27. Az
’56-osok korrupciót sejtenek a honvédségi előléptetések mögött)
" Az ’56-os Magyarok Világszövetsége a Fővárosi Főügyészséghez fordult,
annak vizsgálatát kérve, hogy Bánkuty Géza ezredessé és Szalay Róbert alezredessé
történt előléptetésekor nem történt-e korrupció. A szervezet állítása szerint
az előkészítésben részt vevő Bánkuty, Szalay, valamint Berki Mihály és
Pongrátz Gergely, továbbá Homoki János honvédelmi államtitkár és Lányi
Zsolt honvédelmi bizottsági elnök, kisgazda politikusok között személyi
összefonódások fedezhetők fel.
Beadványában a szervezet többek között ismerteti, hogy Szalay főmunkatársa
a Szittyakürt című, Amerikában szerkesztett, Bánkuty által is finanszírozott
nyilas lapnak. amelyben folyamatosan dicsőítő cikkeket ír Bánkutyról és
Pongrátzról, fia pedig Bánkuty internetes honlapján teszi ugyanezt.
Bánkuty finanszírozta Berkinek a forradalomról szóló könyvét is, amelyben
a szerző Bánkuty hőstetteiről ír, majd ezek alapján az előléptetését kérte
a magyar köztársasági elnöktől. Bánkuty egyébként szerintük több FKGP-vezetőt
vendégül látott az Egyesült Államokban.
Szalay a forradalomról írt könyvében – amelyben Szálasit is dicsőítette
– ugyancsak méltatta Bánkuty, Pongrátz és Berki állítólagos ’56-os hőstetteit.
E kötet kiadását is az előszót jegyző Bánkuty finanszírozta, Pongrátz pedig
az iskolaigazgatóknak egy körlevélben javasolta, hogy minősítsék tankönyvvé.
Ezután a második kiadáshoz már Pongrátz is előszót írt, majd javasolta
Szalay alezredesi előléptetését. A javaslatot Homoki János terjesztette
elő – a Szabadságharcosok Alapítványt megkerülve – a honvédelmi miniszternek,
aki először tagadta, majd a bizonyítékok nyilvánosságra kerülése után elismerte
és indokoltnak tartotta az előléptetést.
Munkatársunktól"